Csernobil - 36 év távlatából

A csernobili atomerőműben 36 éve történt az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete. Ennek évfordulóján tett látogatást Ukrajnában Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, ezzel jelezve, hogy az ukrajnai atomenergetikai létesítmények biztonsága változatlanul szoros nemzetközi felügyelet alatt áll.

36 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az atomenergia békés célú alkalmazásának legsúlyosabb balesete a csernobili atomerőműben. 11 éve, 2011. március 11-én pedig Japánban egy újabb súlyos katasztrófa következett be. Ez a két tragikus esemény nemcsak a közvéleményben hagyott mély nyomot, hanem gyökeresen átalakította az atomenergiát. Az orosz-ukrán konfliktus Csernobilt is érintette, ezért ismételten a nemzetközi híradások középpontjába került. A jelenlegi hivatalos, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kiadott közlemények Csernobilban már a helyzet normalizálódását mutatják. A NAÜ főigazgatója a helyszínen a Dél-Ukrajnai Atomerőműben tett látogatása során jelezte, hogy folyamatosan nyomon követik a helyzetet.

Forrás: chnpp.gov.ua

A tanulságok...

Csernobil és Fukusima legfőbb tanulsága az, hogy az atomerőművi biztonságból soha nem lehet elég, azt folyamatosan és rendszerszerűen kell növelni. A világ atomenergetikai ipara e szerint jár el, és a folyamatos biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhetően a világ üzemelő és épülő atomerőművei ma sokkal biztonságosabbak, mint korábban. Pakson például az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) ajánlásai nyomán a fukusimai baleset után elvégezték a célzott biztonsági felülvizsgálatot (stressztesztet). A Paks II. Atomerőmű orosz tervezője a VVER-1200 típus megalkotása során pedig már eleve figyelembe vette a Fukusima utáni követelményeket, és ennek köszönhetően az új paksi egységek a világ legbiztonságosabb új blokkjai lesznek. Hasonló ez ahhoz, ahogy minden egyes légi katasztrófa után az okok módszeres feltárásával és a műszaki és/vagy emberi hibák kiküszöbölésével növekszik a biztonság, emiatt a légi közlekedés ma a létező legbiztonságosabb közlekedési mód.

Ma már teljesen egyértelmű, hogy az atomerőművek nélkül nem képzelhető el a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése. Éppen ezért egyre több európai ország, például Csehország, Lengyelország, Magyarország, az Egyesült Királyság, Belgium és Franciaország újabb és újabb atomerőművek építését tervezi, vagy egyes blokkjaik üzemidejét hosszabbítja meg. A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus arra is rávilágít, hogy valós ellátásbiztonságot kizárólag csak az atomenergiával lehet garantálni. A friss üzemanyag szállítása például repülővel is megoldható, ráadásul egyszerűen lehet több évre elegendő tartalékot képezni belőle. Az atomerőművek ugyanakkor kiváló eszközei a gázfüggőség csökkentésének. Csak a Paks II. Atomerőmű 2400 MW-nyi kapacitása éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgázt tud kiváltani.

Csernobil az orosz-ukrán konfliktus közepette

Csernobil az orosz-ukrán konfliktus kezdetekor a nemzetközi híradások fókuszába került, hiszen orosz csapatok vonultak be a telephelyre és a körzetbe. Március elején az adott aggodalomra okot, hogy a csernobili telephely elvesztette a külső villamosenergia-betáplálást, ami miatt a helyszíni vészhelyzeti dízelgenerátorok működésbe léptek, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszereket működtetni tudják. Fontos hozzátenni, hogy a csernobili atomerőmű már nem üzemelő létesítmény. A villamosenergia-ellátás döntően a radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények, a nukleáris és sugárbiztonsági paramétereket ellenőrző rendszerek, valamint a különböző kommunikációs csatornák üzemeltetéséhez szükséges. A NAÜ egyik közleménye kiemelte, hogy – az ukrán hatósággal egyetértve – a külső villamosenergia-betáplálás hiánya nem volt kritikus hatással a telephely biztonsági rendszereire, ahol különböző radioaktív hulladékkezelő létesítmények vannak.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiégett üzemanyagokban lévő radioaktív anyagok bomlása bizonyos mennyiségű hőt termelt, amelynek folyamatos elvezetéséről gondoskodni kell. Az eltelt hosszú idő miatt „a kiégett fűtőelem-tároló medence hőterhelése és a medencében lévő hűtővíz mennyisége elegendő a hatékony hőelvonás fenntartásához elektromos betáplálás nélkül", azaz hosszú időn keresztül, több hónapon át garantálható a hőelvonás. Ez megakadályozza az üzemanyag esetleges túlhevülését és a burkolat sérülését, valamint a kismértékű radioaktív anyag kijutását a környezetbe. A külső villamosenergia-betáplálást egyébként rövid időn belül helyreállították, azóta is fennáll.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a weboldalán folyamatosan beszámol a csernobili atomerőművel kapcsolatos fejleményekről. Az utóbbi hetek közleményeiből kiderül, hogy az ukrán hatóság tájékoztatása szerint az üzemeltető személyzet tagjai már többször váltották egymást, a sugárzási helyzet pedig normálisnak tekinthető, hiszen a mért értékek a hatósági korlátokon belül vannak. Nemrég az ukrán hatóság arról tájékoztatta a NAÜ-t, hogy helyreállt a közvetlen kommunikáció a csernobili atomerőmű és a hatóság között.

A csernobili misszió szakértői Forrás: NAÜ

Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója kétnapos ukrajnai látogatása során látogatást tett a csernobili atomerőműben, majd felkereste a Dél-Ukrajnai Atomerőművet is, amelynek környékén korábban harcok folytak. Grossi az ukrán illetékesekkel folytatott tárgyalásait követően arról beszélt, hogy a NAÜ kész sürgős segítséget adni a nukleáris biztonság szavatolása érdekében. Szükség esetén szakértőket küld az ukrán nukleáris létesítményekbe, és technikai segítséget is nyújt.

A NAÜ csernobili missziójának egyik legfontosabb feladata, hogy helyreállítsák azokat a felügyeleti berendezéseket, amelyek használatával a nemzetközi közösség garantálni tudja, hogy a nukleáris anyagokat kizárólag polgári célra használják. Ezek a rendszerek –
többek között – az egyes üzemi épületekben lévő kamerák és felvevőberendezések, amelyek adattovábbítása korábban megszakadt. Újbóli üzembe állításuk, valamint a telephely „leltárának" megerősítése létfontosságú.

Nem lehet kétséges, hogy minden helyzetben a biztonság és a nukleáris anyagok védelme az elsőrendű, ezért a csernobili atomerőmű esetében minden intézkedést meg kell tenni azért, hogy ez a cél megvalósuljon.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője