Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bosnyák Emir Kusturica a nyolcvanas évek elején tűnt fel. Nem volt még harmincéves, amikor díjat nyert első mozifilmjével a velencei fesztiválon. Ez volt az Emlékszel Dolly Bellre? című film. Utána jött 1985, amikor a legnagyobb filmfesztivál legnagyobb díját kapta: Arany Pálmát Cannes-ban. A zsűrielnök egy Amerikában élő, nagy kelet-európai rendező volt, Milos Forman, akit saját fiatalságára emlékeztetett a fiatal zseni. A fesztivál második legfontosabb díját egyébként Szabó István kapta, a Redl ezredes című remekművéért.
Harmadik filmje, a felejthetetlen Cigányok ideje rendezői díjat nyert Cannes-ban, majd rendezett egy filmet Hollywoodban Johnny Depp-pel és az akkor pályája csúcsán levő, Oscar-díjas Faye Dunaway-jel, aztán jött az Underground és egy újabb Arany Pálma Cannes-ban. Így Kusturica alig volt 40 éves, mire kétszeres Arany Pálma-díjas rendező lett. A filmtörténelemben Kusturicával együtt összesen öt rendező kapott kétszer Arany Pálmát.
Kusturica ezek után sem csinált kevésbé jó filmeket, viszont politizálni kezdett, ami az úgymond politikailag korrekt beszédhez szokott nyugat-európai értelmiségi közönségnek nem mindig tetszett. A Macskajaj sem volt mindenütt siker, pedig legendás filmről van szó. Kusturica két filmje ezután még eljutott Cannes-ba.
Többször beszélt arról, hogy felhagy a filmezéssel, csak zenélni fog. A párizsi Bastille Operában A cigányok idejéből készített zenés darabja elképesztő sikert hozott, a nézők minden előadás végén felállva tomboltak. Nem érdekelte őket, hogy tetszik-e nekik Kusturica egyik vagy másik nyilatkozata, csak az a csoda, amit éppen akkor átéltek: a műalkotás szépsége és humanizmusa.
Kusturica tavaly adott interjút az Euronews nevű hírcsatornának. Sok tekintetben előre látott bizonyos dolgokat 2016-ban. Néhány érdekesebb részt kiemeltünk:
Riporter: Lát-e valamilyen változást a legutóbbi Brüsszelben tett látogatásához képest?
Kusturica: Nagyon vicces, mert a balkáni kulturális napok programjai miatt terveztem jönni. Valaki azt kérdezte tőlem három nappal ezelőtt, hogy még mindig tervezek-e Brüsszelbe menni és nem félek-e. Ha 15 évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy egy napon megkérdezik tőlem félek-e Brüsszelbe menni, azt mondtam volna, hogy az illető valószínűleg viccel velem. Változik a világ és az előző hónapban történtek olyan események, amiket nem jósoltam volna meg, de számítottam rá, hogy előbb utóbb bekövetkeznek. Ez a válasz arra, hogy drámai módon keverednek a népcsoportok és közösségek az utóbbi 10-15 évben.
Riporter: Ön látta a balkáni háborúkat. Érez valami hasonlóságot az akkori események és a mostaniak között? Néhány európai fővárosban rettegésben élnek az emberek a terrorizmus miatt.
Kusturica: Biztos vagyok benne, hogy az egész kialakult helyzetet és a migránsválságot valaki eltervezte. Soros György, a nyílt társadalom legnagyobb támogatója és kiötlője tett olyan kijelentéseket, amik erre utalhatnak. A nyílt társadalom lényege, hogy rengeteg államban forradalmakat robbantanak ki, és ezáltal hatalmas befolyásra tesznek szert, főleg a kelet-európai országokban. Felmerül bennem a kérdés, hogy ki buzdította a menekülteket arra, hogy Európa felé induljanak? Én továbbra is a menekültek oldalán állok, viszont elítélem a politikai koncepciókat, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy menekültek érkezzenek Törökországból Európába és megzavarják a normális migráció folyamatát. A mostani helyzetben az emberek tömegekben jönnek majd, és beleütköznek az európai szabadság kerítésébe. Jugoszlávia idejében sosem gondoltam volna, hogy Európában valaha is kerítések fogják visszatartani az embereket, akik ide szeretnének jönni. Ha viszont visszatekintünk az utóbbi 10-15 évre, de akár ha az utóbbi 20 évet vesszük figyelembe, akkor úgy gondolom, hogy a Szovjetunió összeesése eredményezte a demokrácia hiányát a nyugati világban. Amikor a Szovjetunió létezett, az összes demokratikus ország a nyugati világban kötelességének érezte megmutatni, hogy nem a nagyvállalatok irányítják őket. Tehát úgy gondolom, hogy 20-25 évvel ezelőtt elkezdődött egy új folyamat, amit úgy jellemeznék, hogy elkezdték kitörölni a demokráciát az ország belső kommunikációjából és az országok közötti kommunikációból is. Nézzük meg a brüsszeli biztosokat. Ugyanúgy, akárcsak a Szovjetunióban, itt is biztosok vannak, akiket senki nem választott meg, hanem akiket kineveztek. Tehát az egész koncepció a probléma oka. Teljesen normális, ha egy menekült Törökországból Európába érkezik, hiszen én is így érkeztem meg a 80-as években Európába, mint egy menekült, amikor a háború kitört Jugoszláviában. De amikor ilyen számokról beszélünk, az olyan, mint amikor Soros György azt mondta, hogy egy identitás nélküli Európát szeretne létrehozni. Szeretne minél több embert a Közel-Keletről Európába ömleszteni.
Riporter: Hogyan tudja bebizonyítani, hogy Soros György áll e mögött az összeesküvés mögött? Ha ezt állítja, akkor tudnia kell bizonyítani valahogy.
Kusturica: Nem kell bebizonyítanom, elég, ha ellátogat az infowar nevű oldalra, és meghallgatja Soros beszédeit. A szerb forradalom az ő intézményei által jött létre. Ha elmegy bárhova a világban, például Grúziába, akkor megláthatja, hogy ott is komoly szerepe volt az eseményekben. Ezeket saját maga az Egyesült Államokban rendezett fórumokon mondta el. Tehát ez nem összeesküvés, hanem valami, ami teljesen látható. Én úgy gondolom, hogy teljesen normális az, hogy sokan szeretnének a nyugati világba érkezni és osztozni az itteni társadalmak jólétében. De akkor, amikor vonatnyi kétségbeesett ember érkezik, akik arra sem tudnak befolyással lenni, hogy merre tartanak, elgondolkozok azon, hogy például Szaúd-Arábiában, ahol rengeteg pénz van, miért nem építenek nekik várost, ahol élni tudnak. Én is migráns vagyok. Én is azáltal lettem európai, hogy elhagytam a háborús zónát. De mi akkor nem millióan jöttünk, hanem lépésről lépésre jöttünk, egyesével mint menekültek.
A nagy rendező később beszél szülőhazájáról és arról, hogy szerinte most a vállalatok irányítják a világot, és olyan, úgymond politikai korrekt társadalmakat hoztak létre, amelyek csendben maradnak, ha bizonyos dolgokról esik szó. Beszél az Európai Unióról is.
Riporter: Valószínűleg az Európai Uniónak ugyanaz a funkciója, mint ami Jugoszláviának volt. Egyben tartani a különböző embereket és nemzeteket, háború nélkül.
Kusturica: Elmondtam Önnek, hogy egy olyan időszakot élünk Európában, amikor Belgrádban felteszi nekem valaki a kérdést, hogy félek-e Brüsszelbe menni. Természetesen azt válaszoltam, hogy nem félek, mert nem félek ilyen kis dolgoktól, egészen bátornak mondanám magam olyan téren, hogy nem félek sehova se elutazni a világon. De nagyon paradox, hogy Európa központi helyén és repülőterén robbantanak.
A terrorizmus és a nyugat-európai társadalmak felelősségének említése után Kusturica utópisztikus gondolatokat is megfogalmaz.
Kusturica: Szerintem az egyetlen út az, hogy ismét szocializmus legyen. Mert a mostani helyzet, ami jelenleg csak három-négy országra korlátozódik, nem követhető példa a világ többi országa számára. A demokráciával ugyanez a helyzet. Az aki ráerőlteti a demokráciát Líbiára, az bűnöző. Mert, hogy tudnád ráerőltetni egy olyan országra a demokráciát, ahol addig egy ember irányított mindent.
Riporter: Én éltem a szocializmus alatt és emlékszem rá, hogy nem volt jó a helyzet.
Kusturica: Ez nem olyan szocializmus. Ön a bolsevizmus alatt élt. Én olyan szocializmusról beszélek, mint például Uruguay, ahol a köztársaság elnöke nem korrupt, nincsen személyes vagyona és egész nap dolgozik az országáért. Az ilyen fajta szocializmus okot adna az embereknek gondolkodni. Mert az emberek nem gondolkodnak arról, hogy mennyi időt pazarolnak el tudat alatt. Ez a szocializmus. A szocializmus az, amikor elkezded azonosítani magad térben és időben, és ember vagy és nem egy bizonyos eszme áldozata. Milyen az emberiség helyzete a jelen korban? Ismerek egy nagyon neves mérnököt a városomból, aki elismert és vagyonos volt, de Alzheimer-betegsége lett. Elkezdett tablettákat szedni és az agya teljesen megváltozott. Elkezdte költeni a pénzt mindenféle rossz dologra. Rájöttek, hogy a tabletták, amiket szedett zombivá tették őt. Én azt gondolom, hogy rengeteg lehetőségünk van elpusztítani magunkat, mi mégis a legrövidebb utat választjuk. Ezért hiszek abban, hogy a szocializmus az a rendszer, ami lelassítja ezt a folyamatot. A nagyvállalatok nagyban hozzájárulnak a folyamat felgyorsításához, és ha nem változtatunk ezen, akkor hatalmas pusztítás lesz a vége.
Emir Kusturica természetesen a 2016-os interjú óta is változatlanul járja a világot zenekarával, politizál (nemrégen Putyin orosz elnökről mondott támogató gondolatokat) és filmezik is. On the Milky Road című gyönyörű szerelmesfilmjét a balkáni háborúról ezekben a hetekben mutatták, mutatják be az európai mozik, az egyik főszereplő Monica Bellucci, a másik pedig ő maga. Emir Kusturica.
