Brunschweiger szerint a környezetvédelemmel úgy lehet hatékonyan foglalkozni, hogy az ő szavai szerint a gyermeket nem szülő nőket támogatjuk.
A cikkből az is kiderül, hogy a Bildnek nyilatkozó nő nem egy elmegyógyintézet lakója, hanem egy volt szociáldemokrata politikus, ráadásul gimnáziumi tanár is. A PS cikke meg is jegyzi, hogy „tanárként ez még szebb, hiszen elképzelhetjük, hogy mennyire undorodott mindig is a kis szén-dioxid-kibocsátó, bolygópusztító kölyköktől, akikkel foglalkoznia kellett és kell”.
A cikk szerzője felidézi azt is, hogy a fenti beteg, agyament narratíva jól beleilleszkedik abba a marginális – legalábbis reméljük, hogy az – nyugati gondolkodásba, amely többek közt a magyar családpolitikai intézkedéseket rasszistáknak, nácinak állítja be, a nőket pedig szülőgépnek tekinti, mert szerintük az, aki ilyesmire vetemedik.
Az önfeladás beteg kultúrája rendkívül rafinált ötletekre képes, hogy eltüntesse önmagát, csak sajnos a többség még mindig nem szeretne eltűnni.
Manapság a píszí világában a normalitás az üldözendő, ha tehát egy állam a saját országában azt szeretné, hogy az állampolgárai ne haljanak ki, minél több gyermek szülessen, akik a jövő zálogai, az rasszizmus” – írja a szerző.