A jelentés szerint,
2017-ben mindössze a gyerekeknek csak 8,2 százaléka beszélt helyesen németül.
A jelentés azt is kiemeli, hogy
ennek a hihetetlenül alacsony aránynak a migrációs hátterű gyerekek növekvő száma az oka.
Az is megdöbbentő adat, hogy az iskolai felvételi vizsgákon már
többségben vannak azok, akiknek a német nem az anyanyelvük (50,1 százalék).
Nyugat–Európa nagy városaihoz (Rotterdam, Lyon, Marseille, Birmingham, Malmö, Liège, Koppenhága, stb.) hasonlóan Duisburg bizonyos negyedeiben is, a német családok kisebbségbe kerültek. Marxloh kerületében a gyerekek 74,4 százaléka, Bruckhausenben 87,9 százaléka és Hochfeldben majdnem 90 százaléka nem német anyanyelvű családban él.
A jelentés további problémákat is megemlít.
Például jelentős mértékben megnőtt az orvosi konzultációk ideje, mert
sem a gyerekek, sem a szülők nem beszélnek németül, ezért nagyon nehéz az orvosok helyzete.
20 százalékról 27 százalékra növekedett a koordinációs és egyéb motorikus problémákkal küzdő gyerekek száma, a viselkedés zavaros gyerekeké pedig a 2009-es 5,6 százalékról 14,2 százalékara emelkedett.
A csak papíron létező, de valós integrációt nem biztosító programok és projektek ellenére
a migráns gyerekek körében egyre gyakoribb az agresszió,
de az önbizalomhiány vagy a kudarctól való félelem is.
A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a migráció milyen súlyos társadalmi feszültségeket okozott a félmilliós Rajna-menti nagyvárosban, hasonlóan más német vagy nyugat-európai városokhoz.
Legutóbb arról írtunk, hogy
Rotterdam fehér férfiakról (történelmi alakokról, orvosokról, festőkről) elnevezett utcáit többek között migráns hátterű személyekről nevezik majd el,
Párizs egyik külvárosa, Seine-Saint-Denis, a francia törvényeken kívül, teljesen az iszlám befolyása alá került, amit már a francia baloldal is elismert.
Ezért is elgondolkodtató, hogy
a bevándorláspárti Emmanuel Macron államfő további migránsok befogadását jelentette be,
amikor egy vidéki rendezvényen azt mondta, hogy a migránsok befogadása feltétel nélküli a jövőben is.
A májusi európai parlamenti választásoknak az a tétje, hogy a bevándorláspárti, internacionalista, migránsok szavazataira vadászó politikusokkal szemben győz-e a józan ész és a bevándorlást ellenző nemzeti politika, és hogy
Európa megmarad-e európainak.
Vagy legalább egy része.