Nagy érdeklődés mellett mutatták be Magyarország Londoni Nagykövetségén a Századvég Alapítvány Project 28 kutatásának eredményeit a brit közönségnek. A rendezvény társszervezője, a patinás The Spectator magazin 2017 után ismét a hetilap mellékleteként közölte a kutatás legfontosabb tanulságait bemutató adatokat, elemzéseket.
A rendezvény házigazdája, a BBC ikonikus politikai riportere, Andrew Neil szerint a Századvég kutatása, amelyben a Millward Brown Hungary Kft. is aktív szerepet vállalt, évről évre fontos indikátora a körülöttünk zajló globális és európai eseményeknek és folyamatoknak.
A rendezvényen Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a 2004 után csatlakozott,
főként kelet-közép-európai országok polgárai képviselik az egészséges optimizmust az unióban, míg a nyugatiak látványosan lemondtak a reményről, hogy gyermekeik náluk magasabb életszínvonalat érjenek el.
A kutatásból kiderül, hogy a migráció negatívan megítélt következményei hozzájárulnak e pesszimizmushoz.
Szájer József európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció alelnöke vitaindító előadásában kiemelte: az unió polgárainak megrendült a hite abban, hogy képesek-e befolyásolni az elit döntéseit.
Amíg Magyarországon nemzeti konzultációk során és egy népszavazáson keresztül is lehetőséget kaptak a választók véleményük kifejtésére a migráció, az identitás és nemzeti szuverenitás kérdésében, addig az uniós döntéshozatal továbbra is követi az elitvezérelt hagyományokat, ami növeli a szakadékot az elit és a választók között.
A Project 28 kutatás megmutatja, hogy Európa keleti és nyugati felének polgárai egy sor fontos kérdésben egyetértenek, ezért a képviselő szerint a bizalom újraépítésére van szükség.
Ez viszont csakis egy a nemzeti identitásokra építő, nem pedig azokat háttérbe szorító modellben képzelhető el.
Kérdésre válaszolva Szájer József elmondta: a magyar politika célja, hogy a kétségtelenül létező népesedési problémákat ne a bevándorlás révén kezeljük, hanem családpolitikával. Válaszával a képviselő kivívta a teremben ülők hangos elismerését.
Az előadásokat követő panelbeszélgetés során Henry Newman, az Open Europe think-tank vezetője döbbenetesnek nevezte a tényt, hogy a jelek szerint a brexit sem készteti komolyabb önreflexióra a bent maradó nyugati elitek nagy részét.
Szerinte a 2007-2008-ban kezdődött gazdasági válság következményei még mindig érzékelhetők az európai választók körében, manapság pedig, amint a kutatásból is kitűnik, a biztonsági problémák hagynak mély nyomot a polgárok gondolkodásmódján, ezért az eliteknek is az ezekre adott válaszokban kell erősíteniük a bizalom megtartása vagy visszaszerzése érdekében.
David Goodhart, a Policy Exchange szakembere a saját, "The Road to Somewhere" c. könyvében is bemutatott folyamatokra vezette vissza a kutatásban tükröződő lakossági vélekedéseket és hangulatot: a globalizáció egyenetlen társadalmi-gazdasági következményeire, valamint az abból hasznot húzni képes, globalizált elitek és a negatív következményei által jobban érintett társadalmi csoportok közötti szakadékra.
Goodhart szerint a bevándorlással kapcsolatos aggályok nem légből kapottak, hanem nagyon is racionálisak. A nemzeti szuverenitás és a transznacionalizmus közötti ellentétben pedig egy sikeres brexit, vagyis az EU-n kívüli, de vele és a világ többi részével együttműködő Egyesült Királyság mutathat követendő példát.
Douglas Murray Spectator-szerkesztő szerint, akinek "Európa furcsa halála" című könyve nemrég magyar nyelven is megjelent,
a fő kérdés az, hogy kié, illetve kiért van Európa: azokért, akik már itt vannak (ez a lakosság általános véleménye), vagy bárkiért, aki ide jön (ezt képviseli az elit egy része).
Utóbbi esetben pedig jogosan merül fel az európai választókban, hogy ha Európa az egész világ rendelkezésére áll, akkor mi is lesz a "régi" európaiak otthona.
Eközben az elit látványosan inkorrekt érveléssel (menekültek, munkaerőhiány stb.) igyekszik a választók torkán letuszkolni a milliónyi migráns befogadását.
Murray szerint az EU vezetői egyfajta provinciális gondolkodással nem fogták fel, milyen különleges és egyedi hely a világban Európa, mely nem képes mindenkit válogatás nélkül befogadni. Ennek ékes bizonyítéka a közvélemény reakciója, mely a Project 28 kutatásban is megmutatkozott, tehát nem ártana nagyobb figyelmet fordítani rá a döntéshozóknak.