Ide jutott az oktatás Ausztriában a migránsáradat miatt

Migránsok várakoznak kordonok között az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán

Óriási problémákkal küzdenek már most azok az országok, amelyek kontroll nélkül engedték be a migránsokat. Már az óvodában megkezdődik a párhuzamos társadalom kialakulása. A végén az oktatásból kikerült migráns gyerek egyáltalán nem beszél majd németül.

Finnországban már csak számítógépen tanulnak meg a gyerekek írni - járta be nemrég a világsajtót a hír,

miközben ennél sokkal súlyosabb problémával kell mondjuk az osztrák vagy a német oktatásban dolgozóknak megküzdeniük. Nevezetesen azzal, hogy a migráns családok gyerekei nem beszélnek németül.

Még jó! Úgy nehéz is megtanulni, ha az adott gyerek szülei sem beszélnek németül, elszigetelten élnek, csak a saját rokonaikkal, barátaikkal érintkeznek, az adott ország szülöttjeivel, németül beszélőkkel pedig nem tartanak kapcsolatot.

Migránsok várakoznak kordonok között az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határnál Forrás: MTI/Varga György

Az óvodában majd megtanulnak

- gondolhatnánk, rengeteg migráns szülő azonban ezt is megakadályozza. Muszlim óvodát választ, ahol az óvónő anyanyelve nem a német, és ahol a többi gyerek sem beszél németül. Így aztán ott sem találkozik a nyelvvel. Azzal viszont igen, hogy az óvónő fején kendő van, jobb esetben az arcának egy része látható, rosszabb esetben csak a szeme.

Ami persze újabb kérdéseket vett fel, hogy hogyan is kell járnia a szabad Európába érkező, egyszer majd felnőtt, most még kisgyereknek.

Az étel, amelyeket ezekben a muszlim óvodákban kapnak, szintén eltér a sztenderdtől, vagyis attól, amelyet egy osztrák négyéves kap.

Vagyis három dogot emelhetünk ki:

• sem gasztronómiailag,
• sem kulturálisan,
• sem pedig nyelvben nap kapnak olyan ismereteket, amellyel később a társadalom teljes értékű tagjává válhatnak.

Merthogy a szüleik ezt nem akarják, semmit nem tesznek érte, egy szubkultúra, egy párhuzamos társadalom részei akarnak maradni. Vagyis:

ugyanúgy akarnak élni, mint odahaza, csak jobb szociális körülmények között.

Képünk illusztráció Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Ezért úgy jut el rengeteg migráns gyerek hatévesen az általános iskola első osztályába, hogy egy szót sem beszél németül.

Ráadásul az osztályokban is több migráns gyerek van, akik egymás társaságát keresik, és így egymás között sem németül fognak beszélni.

Ezután pedig a tanár háta mögött össze lehet súgni. Saját nyelven. Jót, rosszat, bármit. Hiszen a tanár úgysem érti. Még levelezni sem kell titokban.

Egyszerűen oda kell mondani félhangosan a társnak, azon a nyelven, amelyet a tanár nem beszél.

Így épül a párhuzamos társadalom óvodától iskolán át a felnőtt korig.

Innen, ebből az oktatási rendszerből kéne eljutni oda, hogy a gyerekből később munkavállaló legyen.

Azok után, hogy úgy kerül ki az iskolából, hogy alig beszél németül. Szakképzettség és nyelv nélkül. És élni az életet, mint az országban mindenki más. Intézni ügyes-bajos dolgokat.

De hogyan?

Persze ugyanez a kérdés – és még egy sor másik is – adekváttá válna Magyarországon is, ha Magyarországra is korlátok nélkül érkeznének a migránsok.