Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Október elején egy hosszú vitát zárt le a német nagykoalíció azzal, hogy bizonyos pontokon módosította a bevándorlási és munkavállalási törvényt. A változtatás lényege, hogy Berlin jövőbeni célja, hogy segítse az országba települni az Európai Unión kívüli képzett munkaerőt. Ezzel a lépéssel tehát az Angela Merkel vezette kabinet továbbra is a bevándorláspárti oldalon áll, azonban ez a megállapodás egyfajta elismerése annak, hogy az elmúlt években jórészt képzetlen százezrek érkeztek, és ennek gátat kíván szabni a kabinet.
Az új törvényből azonban még komoly viták lesznek Németországban, és nem valószínű, hogy a választók tömegei számára szimpatikus lesz. Olyan kitételek is szerepelnek az új jogszabályban, miszerint
bizonyos szakterületeken a vállalatok előnyben részesíthetik a nem német és nem EU-s munkavállalókat a hazaiakkal szemben.
Ráadásul ideiglenes letelepedési engedélyt is kaphatnak az unión kívüli munkavállalók fél évre, és ehhez hivatalos munkahellyel sem kell rendelkezniük, ha megfelelő képzettségük van.
A törvény lényegében minden pontján arról szól, hogy Németország számára a legfontosabb a mostani helyzetben, hogy minél több képzett munkaerőt vonzzanak az országba, mivel a jelenlegi jóléti rendszer és a nyugdíjrendszer jövőbeni fenntartása egyre nehezebb. Az egyre nagyobb költségek miatt már a szocdem pártban is érzik, hogy Németország egyre kevésbé teheti meg, hogy az illegális migránsok a szociális rendszerre támaszkodjanak, és rontsák az ország versenyképességét.
Bár a kormánykoalíció úgy próbálja eladni a mostani törvényt, hogy azzal megváltozik majd a migráció, és nem fognak szakképzetlen százezrek érkezni, Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak párt vezetője világossá tette,
a jogszabály egyáltalán nem szab gátat az illegális migrációnak.
A politikus a fő problémát abban látja, hogy mára a menekült és a bevándorló státusza teljesen összekeveredett, kiismerhetetlen a jogszabályokban, hogy milyen státusz, kire vonatkozik. Éppen emiatt a visszaéléseknek a széles tárháza alakult már ki, és ez a jövőben sem változik – tette hozzá.
A migráció felgyorsítását szorgalmazza egy frissen kiszivárgott kormányzati jelentés is. Ezek szerint a következő negyven évben évente 300 ezer migránsra van szüksége Németországnak, ha 2060-ig szeretné megőrizni a mostani közel 83 milliós népességszámát. Mindennek fényében pedig ismét mindenki számára világos lett, hogy Merkel 2015-ös döntése, miszerint 1,5 millió muszlim illegális bevándorlót beengedett az országba, nem egy emberbaráti cselekedett volt, hanem egy hideg - viszont nagyon elhibázott - gazdasági számítás. A mostani jelentésből az is kiderült, hogy a migránsokat minél hamarabb integrálni kell a munkaerőpiacra, azonban ez csak közép- és hosszú távon fog csak megvalósulni.
Nemrégen derült ki, hogy
a 2015-ben érkezett illegális bevándorlók 75 százalékának a mai napig nincsen munkája, és 80 százalékuk semmilyen pénzt nem fizet be a német jóléti rendszerbe.
Ráadásul, akiknek sikerült valamilyen munkát találni, azok is a legkevésbé fizetett területeken dolgoznak, sokszor csak részmunkaidőben. Bár 2015-ben még úgy próbálta a német média eladni a migránsok befogadását, hogy nagyon hasznos tagjai lesznek a társadalomnak, de mára kiderült, hogy mindez csupán ócska hazugság volt. Egy friss adat szerint 100 migránsból csupán egy dolgozik magas képzettséget igénylő munkahelyen.
Az illegális migránsok munkaerőpiaci integrációját jól mutatja, hogy a 30 legnagyobb tőzsdei német nagyvállalat csupán 800 bevándorlót alkalmaz. Legnagyobb számban a német posta foglalkoztat migránsokat, de ők is csupán a legkisebb fizetséggel járó munkakörökben. A vállalatvezetők azzal magyarázták ezeket az eredményeket, hogy a migránsok sem nyelvtudással, sem szakmai képzettséggel nem rendelkeznek, így értelemszerűen semmi értelme nem lenne őket alkalmazni.
A német adófizetőknek 2016-ban 21,7, 2017-ben 20,8, míg 2018-ban szintén közel 21 milliárd euróba kerül az illegális bevándorlók eltartása.
A német pénzügyminisztérium számítása szerint 2020-ig további közel 100 milliárd eurót kell majd a migrációra költeni. Benrd Raffelhüschen közgazdász szerint hosszú távon Németország a jelenlegi nemzeti össztermékének az egyharmadát is elköltheti a bevándorlás helyzetének a rendezésére. Bár jelenleg 1,2 millió üres álláshely van Németországban, és több mint 400 ezer olyan, ami magas képzettséget igényel, ezekre a helyekre a 2015-ben behívott migránsok gyakorlatilag nulla eséllyel pályázhatnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyre több elemző és publicista látja úgy, hogy a 2005 óta tartó Merkel-korszak a végéhez közeledik, bár azt senki nem tudja megjósolni, mi lesz azután. Október 14-én tartományi választások lesznek Bajorországban, a kormánypártok esetleges veresége felgyorsítaná a kancellár bukását. Egy friss felmérés szerint
már csak 26 százalék a CDU támogatottsága,
miközben az AfD 18,5 százalékon áll.
