Negyedével több a terrortámadás Európában

Míg 2008-ban 8466 ember halt meg terrorizmussal összefüggő cselekményekben 163 országban, addig tavaly már 32 715 – az Institute for Economics and Peace (IEP) éves tanulmánya. Háborúkban több mint 101 ezer ember halt meg, míg 2008-ban kevesebb mint 20 ezer.

A világ kevésbé békés hely lett 2016-ban, mint egy évvel korábban volt – állapítja meg az Institute for Economics and Peace (IEP) éves tanulmánya. A Global Peace Index Report idei kiadása szerint ötször annyi ember hal meg háborúkban, és négyszer annyi a terrorizmus áldozata, mint 2008-ban.

Míg 2008-ban 8466 ember halt meg terrorizmussal összefüggő cselekményekben a vizsgált 163 országban, addig tavaly már 32 715 fő – írja az elemzés. Háborúkban több mint 101 ezer ember halt meg, míg 2008-ban 20 ezernél kevesebb. Ezek a legfontosabb adatok:

• 81 ország lett békésebb 2016-ra, mint egy évvel korábban volt,
• 79 kevéssé békés,
• összességében mégis 2,44 százalékkal romlott a helyzet egy év alatt, főleg a közel-keleti és az észak-afrikai konfliktusövezetek miatt.
• 13,3 százalékába került a világ GDP-jének (gazdasági össztermék) az erőszak és az abból következő zavarok kezelése 2015-ben. (A költségek csupán 2 százalékát, 15 milliárd dollárt tesz ki a béketeremtés és -fenntartás.)
• Ez alapján 1876 dollár (több mint félmillió forint) veszteség esik minden egyes emberre a háborús konfliktusok vagy a terrorcselekmények miatt az IEP példája szerint.

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbb gyilkosságot még mindig nem a terroristák vagy a háborús konfliktusok résztvevői követik el: tizenháromszor annyi (összesen 437 ezer) „egyszerű” emberölésről van adat a vizsgált országokban az említett időszakban – jegyzi meg az IEP 2015-ös Global Terrorism Index Report című elemzése.

Global Peace Index

A rangsort három nagy terület – háborús részvétel, társadalmi stabilitás, katonai felkészültség – összesen 23 mutatójából állítják össze. Az első területhez például olyan mutatók tartoznak, hogy hány és mennyi ideje tartó külső és belső fegyveres konfliktusban érintett az adott ország, hányan haltak meg ezekben, és milyen a kapcsolat a szomszédos államokkal. A másodikban ilyen mutatók vannak: 100 ezer főre hány gyilkosság, hány fogvatartott és hány rendőr jut; mennyi a bevándorlók és a kitelepítettek aránya a lakosság egészéhez képest; mennyire instabil a politikai rendszer, és van-e politikai terror. A harmadik terület pedig azt veszi figyelembe, mekkorák a katonai kiadások, a hadsereg létszáma, a nukleáris és vegyi fegyverek arzenálja, mekkora a hozzájárulás az ENSZ békefenntartó misszióihoz, vagy milyen könnyű fegyverhez jutni az adott országban. A Global Terrorism Index csak a terrorcselekmények, az áldozatok, a sérültek száma és az anyagi kár alapján rangsorol.

A Global Peace Indexet a sidney-i székhelyű Institute for Economics and Peace készíti, és felhasználja a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, az ENSZ egyes szervezetei, a Világbank elemzései, az OECD, egyes országok kormányzati szervei, iskolák és civil szervezetek.

A háborús zónák közül a 2011 óta polgárháború dúlta Szíriában követelték a harcok a legtöbb emberéletet, utána az elhúzódó jemeni háborúban haltak meg a legtöbben. (Jemenben a helyi síita huszik és a többségi szunniták konfliktusa mögött Irán és Szaúd-Arábia szembenállása húzódik meg, amit tovább súlyosbít az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet jelenléte.)

Az elmúlt 25 évben nem haltak meg ilyen sokan háborúkban,

elsősorban emiatt a két háborús zóna miatt, de Afganisztánban és Irakban is 10 ezer főnél többen halnak meg évente, főleg terrortámadásokban.

Nem véletlen hát, hogy a 23 millió lakosú Szíriából az ott élők több mint 60 százaléka – közel 14 millió ember – elmenekült a háború és a terror elől. Szíria után a közel 12 milliós lélekszámú, törzsi harcok dúlta Szomáliából és a 13 milliós, 2011 óta független, azóta kaotikus politikai helyzetben lévő Dél-Szudánból menekültek el a legtöbben: minden ötödik ember. Összesen kilenc olyan ország volt tavaly a 163-ból, ahol az elmenekülők vagy kitelepítettek száma eléri a lakosság egytizedét.

Az ENSZ Menekültügyi Főosztályának (UNHCR) júniusi jelentése szerint 65,3 millió ember menekült tavaly a világon. Ez szinte éppen akkora szám, mint Nagy-Britannia népessége. Először voltak többen 60 milliónál, és 2008 óta megduplázódott a számuk. A menekültek fele 18 év alatti gyerek.

A menekültek számának megoszlása (2015)

A menekültek közül minden második (12,4 millió fő) háború vagy üldöztetés miatt hagyta el az otthonát. Ugyanakkor közülük 3,4 millióan hagyták el a hazájukat is, és keltek útra, vagy kértek menedéket egy másik országban. (A legtöbb menedékkérő célországa a Dél-afrikai Köztársaság, Németország, az USA, Törökország és Svédország.) Mindent összevetve, az UNHCR statisztikája szerint tavaly percenként 24 ember veszítette el otthonát a világban. Ez a szám 2005-ben még csak hat volt.

A menekültek száma a világban

Európába az ENSZ adatai szerint idén eddig

• több mint 292 ezer bevándorló érkezett a Földközi-tengeren, elsősorban Görögországba és Olaszországba. (Tavaly egész évben több mint egymillióan keltek át a Mediterráneum európai oldalára.)
• 30 százalék Szíriából, 16 százalék Afganisztánból, 10 százalék Irakból indult,
• egyharmaduk (29 százalék) gyerek,
• közel 3200 fő meghalt vagy eltűnt átkelés közben.

A háborús zónákban a küzdelem jelentős részben terrorista módszerekkel folyik. A terrorizmus áldozatainak 78 százaléka – vagyis több mint 25 ezer ember – Irakban (9929 fő), Nigériában (7512), Afganisztánban (4505), Pakisztánban (1760) és Szíriában (1698) veszti életét, vagyis az iszlamista szélsőségesek uralta területeken. Ennek az öt országnak valamelyikében történik minden második terrortámadás. Vagyis az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) és a nigériai Boko Haram felelős a terrorizmus áldozatainak több mint feléért a világon. Ráadásul a civileket sem kímélik a terroristák: 2014-ben közel háromszorosára (172 százalékkal) nőtt a polgári áldozatok száma.

A sötétvörös szín jelzi a terrortól leginkább sújtott országokat, a türkiz színűek azok, amelyeket egyáltalán nem érint a terrorizmus (ugyanez interaktív formában a térképre kattintva) Forrás: Origo

Elsősorban tehát a két legnagyobb iszlamista terrorszervezet rovására írható, hogy 2013-ról 2014-re 80 százalékkal több áldozatot követeltek a terrorcselekmények. Ennél nagyobb növekedés még sosem volt egyik évről a másikra. Még 2001-ben sem, amikor a közel 3000 életet követelő New York-i terrortámadást végrehajtotta az al-Kaida. Igaz, Irak, Szíria, Nigéria, Afganisztán és Pakisztán területén kívül abban az évben volt a legtöbb áldozata a terrorizmusnak.

A terrorizmus áldozatainak száma

A Global Peace Index Report értékelése szerint

még mindig Európa a legbékésebb kontinens, ám tavaly 24 százalékkal több terrorcselekmény történt, mint 2008-ban.

A legtöbbet Portugália lépett előre (négy helyet) a békeindex rangsorában, elsősorban a társadalmi stabilitás javulása miatt, ami nagyban köszönhető a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól 2011 és 2014 között felvett 78 milliárd eurós mentőcsomagnak. Franciaország (46.) és Belgium (18.) – ahol az utóbbi év négy legjelentősebb terrortámadása történt Európában – egy, illetve három helyet rontott a listán. (Franciaország eleve sokkal alacsonyabb helyezése azzal magyarázható, hogy tevőlegesen részt vesz az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben, csakúgy, mint a 45. Nagy-Britannia.)

Görögország (82.), Macedónia (94.) és Törökország (145.) egy, négy, illetve tizenöt helyet rontott a listán egy év alatt, elsősorban azért, mert ezeket az európai országokat érintette eddig legjobban a bevándorlási hullám. Törökországban folyamatos a kurd kisebbséggel a konfliktus, tavaly a szíriai határnál lelőttek egy orosz vadászgépet, ráadásul Törökország fogadta be eddig a legtöbb bevándorlót: tavaly év végén több mint 2,5 millióan tartózkodtak a területén. Nem véletlen, hogy Ukrajna után – ahol tényleges háború zajlik – Törökország békekilátásai romlottak a leginkább Európában egy év alatt, és a világban is csak Jemen békeindexe esett jobban.

Magyarország a 19. legbékésebb hely a vizsgált 163 országból, ami kéthelyes javítás 2014-hez képest.

A 10 legbékésebb ország	A 10 legkevésbé békés ország
1. Izland	1. Szíria
2. Dánia	2. Dél-Szudán
3. Ausztria	3. Irak
4. Új-Zéland	4. Afganisztán
5. Portugália	5. Szomália
6. Csehország	6. Jemen
7. Svájc	7. Közép-afrikai Köztársaság
8. Kanada	8. Ukrajna
9. Japán	9. Szudán
10. Szlovénia	10. Líbia