Bár a magyar balliberális média egyik legfontosabb mantrája a forrásvédelem elve, most hangosan siránkoznak azon, hogyan lett nyilvános a Sorosleaks, a milliárdos hálózatának botrányos tevékenysége.
Közben persze gondosan próbálják eltakarni a lényeget: azt, hogy mi minden derült ki a hálózat működéséről.
Zsarolás, törvénytelen adatgyűjtés, Soros kétezer fős Orbán-ellenes hadserege,
egy komplett ország megszállása,
az üzleti érdekek érvényesítése - Öt pontban összeszedtünk mindent, amit a Sorosleaksről eddig tudni lehet.
2018 március közepén a Jerusalem Post írása nyomán arról számoltunk be, hogyan lobbizik saját hazája ellen Soros Berlinben állomásozó embere, Dénes Balázs. A milliárdos európai „szabadságjogi" lobbiszervezetének vezetője egy hangfelvétel tanúsága szerint arról vallott, hogy német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Mercedes, Audi, Bosch – ezeket a magyarországi német tulajdonú autógyárakat meg is említette beszélgetőpartnerének Dénes Balázs. Az is kiderül:
a hálózat tagjai keményen dolgoztak azon, hogy elérjék: Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot.
A magyarok munkahelyeivel zsarolni akaró Dénes azt is büszkén feltárta, hogy szervezetével több millió dollárt kapott Sorostól.
Néhány nappal az Origo írását követően a Magyar Időkben Bayer Zsolt már a bevándorláspárti Migration Aid vezetőjének botrányos lelepleződéséről írt. Siewert András elkotyogta: a Migration Aid a tranzitzónába való bejárását arra használta fel, hogy illegális adatbázist építsenek a menekültekről, méghozzá természetesen titokban. „A mi adatbázisunk is, amit a tranziton csináltunk, sem volt legális ilyen szempontból" – mondta Siewert.
A Keleti pályaudvarnál aktív szervezet 2015 nyarán együttműködött Soros György magyarországi alapítványával, majd 2017 nyarán már azzal borzolta a kedélyeket, hogy vegyes, magyar és migránscsaládokból álló falvak, úgynevezett kísérleti életterek létrehozására tett javaslatot.
A szervezet vezetője egy hangfelvétel szerint kitért arra, hogy Soros állítólagos emberbaráti akciói valójában azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják politikai befolyását Magyarországon annak érdekében, hogy a pénzügyi érdekei érvényesüljenek.
Bayer Zsolt március 21-ei cikkében a Sorosleaks újabb botrányos részletéről számolt be. Ismét egy hangfelvétel szerint Soros György pénzügyi alapjának korábbi vezetője, Tracie Ahern beszélgetőtársa Magyarországot és Orbán Viktort érintő kérdésére azt mondta, hogy „mostanra valószínűleg több milliárd dollárt költött" Magyarországon Soros az alapítványán keresztül. Ahern ezzel összefüggésben azt is hozzátette:
legalább kétezer ember dolgozik azon, hogy érvényre juttassák Soros akaratát.
Ahern arról is beszámolt, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványt (Open Society Foundations) eszközként használja a politikai véleménye érvényre juttatására az Egyesült Államokban és Európában.
A Magyar Idők március 26-ai cikkéből egy Jevhen Bisztrickijjel, Soros ukrajnai helytartójával folytatott beszélgetés részletei derültek ki. Az ukrajnai Nyílt Társadalom Alapítványok korábbi vezetője arra a kérdésre, hogy nekik köszönhető-e Janukovics eltávolítása, nyíltan igennel válaszol. Azt mondja: „igen, mi fejlesztjük a civil aktivizmust Ukrajnában". A milliárdos ukrajnai változásokban zajlott szerepe kapcsán arról beszél, hogy
az általuk pénzelt úgynevezett civil szervezetek buktatták meg az ukrán elnököt.
„Sokat tettünk az ellenállás előfeltételeinek terén" – fogalmazott Soros embere.
Bayer Zsolt március 29-ei írásából újabb részletek derültek ki a Bisztrickij által elmondottakból. Az ukrajnai főember nyíltan beszélt arról, hogy Sorosék gyakorlatilag beszivárogtak az ukrajnai kormányzatba. „A forradalmat követően Soros úgy döntött, hogy pénzt ad úgynevezett stratégiai tanácsadó csoportok felállítására. (...) Hogy ez mit jelent? A forradalom után, képzeld el az új minisztériumokat, az új hatalmat, ők nem értettek hozzá, hogyan lássák el ezt a feladatot nekünk. (...) Csak iránymutatásra volt szükségük a csoportoknak, és mi adtunk pénzt a szakértőknek, akik már korábban vagy attól fogva elkezdtek ezeken a politikákon dolgozni." A beszélgetésből az is kiderült, hogy
Soros megközelítőleg 150 szakértőt telepített a minisztériumokba, akikkel 2014 júliusában egy nagy eligazításon is találkozott.
Bisztrickij szerint „Soros vastagon benne volt ebben", a találkozón az elnök és a miniszterelnökök mellett részt vett mindegyik kulcsfontosságú miniszter, illetve a támogatók és a nagykövetek is.
A Sorosleaks eddigi utolsó, 2018. március 31-ei részéből Soros ukrajnai tevékenységének harmadik fázisa is kirajzolódott. A korábbi vezetés megbuktatása, majd a vezetés átvétele után a kormányzás saját üzleti célokra való felhasználása következett. Jevhen Bisztrickij úgy fogalmazott: „Például van egy cégünk, a Naftogaz, ez egy nagy energetikai cég, talán hallottatok már róla, és segítettünk nekik a gazdasági társaság átalakításában (...), és mi megcsináltuk, mi megváltoztattuk."
A vállalat kapcsán a tekintélyes amerikai Forbes magazin is arról írt, hogy a Naftogaz teljes vezetése Soros lobbizásának köszönhetően ülhetett a székébe.
Andrej Koboljev, a cég vezérigazgatója legalább két alkalommal találkozott személyesen Sorossal, azt is lehet tudni, hogy a cég privatizációjáról tárgyaltak. A Naftogaz érdekében Soros NGO-i propagandaeszközökkel és a közösségi média segítségével támadták a versenytársat, a magánkézben lévő, Burisma nevű vállalatot. Hogy a kép teljes legyen: 2017 negyedik negyedévében Soros 160 millió dollárt fektetett be olaj- és gázpiaci cégekbe, ennek keretében több befektetéssel is rendelkezik az ukrán energetikai piacon is.