Átalakulóban van a nemzetközi, így az Európát is érintő terrorizmus, visszaszorulóban az Iszlám Állam, és
egyre nagyobb számban követnek el terrorcselekményeket.
A merényletek áldozatainak száma azért csökken, mert a különböző országok terrorelhárítóinak hatékonyabb védekezése miatt a terroristák kisebb támadásokra álltak át – ezek az ausztráliai központú Gazdasági és Békeintézet (IEP) immár hatodik éves jelentésének főbb megállapításai.
A jelentést a Magyar Idők szemlézte.
A még a tavalyi év adatai alapján összeállított 2018-as globális terrorizmusindex azt mutatja: iraki és szíriai visszaszorulása dacára
továbbra is az ISIS a legveszélyesebb terrorcsoport.
De a statisztikák ellentmondásosak.
Földrészünkön egy év alatt több mint a felére, 168-ról 81-re csökkent a terrorcselekményekben meghaltak száma, de korábban még sohasem fordult elő, ami 2017-ben: nyolc nyugat-európai országban is halálos áldozatot követelt a terror.
Sőt, a merényletek száma is nőtt, mégpedig 253-ról 282-re.
„Az, hogy csökkent a halálos áldozatok száma Nyugat-Európában, azt jelzi: csökkent az ISIS arra való képessége, hogy nagyszabású terrortámadásokat tervezzen el és hangoljon össze, illetve azt is jelenti, rövid távon legalábbis működnek a fokozott terrorellenes intézkedések” – olvasható az IEP jelentésében, ami a terror minden válfaját vizsgálja, noha a legtöbb merénylet változatlanul az iszlamistákhoz köthető.
Megfigyelhető, hogy több támadást hajt végre magányos migráns hátterű elkövető, míg korábban inkább szervezett csoportokról beszéltünk
– mondta Steve Killelea, az intézet alapítója és elnöke a német Die Weltnek.
„Egyes csoportoknak pedig egyáltalán nem céljuk, hogy embereket öljenek meg, inkább a figyelmet akarják felhívni” – tette hozzá.
Hazánk ugyanúgy a legbiztonságosabb európai államok közé tartozik, ahogyan a 2016-os adatok alapján is.
A földrajzi Európán belül Törökországban és Ukrajnában számít magasnak a terrorfenyegetettség, a briteknél, a franciáknál, az oroszoknál, a németeknél, a görögöknél, a belgáknál és a spanyoloknál pedig közepesnek.
A többi európai országban alacsonyabb szinten van.
De Nyugat-Európában gondot jelent, hogy
az elmúlt öt évben több mint 40 ezer külföldi – köztük számos migráns hátterű francia és belga állampolgár – is harcolt az ISIS soraiban a Közel-Keleten, és közülük több mint hétezren hazatértek azóta.
Sokukra börtön és a (második) állampolgárságuktól való megfosztás vár, de Hollandiában például reintegrációs program keretében is foglalkoznak velük.
A hollandok tehát vissza akarják integrálni a társadalomba a terroristákat. Reméljük, nem lesz végzetes hiba.
A világban mintegy 19 ezer áldozatot követelt 2017-ben a terror; ez 27 százalékos csökkenést jelent egy év leforgása alatt. A globális adatok is kettős olvasatúak: ugyan tavaly 67 országban haltak meg ilyen támadásokban, míg 2016-ban még 79-ben, ez a két szám továbbra is kiemelkedik az elmúlt húsz év adatsorából.
A globális terrorlista élén változatlanul Irak, Afganisztán, Nigéria, Szíria, Pakisztán és Szomália áll.
Ebben az ottani merényletek gyakoriságán túl az is szerepet játszik, hogy ezekben az országokban az európaiakhoz képest óriási, esetenként elképzelhetetlen léptékű támadásokat is végrehajtanak.
Így például Szomália fővárosában, Mogadishuban
az al-Sabab iszlamista terrorcsoport 588 halálos áldozattal járó merényletet hajtott végre egy robbanóanyaggal megrakott teherautóval.
Az iraki Moszulban egy túszejtéses támadásban 230 fővel végzett az ISIS.