Egy év után: Angela Merkel a bukás szélén tántorog

German Chancellor Angela Merkel leads the weekly cabinet meeting at the Chancellery in Berlin on September 19, 2018. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN

Súlyos válságban van az Angela Merkel vezette nagykoalíció Németországban egy évvel a választásokat követően. Ha most rendeznének egy országos voksolást, akkor a CDU-SPD páros biztosan nem szerezne többséget, és nagy valószínűséggel második helyen végezne a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak párt. A bal-jobb nagykoalíció hónapról hónapra belső válságról válságra küszködik, nem csoda, hogy az egyik legtekintélyesebb német lap is előre hozott választásokat követel. Októberben két tartományi választás is lesz, de kérdéses ez fordulatot hoz-e az országos politikában.

Alapjaiban változott meg a német politika az egy évvel ezelőtt tartott parlamenti választás eredményeképpen.

2017 szeptemberében olyan eredmény született, amire nem volt példa az 1945 utáni német történelemben.

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja a Keresztényszociális Unió (CSU) a második világháború óta a második legrosszabb eredményét érte el 32,9 százalékos eredménnyel. A jobbközép alakulatnál is nagyobbat bukott a Német Szociáldemokrata Párt 20,5 százalékos eredménnyel. Ez pedig 1945 óta a legrosszabb szereplésük volt.

Válságról válságra vergődik az Angela Merkel vezette nagykoalíció. A CDU támogatottsága is mélyponton van Forrás: AFP/Odd Andersen

Semmiből a harmadik helyen

A választás legnagyobb meglepetése mégsem a néppártok nagyon rossz szereplése volt, hanem a 2013 áprilisában alapított bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) harmadik helyezése.

Az AfD a szavazatok közel 13 százalékát szerezte meg, több egyéni választókerületet is megnyert.

A korábbinál sokkal szigorúbb migrációs politikát sürgető párt parlamentbe kerülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hónapokig nem sikerült a pártoknak többségi kormányt létrehoznia. A választás másik meglepetését a 2013-ban a parlamentből kieső Szabaddemokraták (FDP) szállították, mivel több mint 10 százalékos támogatottsággal kerültek vissza.

Összességében tehát hét párt került a Bundestagba, amire szintén nem volt példa az 1945 utáni német történelemben. A kampányban mind a CDU, mind az SPD többször kijelentette, hogy nem kívánják folytatni a nagykoalíciót. Éppen ezért a választások után Merkel nem a csúfosan megbukott Martin Schulz szocdem elnökkel kezdett koalíciós tárgyalásokat, hanem az FDP-vel és a Zöldekkel. A Jamaica-koalíció azonban hosszas tárgyalások után sem állt fel, mivel többek között a migráció ügyében nem vergődtek zöld ágra a felek. Mindezek után vagy az előre hozott választás maradt volna, vagy pedig korábbi nyilatkozataikat megváltoztatva ismét összetákolják a CDU/CSU-SPD-kormányt.

Martin Schulz csúfosan megbukott a szocdemek élén Forrás: MTI/EPA/Felipe Trueba

Elmerültek a vitákban

Nem meglepő módon az utóbbi mellett döntöttek a jelentősen meggyengült néppártok. Hosszas huzavona után sikerült ezt a formációt ismét nyélbe ütni, de mindez Martin Schulz pártelnöki székébe került. A régi-új kormány idén március 14-én alakult meg, tehát majdnem fél év telt el a kormányalakítási küszködésekkel Berlinben. Mindezek a fejlemények persze nem hagyták hidegen a német közvéleményt.

A vitákkal és alkudozásokkal teli félévben tovább folytatódott a CDU és az SPD támogatottságának a csökkenése,

sőt olyan felmérés is napvilágot látott, hogy az AfD lett Németország második legerősebb pártja.

Az új kormány megalakulása után sokan arra számítottak, hogy visszatér a korábbi évek tendenciája a német belpolitikába, miszerint a kormányzó pártok, ha lassan is, elkezdik növelni a támogatottságukat, és csupán időleges kisiklásként emlékeznek majd a 2017-es parlamenti választásra. Ezzel szemben az új koalíció nemcsak, hogy nem látott hozzá a legfőbb társadalmi problémák, köztük az illegális bevándorlók helyzetének a kezeléséhez, hanem csak újabb viták kerültek a felszínre. Ennek egyik csúcspontja volt, hogy június-júliusban majdnem szétszakadt a CDU/CSU-szövetség a migránsügyi vita miatt, de végül mindenki elugrott az előre hozott választások réme elől.

Egyre nagyobb tömegek állnak a bevándorlásellenes AfD mögött Forrás: AFP/John Macdougall

Soha nem látott mélység

Egy évvel a választások után azt látjuk, hogy soha nem látott mélységekben van a Merkel-párt támogatottsága. A CDU/CSU-t szinte minden közvélemény-kutató 30 százalékos támogatottság alatt méri, míg az SPD 16-17 százalékon áll, amire szintén csak az 1930-as évek előtt volt példa. Ha most tartanák a választásokat, akkor a nagykoalíciónak nem lenne többsége a Bundestagban, így egy újabb partner után kellene nézni, aki kisegítené a hanyatló néppártokat. Mivel az elmúlt egy évben az FDP-t leszámítva mindegyik parlamenti párt képes volt növelni a támogatottságát, ezért

nem valószínű, hogy hozzákötnék magukat Merkelhez, mivel ez új szavazókat biztos nem hozna nekik.

A koalíciót egyébként napjainkban is egy újabb válság árnyékolta be, aminek a vége az lett, hogy más tisztségbe helyezték a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét (BfV), Hans-Georg Maassent. Maassen a belügyminisztérium államtitkáraként folytatja munkáját. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását ellenzéki pártok és a koalíció egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is követelte, mert kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét.

Hans-Georg Maaßen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal volt vezetőjének egy kijelentéséből lett legutóbb koalíciós válság Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Soeren Stache

A kölcsönös bizalmatlanság uralkodik

A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel migránsokat gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett. A BfV vezetője egy lapinterjúban úgy vélte, a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet az emberölésről, amellyel menedékkérőket gyanúsítanak. Arról is szólt, hogy az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel, aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

Sajtókommentárok is eltérően ítélik meg a koalíciós pártok vezetőinek - Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Horst Seehofer és Andrea Nahles, az SPD elnöke - tanácskozásán kidolgozott kompromisszumot. A ZDF országos köztelevízió szerint például

az egyezség nem elégítheti ki a szociáldemokratákat, és azt mutatja, hogy a koalíció nem a bizalmon, hanem a kölcsönös bizalmatlanságon alapul.

A Die Welt című lap szerint viszont a BfV elnökének áthelyezése olyan kompromisszum, amellyel „mindenki együtt tud élni”, és lehetővé teheti, hogy a márciusban megalakult kormány sorozatos konfliktusok után végre elkezdjen kormányozni.

Válságról válságra küszködnek a német koalíciós pártok Forrás: AFP/Odd Andersen

Fordulatot hozhatnak a választások

Nem csoda, hogy ebben a helyzetben a vezető német pénzügyi lap, a Handelsbaltt vezércikke szerint eljött az idő arra, hogy új választásokat tartsanak. Sven Afhüppe szerint mostanra a stagnálás lett a német kormánykoalíció legfontosabb szimbóluma, a résztvevők sokszor egymással szemben mennek, és csak az a fontos számukra, hogy a meglévő pozícióikat megőrizzék.

Egy ilyen helyzetből csak egy új választás jelenthet kiutat a szerző szerint.

Az, hogy a következő időszakban lesz-e előre hozott választás Németországban, azt értelemszerűen nem tudjuk megmondani, de az biztos, hogy az októberi bajorországi és hesseni tartományi választás fontos fordulópont lehet a nagykoalíció életében.

Bajorországban október 14-én tartanak tartományi választást. A legutolsó felmérések szerint a kormányzó CSU 1950 óta a legrosszabb eredményét érheti el. A párt támogatottsága jelenleg 35 százalék, így szinte biztosan nem tud abszolút többséget szerezni, tehát koalíciós társa lesz szüksége. A CSU Bajorországban egyébként 1962-2008 között végig abszolút többséggel kormányzott, majd pedig 2013-2018 között szintén abszolút többsége volt a keresztényszociális alakulatnak.

Markus Soeder, a bajorországi CSU politikusa beszél pártja kongresszusán. A bajországi tartományi választás fontos fordulópont lehet majd Forrás: NurPhoto/Alexander Pohl/NurPhoto/Alexander Pohl

Egy nagyon rossz bajorországi szereplés minden bizonnyal nagyon éles kritikákat vetne fel a CSU-n belül, hogy érdemes-e benne maradniuk a nagykoalícióban.

A pártban felszínre törhetnek azok a hangok, amelyek szerint sokkal határozottabb jobboldali politizálásra van szükség többek között a migráció ügyében is.

A CSU-ban joggal félnek attól, hogy szavazóik egy része inkább az AfD-re voksol, ahogyan az már 2017 szeptemberében is történt Bajorországban.

Nagy változások zajlanak

Hessenben az előzetes felmérések szintén azt mutatják, hogy nagyon súlyos veszteségeket szenvedhetnek el a nagykoalíciós pártok 2013-hoz képest. Mindezek ellenére a tartományban folytatódhat a nagykoalíció, feltéve, ha a CDU nem akar inkább a Zöldekkel összeállni, bár ezt a politikai konstellációt országosan sem sikerült megvalósítani.

Hessenben 2013-ban még a partvonalon kívül voltak a bevándorlásellenesek, most az AfD akár 15 százalékot is szerezhet.

Hessenben is előretörhetnek a bevándorlásellenes erők Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Arne Dedert

Persze, hogy a tartományi választásokból ki milyen következtetést von le, azt nem lehet megjósolni. Bárhogyan is szerepelnek majd a pártok könnyű politikai szlogenekkel el lehet majd mondani, hogy ezek nem országos voksolások voltak, hanem helyi ügyekről szóltak. Mindez a nagykoalíciós résztvevők számára ideig-óráig megnyugtató is lehet, de világosan látszik, hogy Németország politikai térképe, ha lassan is, de nagyon komoly változáson megy át a 2010-es évek második felében. Azt, hogy mi lesz ennek a vége, senki sem tudja megjósolni.