Apokalipszis – ez a szó jutott először eszembe, amikor megpillantottam a görög–macedón határon fekvő menekülttábort. A mindössze 150 lakosú Idomeni mellett körülbelül
14 ezer menekült zsúfolódott össze,
elképzelhetetlen körülmények között. Mindannyian Törökországból keltek útnak, hogy aztán a veszélyes tengeri átkelés után azzal szembesüljenek, lezárult a nyugat-balkáni útvonal, már a macedónok sem engedik őket tovább a katonákkal, kerítéssel lezárt határon.
A hideg, a kevés élelem, a szakadó eső és az óriási sár egyre jobban próbára teszik a hetek óta ott élőket. Nem csoda, hogy egyre többen döntenek úgy, elhagyják a pokol kapuját – ahogy ők hívják maguk között a tábort. Arra azonban senki nem számított, ami hétfő délben kezdődött:
több mint ezer menekült egyszerre vágott neki az Európai Unió felé tartó útnak.
Gyerekek, idősek, nők és férfiak indultak el, a menetoszlop vége még délután fél kettőkor is látszott. A helyükön csak üres sátorhelyek, néhány pózna és egy-két elhagyott sátor maradt.
Azt, hogy hova indultak, pontosan senki nem tudja.
„Macedóniába megyünk”
– mondta egyikük, amikor megkérdeztem, hova tartanak. Arra a válaszomra viszont, hogy le van zárva a határ, csak kacsintott, és annyit mondott, tudja. Ők akkor is bejutnak Németországba.
A menet nem spontán szerveződött, hamar a kezünkbe akadt az a levél, amelyet
egymás között terjesztenek.
A papíron az áll, hogy Idomeni közelében ugyan le van zárva a határ, de öt kilométerrel arrébb már nem.
„Ha kis csoportokban mentek, mindenkit elfognak, de ha több ezren, akkor nem tudnak titeket meggátolni. Ezért figyeljétek az útvonalat, és induljatok el együtt” – áll a szövegben.
A Macedóniába vezető út egy folyón keresztül visz, ezért egyáltalán nem veszélytelen. A határon hétfő hajnalban két afgán férfi és egy nő belefulladt a Vardarba, elsodorta őket a víz.
Az Európai Menekültügyi Támogatási hivatal szóvivője szerint nem ez az első eset, hogy tömegesen hagyják el a menekültek a tábort.
„Már máskor is indultak ennyien, nincs ebben semmi szokatlan”
– mondta Jean-Pierre Schembri. Ráadásul a szóvivő szerint ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy kiürülne a környék, hiszen amennyi ember elmegy, másnap annyi érkezik.
Szavainak némileg ellentmondott a szervezet két munkatársa, akik név nélkül ugyan, de arról beszéltek, hogy ők ilyet még nem láttak, mióta megérkeztek a helyszínre.
Nem kizárt azonban, hogy a jövőben egyre több ilyen jelenetre lehet majd számítani, hiszen a jó idő beköszöntével még több menekült érkezik Görögországba, a lezárt határok miatt viszont nem tudnak továbbmenni. Athénban, valamint a szigeteken
már most érezhető a zsúfoltság,
a tengeri átkelés után sokan nem mernek tovább indulni, inkább megvárják, mi fog történni, megnyitják-e a határokat.
Leszboszon sem könnyebb a helyzet, a török határtól mindössze nyolc kilométerre fekvő szigetre naponta átlagosan 1500 menekült érkezik csónakokon. Az uniós hotspotokban mindenkit regisztrálnak ugyan, de a szigetet elhagyó kompokra már csak az vehet jegyet, aki arra jogosító papírt kap, ők pedig egyre kevesebben vannak. Ma már a szírek között is válogatnak a hatóságok, csak azok kapnak dokumentumokat, akik háborús ostrom alatt álló városból, például Aleppóból
Görögországban hiába nyitnak újabb és újabb menekülttáborokat, érezhetően nehezen bírják a nyomást. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Athén újabb gyorssegélyt kap, rengeteg tagállam, köztük Magyarország ajánlott fel eszközöket, gyógyszereket, sátrakat, matracokat a menekültek ellátására.
Hiába azonban minden segítség, a görögök az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás sikerében bíznak.
Brüsszel azt várja, hogy Ankara tartsa a menekülteket az ország területén,
és fogadja vissza azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra, cserébe pedig pénzt és további kedvezményeket kíván. Kérdés viszont, ennek mennyi az esélye, hiszen az már a hétfői sikertelen EU–török találkozón kiderült, se a tagállamok, se a törökök nem lelkesednek érte. Addig pedig marad az apokalipszis.
Harminc újságírót állítottak elő
Az újságírók, fotóriporterek a menekülteket kísérték, és mint később kiderült a rendőrök tiltott határátlépéssel gyanúsították meg őket. Közölték velük, hogy 260 eurós bírság ellenében elhagyhatják Macedóniát, ahova fél évig nem térhetnek vissza. A rendőrség szerint a bírságot ki nem fizetők elhúzódó bírósági eljárásra, majd annak végén még komolyabb bírságra számíthatnak. Az eljáráshoz az is hozzátartozik, hogy a folyó átlépését követően semmi jele nem volt annak, hogy Macedóniába léptek, így az újságírók tudtukon kívül keresztezték a görög-macedón határt. (MTI)