Hidvéghi Balázs: A tömeges migráció kihívást jelent az európai kultúrára és identitásra

Budapest, 2020. december 16. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője sajtótájékoztatót tart a Képviselői Irodaházban 2020. december 16-án. MTI/Kovács Attila

A tömeges migráció kihívást jelent az európai kultúrára, identitásra és a hagyományokra is, míg sok nyugati uniós tagállamban már relativizálják, megkérdőjelezik ezek létét, egyedülállóságát-jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán Strasbourgban a magyar közmédiának adott nyilatkozatában.

Jelzésértékűnek nevezte ebből a szempontból az Európai Bizottság vitát kavaró, később visszavont "inkluzív" kommunikációs iránymutatását, amely megfogalmazása szerint felháborító, abszurd, és szélsőséges. Mint mondta, a bizottsági dokumentum azokat a kommunista időket idézi, amikor a karácsony helyett fenyőünnepet kellett mondani vagy a Mikulás helyett Télapót. "Azokban az időkben akarták meghatározni, mit mondjunk, hogyan cselekedjünk" - tette hozzá. A képviselő szerint az Európai Néppárt "üres gesztuspolitikájával, a folyamatos hátrálásával" szintén lehetővé tette, hogy az egyébként néppárti vezetésű brüsszeli bizottság ilyen dokumentumot adjon ki. Hangsúlyozta, hogy az iránymutatóért felelős uniós biztosnak, Helena Dallinak távoznia kell tisztségéből.

Ez a vita az identitásunkról szól, hogy kik vagyunk Európában, kik akarunk lenni és maradni, és mik azok az értékek, amelyek fontosak számunkra, amelyekre büszkék vagyunk. A leghatározottabban ellen kell állni ezeknek a káros folyamatoknak, talán még nem késő, de ehhez szükség van a bátor és határozott kiállásra, az alapvető hagyományos értékeink mellett

- jelentette ki.

Hidvéghi Balázs arra is kitért, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentett, a schengeni határvédelmi szabályokra vonatkozó reformjavaslata félmegoldásokat szorgalmaz, nem orvosolja a fő problémát, a külső határok védelmét, nem állítja vissza az európai polgárok biztonságát. Hozzátette:

a szabad mozgás a schengeni térségben csak akkor működhet, ha a külső határok védettek, így nem kerül sor illegális határsértésekre.

A fizikai határzárak, kerítések építése az eddigi leghatékonyabb megoldás a határvédelemre, az EU-nak ezekre forrást kellen biztosítania. A képviselő arról is beszélt, hogy a bevándorláspárti civil szervezetek törvényt sértenek, szembemennek a vízi és szárazföldi határvédelemi szabályokkal, és gyakorlatilag az embercsempészekkel együttműködve bevándorlókat szállítanak az EU-ba.
"Keményen fel kell lépni ezekkel a civil szervezettekkel szemben, míg uniós forrásokból kell támogatni a fizikai határakadályok építését az EU külső határain" - szögezte le.