Jelentősen megugrott a terrorcselekményben meghaltak száma Európában a migrációs válság kitörése és az Iszlám Állam megalakulása óta.
A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű think tank legfrissebb elemzésében arra is rámutatott, hogy Európában a terrortámadásokban meghaltak száma az 1998-as úgynevezett nagypénteki megállapodással csökkent jelentősen. Ezzel párhuzamosan a Szovjetunió összeomlása miatt a különféle marxista-leninista terrorcsoportok legfőbb finanszírozója is kiesett, így ezen akciók is abbamaradtak.
Az európai terrortámadások történetében 2001. szeptember 11-e hozott fordulatot. Az Egyesült Államokat ért iszlamista támadást követően
2004. március 11-én a madridi terrortámadásban 191-en haltak meg, és 1755-en sebesültek meg.
Az al-Kaidához köthető merényletet Észak-Afrikából érkezett merénylők hajtották végre, és ez volt a II. világháború óta a legtöbb áldozatot követelő európai terrortámadás. A másik nagy terrortámadás pedig 2005. július 7-én Londonban történt, ahol szintén iszlamisták robbantottak. 56-an meghaltak, és több mint 700-an megsebesültek.
Bár a londoni merényletet követően visszaesett a terrorcselekmények áldozatainak a száma, mégis az iszlamista fenyegetés folyamatosan megmaradt a kontinensen. 2005-öt követően Nagy-Britanniában több feltételezett merénylőt tartóztattak le, így sikerült a hatóságoknak megakadályozni több terrortámadást is. Az újabb fordulat a 2010-es években történt meg.
2014-ben az Iszlám Állam (IÁ) létrejöttével gyökeres változás állt be az európai biztonsági helyzetben. Moszul nyári elfoglalását követően Abu Bakr al-Baghdadi egy proklamációban közölte, hogy a végső célja egy világméretű kalifátus létrehozása.
Az IÁ létrejöttét követően a nyugat-európai országokból körülbelül 5 ezer harcos csatlakozott a szervezethez, és ebből legalább 1500-an vissza is tértek Európába.
Az európai biztonsági helyzet változását jól mutatta, hogy míg 2014-ben két dzsihadista támadást akadályoztak meg a kontinensen, addig 2017-ben már 33-at.
Az IÁ felemelkedésével párhuzamosan erősödött az európai migrációs válság is, és mindez a biztonsági helyzet drámai romlásával járt Európában. Az első jelentős újabb iszlamista támadás négy éve a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen történt, majd
2015 novemberében Párizsban több helyen csaptak le a terroristák.
2016 tavaszán Brüsszelben a Zaventem repülőtéren és egy metróállomáson robbantottak az iszlamisták, majd nyáron Nizzában egy kamionnal hajtott a tömegbe egy merénylő. Decemberben pedig Berlinben történt egy hasonló támadás a karácsonyi vásáron.
2017-ben a sikeres, sikertelen és a megakadályozott merényletek száma a duplájára nőtt a megelőző évhez képest. Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban szinte mindennapossá váltak a különféle terrortámadások. Ez a tendencia 2018-ban sem változott, elég csak felidézni a legutóbbi karácsonyi strasbourgi terrortámadást.
A támadások felfutásával a terroristák taktikája is megváltozott. A legtöbben egyénileg és saját fegyverrel követték el a merényleteket, a robbantásokat száma visszaszorult, valamint előtérbe kerültek a járművekkel elkövetett támadások is. Viszonylag sok támadást követtek el kézifegyverekkel is. Az iszlamista merénylők az esetek többségében olyan célpontokat szemeltek ki, amelyek egyértelműen a nyugati civilizáció szimbólumai.
A CSIS szerint összességében 2017-ben 2007-hez képest 725 százalékkal nőtt az a sikeres, a sikertelen és a megakadályozott iszlamista merényletek száma.
2000 és 2017 között az európai kontinensen elkövetett összes terrortámadás áldozatainak több mint 71 százaléka iszlamista merényletek következtében történt. Az elmúlt évek szomorú fejleményei közé tartozik, hogy Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Spanyolországban, Svédországban és Finnországban meredeken nőtt a merényletek száma. Pont ezen országok voltak egyébként azok, amelyek a legtöbb illegális migránst engedték be 2015 után.