Az estig tartó tüntetést az Erdogan-féle konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) szervezte, amely 30-50 ezer emberre számított.
A rendőrség becslése szerint nagyjából 40 ezren vettek részt a demonstráción.
Német szervezetek - köztük a szélsőjobbhoz sorolt Észak-Rajna-Vesztfáliáért Mozgalom (PRO NRW) - ellentüntetéseket rendeztek, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosította, vízágyúkat is készenlétbe helyeztek. Az NRW felvonulását végül nem engedélyezték, mert több embernél fegyvernek alkalmas tárgyakat találtak, és többen ittasan jelentek meg.
Az UETD tüntetésén felolvasták mintegy 100 németországi török szervezet közös nyilatkozatát, amelyben elítélték a július közepén történt törökországi puccskísérletet, és a török nép és az ankarai vezetés melletti szolidaritásra szólítottak fel.
A szervezők a török államfőt is megszólaltatták volna videokapcsolaton keresztül, de ezt a hatóságok a feszült politikai helyzetből adódó kockázatokra hivatkozva megtiltották. Az ügyben végül a német alkotmánybíróság döntött, helybenhagyta az első határozatot, arra hivatkozva, hogy nem sérül a rendelkezés miatt a gyülekezési jog.
Ezért a szervezők végül az államfőtől is csak egy írásos üzenetet tudtak felolvasni. Recep Tayyip Erdogan köszönetet mondott németországi híveinek a szolidaritásért, és hangsúlyozta, hogy a török nép bátor kiállása révén országa megerősödve került ki a katonai puccskísérlet megpróbáltatásaiból.
A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfália tartományban laknak.
Szakértők szerint nincs számottevő eltérés a németországi török közösség és az anyaországi társadalom politikai tagoltsága között, így Recep Tayyip Erdogan a németországi törökök körében is rendkívül népszerű.
A napokban nagy feltűnést keltettek televíziós riportok, amelyekben Németországban született törökök azt mondták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. A riportok és a puccskísérlet óta rendezett Erdogan-párti tüntetések, illetve az Erodgan-ellenesként számon tartott szervezetek elleni atrocitások révén vita kezdődött a németországi törökök társadalmi integrációjáról.
A kormányzó jobboldali CDU részéről felmerült, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztéséről hozott 2014-es döntést, azaz megfontolni annak a szabálynak a visszaállítását, hogy az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választják.