Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt napokban ismét napvilágra került mind az Európai Bizottság, mind az ENSZ szintjén a kötelező kvóta bevezetése. Még a hét elején veretes, az illegális migráció és a kötelező kvóta bevezetése mellett hitet tevő beszédet mondott az ENSZ-ben Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja. A politikus ismételten egyértelműen kiállt amellett, hogy az illegális migrációt legálissá kell tenni. Bejelentette, hogy az Európai Unió részt vesz az ENSZ globális migrációs csomagjában, és azt végre is fogja hajtani.
Avramopulosz elmondta, hogy a céljuk között szerepel egy általános, uniós szintű áttelepítési rendszer létrehozása. Mindezzel a politikus egyértelműen bevallotta, hogy Brüsszel nem tett le a kötelező kvóták bevezetéséről. A migrációs biztos tehát továbbra is az illegális bevándorlás fenntartásában érdekelt, és hogy azt milyen jogi trükközésekkel lehet legálissá tenni.
Brüsszel tehát továbbra sem megállítani, hanem megszervezni akarja a migrációt.
Ezzel párhuzamosan került a napvilágra, hogy az Európai Bizottság honlapján közzé is tett egy friss tájékoztatót, ami bizonyítja: a legfőbb cél, hogy a migránsokat legális útvonalakon hozzák be Európába. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke kihangsúlyozta a legális migrációs csatornák létrehozására irányuló törekvéseit. Az Európai Bizottság tehát már sokadjára bebizonyította, hogy nem megállítani, hanem legalizálni akarja a migrációt, mert így könnyebb azt menedzselni. Az EU-s intézmény honlapján részletezett tervekből kitűnik, hogy
Brüsszel a kék kártyarendszert akarja felülvizsgálni annak érdekében, hogy még több migráns jöhessen legálisan Európába.
Mindezek után adódik a kérdés, hogy mindez mit jelentene Magyarországra nézve? A konkrét számok megállapításához érdemes egy kicsit visszamennünk az időben, az idei első félév végére, amikor a bolgár uniós elnökség vezetése alatt a dublini rendelet átszabása kísérletének leple alatt próbálkoztak a migránsok kötelező áttelepítésével. Akkor az Alapjogokért Központ úgy számolt, hogy
Magyarország esetében évente nagyjából 10 500 migráns befogadását jelentené a terv elfogadása.
Az elemzőközpont szerint az akkori tervek egyik lába abból állt, hogy az EU „túlterhelt" tagállamaiból kellene szétosztani a migránsokat a többi ország között. A tervezet alapján akkor lépne életbe az új mechanizmus, ha egy tagállamban több menedékkérelmet nyújtanak be, mint az ország előre meghatározott kvótája. A migránskvóta másik építőkockáját „uniós áthelyezési keretnek" neveznék, és abban különbözne előbbiektől, hogy itt nem az uniós tagállamok területéről, hanem az EU-n kívülről kerülne sor az ENSZ által meghatározott számú bevándorló áttelepítésére és szétosztására.
Nem csak ebben érhető azonban tetten az EU és az ENSZ közötti kooperáció a bevándorlás ösztönzése érdekében, hiszen
a fenti uniós mechanizmusok keretét a migrációról, valamint a menekültekről szóló globális ENSZ-paktumok adnák.
A tervek szerint mindezen felül az uniós Kohéziós Alap forrásai ezentúl egyfajta fegyelmező eszközként szolgálnának, mellyel "jobb belátásra" lehet bírni a kvótákat ellenző tagállamokat.
Akkor a miniszterelnökök tanácsa többek között Orbán Viktor vezetésével megakadályozta, hogy ezen uniós terveket megvalósítsák. Azonban az elmúlt hetek eseményei egyértelműen abba az irányba haladnak, hogy ezen terveket leporolták, és az EB még a jövő évi választások előtt megpróbálja elfogadtatni a migránsbarát álláspontját, akár a jogszabályok megsértésével is, ahogyan az a Soros-Sargentini jelentés esetében is történt.
