A világ egy lépéssel megint közelebb került ahhoz, hogy jövő év elejétől a történelem első női amerikai elnökével legyen dolga, miután az AP saját becslése szerint Hillary Clinton megszerezte a Demokrata Párt elnökjelöltségéhez szükséges 2383 szavazatot.
A hírügynökség egy, a demokraták szuperdelegátusai (olyan prominensek, akik szabadon szavazhatnak a párt július 25-én kezdődő philadelphiai elnökjelölt-jelölő konvencióján) körében végzett felmérésre hivatkozik.
Ez alapján a nem kötött szavazatok túlnyomó többségét – 571:48 arányban – a volt külügyminiszterre és first ladyre adják majd. Ha ez tényleg így van, az azt is jelenti, hogy
Clinton a keddi előválasztási körtől függetlenül elnökjelöltnek érezheti magát,
pedig most hat államban, összesen 694 kötött mandátumú delegátus – köztük a kaliforniai 475 és a New Jersey-i 126 – támogatásának megszerzése a tét.
Clintonnak eddig 1812 biztos szavazata van, így ha a mai szavazásokon a 694-ből esetleg elnyerné 571 küldött támogatását, akkor tényleg nem lenne több kérdés. Mivel azonban a közvélemény-kutatásokat összesítő RealClearPolitics szerint Kaliforniában csak hibahatáron belül vezet pártbéli riválisával, Bernie Sandersszel szemben,
a végső szót alighanem tényleg a konvención mondják ki,
hiszen a maiakon kívül már csak egy előválasztás, a Washington fővárosi maradt hátra, ahol 20 biztos szavazatot lehet szerezni.
A volt first lady ezért egyelőre nyugtával zárja a napot, mondván, hízelgőek az AP számításai, de a keddi hat államban még győzni kell.
Ahogy egy Long Beach-i kampányrendezvényen fogalmazott:
A hírek szerint történelmi, példátlan pillanat előtt állunk, de van még tennivalónk, nem?”
Hát de.
A The New York Times szerint például az, hogy a következő hetekben megszerezze a Sanderst masszívan támogató fiatalok támogatását, javítson – az e-mail botrányaiban és néhány látványos pálfordulása miatt megkopott – hitelességén, illetve állítson valami mást is a világról, mint hogy egyenlő bért a nőknek.
Sanders éppen ezekbe kapaszkodva nem adja fel a küzdelmet,
mondván, úgyis a konvenció dönt majd az elnökjelöltről.
„Sajnálatos, hogy a média elhamarkodottan ítélve figyelmen kívül hagyja a Demokrata Párt Országos Bizottságának (DNC) ajánlását arról, hogy a szuperdelegátusok szavazatát a konvenció előtt ne számolják” – kesergett a vermonti szenátor szóvivője, Michael Briggs.
A The Washington Post szerint viszont már felesleges a számháború, mert ha a közvélemény elfogadta, hogy a republikánusok Donald Trumpot jelölik – akit ugyancsak az AP már május végén elnökjelöltnek kiáltott ki, noha ő is csak a párt ma esedékes, öt hátralévő előválasztásán szerzi majd meg biztosan a delegátusok abszolút többségének támogatását –, akkor hasonlóképpen Clinton személyébe is bele kellene törődni.
Ugyanis, dilemmázik a lap, ugyan hova szavazna az egyszeri szuperdelegátus, amikor azt látja, hogy Clintont a kötött szavazatú küldöttek többsége is – több mint 54 százaléka – támogatta eddig. Ha elfogadjuk ezt az érvelést, akkor kijelenthető, hogy
az Egyesült Államokban Donald Trump és Hillary Clinton alighanem öldöklő küzdelme várható
nyár közepétől a november 8-i elnökválasztásig.
Ezt lehetetlen megjósolni. A már idézett felmérésösszesítő szerint Clinton előnye Trumppal szemben átlagosan 2 százalékos: van olyan kutatóintézet, amelyik szerint 6 százalékkal vezet, de van olyan is, ahol 3 százalékos Trump-előnyt mérnek. (Bernie Sanders ezzel szemben masszívan 10 százalékkal veri az ingatlanmágnást.)
Ahogy valamennyi elnökválasztáson, úgy az idein is kulcskérdés lesz az úgynevezett billegő államok eredménye.
De miért ők döntenek?
Az Egyesült Államokban a választók közvetetten szavaznak az elnökjelöltekre, az egyszeri állampolgár valójában az elektori kollégiumba delegál tagokat. Az 538 tagú testületbe minden állam a lakosságszámával arányos elektort küld, akik – két állam, Maine és Nebraska kivételével – a győztes mindent visz elve alapján testületileg az államukban többséget szerzett elnökjelöltre szavaznak.Az alábbi térképen szürkével jelöltük azokat az államokat, ahol nem lehet biztosan megmondani, hogy Trumpot vagy Clintont favorizálják-e.
Ezek az államok összesen 180 elektorral rendelkeznek, az elkötelezett államokból Hillary Clinton 194, Donald Trump pedig 164 elektor szavazatára számíthatna, ha holnap rendeznék az elnökválasztást. De még a demokrata konvenciót sem tartották meg.