Szijjártó Péter: Képmutató az EU Kína-politikája

Budapest, 2019. február 1. Családi fotó az EU informális külügyminiszteri találkozójának résztvevőiről Bukarestben 2019. január 31-én. Az első sorban Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja (k) és Teodor Melescanu román külügyminiszter (j5). A harmadik sorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b4). MTI/KKM/Burger Zsolt

Szijjártó Péter Bukarestben az európai uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozóján vett részt. Itt a külügyminiszter - többek között - az unió és Kína viszonyáról beszélt.

Az unió soros elnökségét ellátó Románia az EU és Kína kapcsolatát tűzte napirendre, a megbeszélés második részére pedig meghívták az uniós tagjelölt országokat is.

Családi fotó az EU informális külügyminiszteri találkozójának résztvevőiről Bukarestben 2019. január 31-én Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

A magyar diplomácia vezetője szerint világos, hogy

hamarosan Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ezért a Kínával folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az EU jövőbeni versenyképessége szempontjából.

Kifejtette: megdőlt az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról keletre áramolhat, hogy olcsó munkaerőt keressen.

Ma már a keleti vállalatok legalább olyan mértékben diktálják a világgazdaság átalakulási tempóját, mint a nyugatiak,

sőt számos iparágban a jövőbeni versenyképességhez szükséges technológiákat Keleten fejlesztik ki, és ott kezdik először alkalmazni.

"Ezért kiemelt jelentőségű a kínaiakkal való együttműködés, mert ha nem tud együttműködni az EU Kínával, akkor számos iparágban a legújabb technológiai megoldások válnak elérhetetlenné számunkra, ez pedig az európai versenyképesség visszaesését jelentené" - magyarázta Szijjártó Péter.

Képmutatónak nevezte az EU Kína-politikája

olyan körülmények között hogy, amikor a forgalom egy év alatt több mint 30 százalékkal bővült, a tavalyi esztendőben már megközelítette a 600 milliárd eurót, és a legnagyobb kereskedelmet azok a tagországok bonyolították le - Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia és Hollandia -, amelyek a leghangosabban szoktak bírálatokat megfogalmazni Kínával szemben.

Közép-Európa is ki akarja venni a részét az együttműködés előnyeiből, és ez nemcsak regionális, hanem összeurópai érdekeket is szolgál

- fűzte hozzá.

"Kína és Közép-Európa együttműködése alapvetően olyan infrastruktúra-fejlesztésről szól, amelyre az európai források nem nyitottak. Így az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekhez adott kínai támogatás felhasználása egész Európa érdeke, ráadásul ez az együttműködés fejlesztéseket jelent a nyugat-balkáni térség számára is, amely így még inkább és minél előbb felkészültté válhat az EU-s csatlakozásra" - mondta Szijjártó.

A külgazdasági és külügyminiszter

a Nyugat-Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt,

elfogadhatatlannak nevezve, hogy az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is.

"Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha az európai integrációt felgyorsítanánk" - szögezte le a magyar diplomácia vezetője.