Óriási a zűrzavar az oltások körül Belgiumban

A brüsszeli Christalain idősek otthonában lakókat oltják be Pfizer-BioNTech-vakcinával 2021. január 14-én.

Több mint 21 ezren haltak meg Belgiumban koronavírusban, a lakosság arányát tekintve a legtöbben az Európai Unióban. A világon a második legérintettebb ország a 100 ezer főre jutó halálesetek tekintetében. Ahogy az Európai Unióban mindenhol, a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinagyártó szállítmányai is késnek, ami jelentősen befolyásolja a további oltási tervet. Bonyolítja a helyzetet, hogy a körzeti orvosok nem tudják a mai napig, hogy milyen ütemterv szerint kell majd oltaniuk, illetve kérésük ellenére bárhová kirendelhetik majd őket, ahelyett, hogy a háziorvosi rendelőkben oltanák a lakosságot. Az egész háziorvosi rendszer felbomlásától félnek mind az orvosok, mind a betegek. Problémát fog okozni a migránsok nyilvántartásba vétele és oltási nyomon követése, ugyanis az afrikai bevándorlók között gyakran többen is ugyanazt a nevet használják, és sokszor hamis papírjaik vannak.

Friss adatok szerint a 11 milliós Belgiumban az új koronavírus-fertőzöttek számának napi átlaga 2254 fővel 14 %-os növekedést mutat az elmúlt héthez képest, szakértők szerint az sem kizárt, hogy a brit mutáns terjedésének erősödéséről van szó.

A járvány kezdete óta 21 018-an haltak meg koronavírus miatt, ezzel Belgium továbbra is a leginkább érintett ország az Európai Unióban,

a Johns Hopkins Egyetem felmérése szerint (2021. január 10.) a 100 ezer főre jutó halálesetek számában pedig a világ 2. legérintettebb országa (175, 43/100 ezer fő).

Ami az oltásügyi helyzetet illeti, a belga kormány szeptemberre tervezte befejezni a lakosság 60-70 %-ának beoltását. Ez ma már egyre valószínűtlenebbnek tűnik.

A Moderna vakcinájával oltanak be egy nőt 2021. január 21-én az egyik brüsszeli kórházban Forrás: Hans Lucas via AFP/Valeria Mongelli

Az elmúlt időszakban számos kritika érte a belga ultraliberális kormányt amiatt, hogy bár életkorra lebontva létezik egy időrendi beosztás, a gyakorlatban szinte semmit sem tudni arról, hogy hol, kik és milyen szempontok alapján kapják meg az oltásokat. Természetesen, mint Belgiumban minden, az oltási tervek is eltérnek egymástól attól függően, hogy melyik régióról van szó: Flandriáról, Vallóniáról vagy Brüsszelről.

A belga kormányzati döntésnek megfelelően elsőként a belga nyugdíjasotthonok lakói kapták meg az oltásokat, de februárban már a kórházakban és az ún. oltóközpontokban is oltani kellene egyrészt a kórházi/orvosi/ápolói személyzetet, másrészt a lakosság szélesebb körű oltását is meg kellene kezdeni.

Egy körzeti orvos az Origo tudósítójának elmondta, hogy szinte semmit sem tudnak arról, hogy melyik oltóközpontban, milyen ütemterv szerint kell majd oltaniuk, a körzeti/háziorvosokat ugyanis bárhová kirendelhetik oltás elvégzése céljából. A kormányzat nem vette figyelembe a körzeti orvosoknak azt a kérését, hogy az otthonban nem lakó időseket és a lakosságot a körzeteknek megfelelően a háziorvosi rendelőkben oltsák be, ehelyett a háziorvosokat és a lakosságot oltóközpontokba rendelik ki. Ráadásul nyomonkövethetetlen rend szerint. A belga kormányzati információs anyagokban arra ügyelnek, hogy arról írjanak hosszan, a mozgáskorlátozott idősek az oltási központokba taxival menjenek, ezt viszont a belga nyugdíjasok jelentős része természetesen nem engedheti meg magának.

Idősotthonban oltanak be egy férfit a Pfizer/BioNTech vakcinájával még 2020 decemberében Forrás: BELGA via AFP/Pool Dirk Waem

Elemzések szerint az oltási hajlandóságot, különösen az idősebb korosztály körében, jelentős mértékben csökkenti az a körülmény, hogy nem az ismerős háziorvos végzi el az oltást, hanem egy „idegen". (Belgiumban évtizedes hagyománya van a rendkívül szoros beteg-körzeti orvos kapcsolatnak.) Attól is tartanak a körzeti orvosok, hogy a nagyszámú afrikai, migráns származású belgák nyilvántartásba vétele nehézkes, sőt megoldhatatlan lesz.

Az afrikai származásúak között gyakran többen is ugyanazt a nevet használják, valójában nem tudják majd 100 %-os biztonsággal megmondani, hogy kit oltottak be.

További nehézséget okozhat az oltóközpontokban történő beoltás időrendi megszervezése is, nem lehet garantálni sem a pontos érkezést, sem azt, hogy egyáltalán az jelenik meg oltásra, akit nyilvántartásba vettek.

A koronavírus elleni oltás beadása egy brüsszeli idősotthonban 2021. január 14-én. Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Természetesen Belgiumot is érinti a rossz brüsszeli (uniós) szerződésekből adódó káosz, az európai gyógyszergyárak késedelmes és csökkentett oltóanyag-szállítása, ami további problémákat vet fel a lakosság széleskörű beoltása szempontjából is. Frank Vandenbrouck egészségügyi miniszter a belga közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában ismerte el, hogy

nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna oltásai sem a megállapodásnak megfelelő mennyiségben és időben érkeznek, késnek, ez pedig jelentősen befolyásolja a további oltási tervet.

Épp most kezdték volna meg az orvosi személyzet beoltását, de el kellett halasztani, mert nincs elegendő oltóanyag. A brüsszeli régió az RTBF televízió szerint a Pfizer-vakcinának csak a felét kapta meg a héten, és a késlekedés súlyos problémákat és kérdéseket vethet fel azoknál, akik már megkapták az első adagot, de a második adagot a késedelem miatt nem kaphatják meg időben. Adott esetben indokolt lehet ugyan a félretett második adag beadatása néhány különösen veszélyeztetett, idős vagy beteg embernek, de anélkül tették Belgiumban, hogy tisztázták volna a Pfilzerrel vagy a Modernával a következő adag érkezését.