Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Harmadszor tartanak közvetlen elnökválasztást vasárnap Moldovában. A voksolásnak óriási tétje van abból a szempontból, hogy a keleti-európai ország Moszkvához közeledik-e, vagy pedig marad a jelenlegi, a nyugat-európai intézményekhez való csatlakozást szorgalmazó irányzat. A roppant bonyolult geopolitikai helyzetben lévő ország jövője a kelet-ukrajnai konfliktus jövője szempontjából sem mindegy. Az első fordulóban várhatóan
egyik jelölt sem szerez többséget,
így két hét múlva jön a második kör.
Moldovában 2009-ig az oroszbarát kommunista párt volt hatalmon, majd egy véres utcai tüntetésekkel is járó összecsapás után a megismételt parlamenti választáson a Nyugat-barát erők szereztek többséget. A 2010-es és a 2014-es választások is a kommunista és oroszbarát erők vereségét hozták, de annyira nem tudtak meggyengülni, hogy a politikai rendszerben teljesen háttérbe szoruljanak.
A kezükre játszott, hogy az Európa egyik legszegényebb államának számító Moldovában tavaly nyilvánosságra került
egy egymilliárd dolláros veszteséget okozó banki csalássorozat.
A korrupció, a bizonytalan belpolitikai helyzet, az Oroszország által az agrártermékekre kivetett embargó visszavetette a növekedést. A gazdaság 2015-ben 1,1 százalékkal csökkent, az infláció pedig majdnem 10 százalék volt.
Az egymilliárd dollár eltűnése után gyakorlatilag összeomlott a Nyugat-párti koalíció támogatottsága, Valeriu Strelet miniszterelnök le is mondott, és országszerte tüntetések kezdődtek. A demonstrálók előrehozott választásokat követeltek, de érthető okokból ezt a parlamentben lévő többség nem írta ki, és 2016. január 20-án Pavel Filip alakított kormányt. A közvéleményt eddig azonban nem győzte meg a kormány teljesítménye, mivel a felmérések szerint a parlamenten kívüli erők és
a kommunisták-szocialisták számítanak a legnépszerűbbnek.
A gyenge, válságokkal tűzdelt és komoly eredményeket nélkülöző kormányzás miatt a legfrissebb felmérések szerint Igor Dodon, az ellenzéki Moldovai Szocialista Párt jelöltje nyerheti meg az első fordulót: a szavazatok körülbelül 30 százalékára számíthat vasárnap. Az uniós társulási szerződés bírálója azt ígérte, hogy megválasztása esetén nagyon rövid idő alatt eléri a moldovai termékek visszatérését az orosz piacra.
Hangoztatta, hogy
helyreállítja a „baráti kapcsolatokat” Oroszországgal.
Kész kidolgozni és aláírni Oroszországgal a stratégiai partnerségi viszonyról szóló megállapodást, amely gazdasági, szociális és politikai együttműködést, egységes szemléletet helyez kilátásba a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezésében, garanciákat az Oroszországban dolgozó moldovaiaknak. Éppen emiatt a kicsi kelet-európai ország ismét a nagyhatalmak ütközőzónájába került.
A mai Moldova 1918-ban Románia része lett, de a Dnyeszteren túli terület a Szovjetunióhoz tartozott. A Szovjetunió 1940-ben megszállta Besszarábiát, és a két területet egyesítve létrejött a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság. A szovjet tagköztársaság parlamentje 1991-ben döntött a Moldovai Köztársaság név felvételéről, majd a Mihail Gorbacsov elleni szovjet puccskísérlet bukása után, 1991. augusztus 27-én deklarálta a függetlenséget és a Szovjetunióból való kilépést.
A Dnyeszter menti orosz többségű terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület (az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt) őrzi különállását. A Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria) ma nemzetközi jogi értelemben Moldova része, de területén jelenleg is orosz katonák állomásoznak, Oroszország anyagi támogatását élvezi, önálló jogi és közigazgatási rendszerrel rendelkezi.
A geopolitikai helyzet bonyolultságát fokozza, hogy
Moldova határaitól pár száz kilométerre másfél éve háború zajlik
Kelet-Ukrajnában az ukrán hatóságok és az oroszok által támogatott szakadárok között. Éppen emiatt sem az Európai Unió, sem Oroszország, sem az Egyesült Államok számára nem közömbös, hogy ki ül majd az elnöki székbe Kisinyovban. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Románia és Moldova esetleges egyesülését is több romániai politikus, köztük Traian Basescu volt elnök is igen erőteljesen szorgalmazza.
A taktikázás gőzerővel zajlik a választás előtt. Ennek egyik jele, hogy visszalépett Marian Lupu Európa-párti politikus. A Demokrata Párt (DPM), az Európa-barát kormánykoalíció legnagyobb pártjának elnöke azzal indokolta a döntését, hogy támogatni kívánja a reformpárti Maia Sandut, a Világbank egykori közgazdászát. Sandu közölte: nem kér a DPM támogatásából.
„Moldovának meg kell őriznie az Európa-barát irányvonalat.
Ezért vonom vissza a jelöltségemet az Európa-barát jelölt javára” – mondta Marian Lupu.
Vladimir Plahotniuc, a DPM első alelnöke a sajtótájékoztatón közölte, hogy a döntést a közvélemény-kutatások alapján hozták meg, amelyek szerint a népszerűségi listát Maia Sandu pártja, az Európa-párti Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) vezeti. „Plahotniuc segítsége arra irányul, hogy kompromittáljanak engem. Így akarják a demokraták tisztára mosni a róluk kialakult képet. Remélem, hogy az állampolgárok megértik, mi áll e mögött a piszkos játék mögött. Meggyőződtek arról, hogy Plahotniuc és Lupu gyáva, nekem pedig nem kell a segítségük” – írta Maia Sandu.
Lupu visszalépésére reagálva Dodon a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: „Most meggyőződhettek arról, amiről már hónapok óta beszélek:
az Egyesült Államok a korrupcióba és visszaélésekbe süppedt moldovai oligarcharendszert támogatja,
hogy megakadályozza az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására törekvő szocialista vezető győzelmét. Sandu pedig, akinek a javára Lupu lemondott, az a jelölt, akiről Victoria Nuland, amerikai helyettes külügyi államtitkár és Plahotniuc megállapodott.”
Maia Sandu jelenleg a második helyen áll a versenyben. A moldovai sajtó szerint a visszalépés az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására történt, amelyek nem érdekeltek az Oroszországgal való stratégiai kapcsolatokért síkra szálló Igor Dodon győzelmében – írta Lupu visszalépéséről beszámolva a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Dodon
jeges vízben félmeztelenül pózolva, borospincében népviseletbe öltözve, gyakorlóruhát viselve és puskával a kézben
készült felvételeivel növelte népszerűségét.
A Stratfor elemzőintézet szerint teljesen bizonytalan annak az előrejelzése, hogy a leendő elnök milyen hatást gyakorolhat majd Moldova külpolitikájára. Bár a jelenlegi közjogi helyzetben az elnöknek kisebb a hatalma a miniszterelnöknél, de azzal, hogy a nép közvetlenül választja meg, idővel befolyásolhatja Moldova kül- és belpolitikáját. Az intézet szerint Dodon esetleges győzelme a térségbeli status quót mindenképpen megváltoztathatja.
Abban az esetben, ha végül Maia Sandu, a Nyugat-barát erők képviselője nyerne, akkor sem lehetne arra számítani, hogy a térségbeli konfliktusok nyugvópontra jutnának. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a feszültség Moldova és Transznisztria között, főleg a legutóbbi NATO-hadgyakorlat idején, így Sandu győzelme sem hozna megnyugvást – véli a Stratfor.
