Január végéig az Egyesült Államok elnökének válaszolnia kell egyes amerikai cégeknek, amelyek azt követelik, hogy vezessenek be tarifákat és kvótákat a Kínából, valamint más ázsiai országokból származó napelemekre, autókra és mosógépekre.
Az USA Kereskedelmi Minisztériuma szerint,
az amerikai gyártók tisztességtelen játékszabályoknak estek áldozatul,
és ezért kereskedelmi korlátozásokat követelnek a fenti Kínából származó termékek esetében.
Trump korlátozhatja az Egyesült Államokba irányuló kínai befektetéseket, addig, amíg a Világkereskedelmi Szervezet kivizsgálja, hogy a kommunista óriás megsértette-e a szellemi tulajdonjogokat, ez viszont azt jelentené, hogy akkor Amerika szegné meg a WTO szabályait.
Egy másik esetben azt vizsgálják, hogy rejt-e nemzetbiztonsági szempontból veszélyeket a kínai acél- és alumínium-behozatal növekedése.
Az USA-Kínai Gazdasági Tanács amerikai főtárgyalója, Robert Lightizer szerint
Kína kereskedelmi gyakorlatát nem lehet tárgyalások útján megváltoztatni,
látszólag közömbösek azzal szemben, hogy kockára teszik a legfontosabb kereskedelmi kapcsolatukat, amely évi 600 milliárd dollár hasznot hoz.
Még nem világos, hogy Trump meddig mehet el az egyik leglényegesebb kampányígéretének a betartásában, azaz megállítja az olcsó kínai áruk „invázióját". A múlt hónapban tett pekingi látogatása során az amerikai elnök nem a kommunista vezetést, hanem a saját elődeit hibáztatta az USA külkereskedelmi hiányáért.
Az Egyesült Államok külkereskedelmi hiánya tavaly még növekedett, de vannak jelek, melyek szerint ez változhat a jövőben.
A washingtoni tisztviselők úgy vélik, hogy
Kína nem tartja be a WTO szabályait,
hiszen a piac liberalizációja lelassult, sőt bizonyos esetekben a visszájára fordult. Mások szellemi tulajdonának a tisztelete sem javult. Most mindenki Trump döntésére vár.