Az Erasmus brüsszeli egyetemi támogatási programból is került pénz a muszlim terroristákhoz

Miközben folytatódik az Izrael és a Hamász közötti háború, Florence Bergeaud-Blackler antropológus-kutató, szociológus interjút adott a Le Figarónak a Hamász terrorista mozgalom és a Franciaországhoz erősen kötődő Muszlim Testvériség közötti szoros kapcsolatrendszerről. Gondolatmenetének legérdekesebb része, hogy palesztinokhoz is került az Európai Unió egyetemi támogatási programjából, az Erasmusból. (Az Erasmus-programmal kapcsolatban is megpróbál Brüsszel visszaélni a hatalmával és nem adni a pénzből a magyar diákoknak.)

Egy rendkívül fontos és veszélyes összefüggésre is rámutatott a népszerű kutató: az Európai Unió kétes szerepet játszhatott több olyan százmillió eurónyi támogatás odaítélésében, amely civilszervezeteken keresztül a Hamász terrorszervezethez jutott el.

Ezt mondja Florence Bergeaud -Blackler a Hamász és a Muzulmán Testvériség (Testvériség) szervezet közötti kapcsolatokról:

„Bár a Muzulmán Testvériség palesztinai ágát hivatalosan 1946-ban alapították Jeruzsálemben, a Hamász az Izrael elleni harc egyik (politikai és katonai) alakulataként szerveződött meg az 1987-es első intifáda idején.

Jabalia, ellenőrzés, 1988 Forrás: wikipedia

Egyfajta iszlamista alternatívát kínált a Fatah (Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom) és a PLO (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) nacionalista mozgalmak mellett. A Hamász az Iszlám Dzsihád mozgalommal együtt szorosan kapcsolódik a Hezbollahhoz is, és fegyveres szárnya, az „Ezzeddine al-Kasszam Brigád" – szerepének növekedése összhangban van azzal a tendenciával, ami a politikai iszlám felemelkedésével egyidőben zajlik. Az 1980-as években Egyiptomban, Jordániában, Jemenben, Kuvaitban, Algériában, Marokkóban, Tunéziában stb., majd az egész világ muszlim diaszpórájában megfigyelhető ez a tendencia.

A Hamász a Muzulmán Testvériség „Sayyid Qutb" nevével fémjelzett radikális szárnyából nőtt ki, és egy olyan dzsihádista irányzatot képvisel, amely a muszlim világ határain belül politikai vagy erőszakos úton, a hatalmon lévők eltávolításával akarja visszaállítani a Kalifátust.

Abbászida Kalifátus Forrás: wikipedia

Az európai Testvériség a Muzulmán Testvériség két másik ágához, az arab Qaradawistához és az indo-pakisztáni "Mawdoudistához" kötődik leginkább. (Qaradawista: az egyiptomi prédikátorról, Júszef al-Qaradawiról elnevezett mozgalom. Qaradawi a katari al-Jazeera csatornán sugárzott prédikációinak köszönhetően tett szert világméretű közönségre, emiatt „globális mufti" néven is ismert. Mawdoudista: ez az iszlamista mozgalom az európai és amerikai egyetemekről terjedt el, ahová a hazájukban üldözött iszlamista aktivisták menekültek az 1960-as években.)

A teljes szólás- és gyülekezési szabadsággal ezek a testvérek új küldetést választottak:

az iszlám békés, meggyőzésen, „csábításon" alapuló terjesztése a nyugati világban. Megértették, hogy a technológiailag fejlett és katonailag fölényben lévő Nyugat területének meghódítását úgymond az elmék és a szívek megtérítésével kell előkészíteni.

Módszerük a befolyásolás, a hírszerzés, beszivárgás. A transznacionális hálózatokba szerveződött testvérpártiak, a „misszionáriusok" nem politizálnak, hanem a jog, a kultúra és a gazdaság változásait alapozzák meg.

Első lépések az iszlám világába Forrás: iszlam.com

Ugyanúgy inspirációt merítettek a hittérítő keresztény fundamentalistáktól, mint az ortodox zsidóktól és a „halal" marketing modern formájában,

a „halal életmód"-ban megtestesülő „kisebbségi saría jogrendet" akarnak bevezetni. (Bergaud -Blackler, aki a halal egyre növekvő kultuszának világszerte elismert elemzője, az angol „way of halal" formulát használja).

„Az elmúlt évtizedben legalább 200 millió euró európai és nemzetközi közpénzből finanszíroztak projekteket az Európai Unió által terrorista szervezetként nyilvántartott PLO-val (Palesztinai Felszabadítási Szervezet) kapcsolatban álló nem kormányzati (civil) szervezetek részvételével."

Az 1990-es évektől kezdve a Muzulmán Testvériség európai ága a fiatal muzulmánok körében az „iszlám ellenségeinek mártírjai" képet alkotta meg a palesztinokról. Videokazettákon újra és újra lejátszották nekik a Sabrában és Shatilában meggyilkolt családok véres képeit.

Elkezdték terjeszteni, magyarázni a fiatalok két generációja körében is a „dzsihád időzített bombájának" tekinthető „mártír" fogalmát,

Forrás: Anadolu Agency via AFP/2015 Anadolu Agency/Abed Rahim Kahatib

akiket aztán olyan erőszakosan antiszemita testvérpárti prédikátorok, mint Hassan Iquioussen, újraiszlamizáltak. (Magyarázat: szabrai és shatilai mészárlásnak nevezik az 1982-es libanoni polgárháború során elkövetett vérengzést, amikor Bejrút két lakónegyedében, Sabrában és Shatilában közel 3500 palesztin és libanoni civilt gyilkoltak meg a libanoni milíciák.)

Az európai Testvérek szolidárisak a Hamásszal, pont ugyanúgy gyűlölik Izraelt, még a nevét sem akarják kiejteni, „cionista entitásnak" nevezik és teljes megsemmisítését tűzték ki célul.

Súlyos megállapításokat tesz a francia antropológus, amikor a Muzulmán Testvériség európai intézményekre gyakorolt befolyásáról beszél. Sőt, úgy látja, hogy

több százmilliós EU-forrás juthatott el közvetlenül vagy közvetve a Hamászhoz, többek között abból az ERASMUS programból, amelynek kifizetéseit az EU Bizottság Magyarországgal kapcsolatban nevetséges indokokkal felfüggesztette.

„Bárhol is tevékenykednek, a Testvériség elsőként mindig az egyetemeket és az iskolákat veszi célba. Egy 2020-as izraeli jelentés szerint a Muzulmán Testvériség által alapított és a Hamászhoz szorosan kötődő Gázai Iszlám Egyetem több mint 130 egyetemmel és kutatóközponttal összeállva összesen 21 EU-s ország nemzetközi projektjeiben vett részt. A legtöbb pénzt az Erasmus+ (az EU európai oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja) vagy a Horizont 2020 projekt (az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló kutatási és innovációs finanszírozási programja) keretében osztották szét, több millió euró értékben.

Forrás: https://erasmusplusresearch.eu/

A Gázai Iszlám Egyetem kezdetben csak vallási tantárgyakat oktatott, de a kapott pénznek köszönhetően az oktatás multidiszciplináris jellegűvé bővült. Az európai pénz tehát közvetlenül táplálja a Hamász iszlamista és dzsihadista ideológiáját.

Ezzel szemben 2013-ban a világ minden tájáról érkező kutatók, akiket az AURDIP (Association of Academics for the Respect of International Law in Palestine - Akadémikusok a palesztinai nemzetközi jog tiszteletben tartásáért) tömörített, arra kérték Catherine Ashtont, az Európai Unió akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy „biztosítsa, hogy az „illegális" izraeli településeken található projektek, vállalatok és intézmények ne részesülhessenek uniós kutatási támogatásban".

Az NGO Monitor elemzése szerint nem csak a Hamászt támogatják ilyen módon. „Az elmúlt évtizedben legalább 200 millió euró európai és nemzetközi közpénzből finanszíroztak olyan projekteket, amelyekben az Európai Unió által terrorista szervezetként nyilvántartott PLO-val kapcsolatban álló nem kormányzati (civil) szervezetek vettek részt, nem számítva az uniós tagállamok nemzeti finanszírozását.

„Brüsszel bejelentette, hogy felülvizsgálja a Palesztinának nyújtott összes támogatást annak biztosítása érdekében, hogy az ne egy „terrorista szervezetnek" jusson. Vajon ez egy üdvözítő felébredés? -teszi fel a kérdést a Le Figaro. Tegyük hozzá: később cáfolták, hogy nem pénzelik tovább - persze, közvetve - a terroristákat.

Florence Bergeaud-Blackler válaszában azt emeli ki, hogy „ez a bejelentés mindenkit meglepett, mert azt sugallta, hogy az EU által állandóan, kioktató hangnemben előadott „kellő gondossággal" („due diligence") történő kötelezettségvállalás elve mégsem annyira gondos, mint amennyire azt az európai tisztviselők meghirdetik.

Eva Kaili, Guy Verhofstadt, Manfred Weber, Ursula von der Leyen Forrás: SOOC via AFP - Hans Lucas via AFP - Dursun Aydemir AFP - Mikko Stig / Lehtikuva / AFP

Tudjuk, hogy az EU-t már régóta tájékoztatták a nem kormányzati szervezetek a fejlesztési és kutatási pénzek rendeltetési helyével kapcsolatos komoly problémákról. Ezért ezt a döntést, amelynek részleteit nem ismerjük, inkább ne nevezzük „felébredésnek".

A reflektorfény kezd rávilágítani az EU lehetséges felelősségére, és most az történik inkább, hogy az EU - legalábbis látszatra - elébe megy ennek.

A Le Figaro utolsó kérdése a franciaországi helyzetre vonatkozik, konkrétan arra, hogy egy közismert és mérsékelt iszlám személyiség, Chalghoumi imám kivételével, a legtöbb muszlim vallási vezető nem ítélte el a Hamász bűntetteit.

„Semmilyen iszlám vallási szervezet, ideértve a párizsi nagymecsetet is, nem ítélte el a Hamász terrorista módszereit.

A muszlim közösségen belül nincs vita a palesztin helyzetről. Ez egy abszolút tabu, amelyet Chalghoumi imám az élete kockáztatásával szeg meg folyamatosan.

Hassen Chalghoumi Forrás: wikipedia

Egy antiszemita környezetben eleve kárhozatra ítéltetett, a „zsidók imámjának" nevezett férfi példája azt mutatja, hogy senki sem tudja a muszlim közösséget képviselni, ha azt vallja, hogy a Hamász egy terrorista szervezet, és ezért el kell ítélni. Feltételezhető tehát, hogy ez az álláspont nagyon is kisebbségben van a franciaországi muszlimok körében...". Tegyük hozzá, hogy pont emiatt

nem ítélte el sem a francia, sem az általában vett nemzetközi baloldal a Hamászt, a civilek ellen elkövetett kegyetlen terrorcselekményt, mert ha ezt tenné, akkor elveszítené a muszlim szavazatokat, és minden bizonnyal eltűnne a történelem süllyesztőjében.

(A tunéziai születésű Hassen Chalghoumi imám a vallásközi, elsősorban az iszlám és a judaizmus közötti párbeszéd híve, mérsékelt iszlám tanokat hirdet és a köztársaság eszméi és szabályai mellett is állást foglal rendszeresen. Emiatt többször is életveszélyes fenyegetéseket kapott a radikális iszlamizmust képviselő imámoktól.)