Csütörtökön Törökország megakadályozta a Finnország és Svédország tagságáról szóló tárgyalások megkezdését, mivel azt kifogásolta, hogy a két ország túl megengedően viszonyul a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) és a gülenista mozgalomhoz; két olyan csoporthoz, amelyeket Törökország terrorista szervezetként tart számon - írja a Newsweek.
A két ország visszautasította a kurd fegyveresek támogatásával kapcsolatos vádakat - a PKK-t az Európai Unió is terrorista szervezetként tartja számon -, valamint elutasította a Törökország által kért személyek kiadatását.
Ankara tiltakozása valódi kihívást jelenthet egy esetleges finn és svéd csatlakozással szemben, mivel az új NATO-tagok felvételéhez a szövetség valamennyi tagjának egyhangú jóváhagyása szükséges.
Az Egyesült Államokban már a törökök NATO-kizárását emlegetik.
Korábban még 2016 és 2019-ben, miután Törökország megszállta Észak-Szíriát, már javaslatként felmerült, hogy zárják ki a szövetségből Törökországot.
Habár a NATO-t szabályozó Észak-atlanti Szerződésben nincs lehetőség a tagok felfüggesztésére, vagy akár kizárására, de a szövetség megvonhatja az adott országtól a támogatást, ha az eltér a szerződésben foglalt alapelvektől.
Ronald Grigor Suny amerikai történész és a Michigani Egyetem politológiaprofesszora szerint nagyon valószínűtlen, hogy a jövőben a NATO olyan drasztikus lépést tenne, amely teljesen elidegenítene egy ilyen stratégiai szövetségest, mint Törökország.
A professzor véleménye szerint végül Erdogan török elnök jóváhagyja majd Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de meg fogja kérni az árát a szövetség többi tagjától.