Miért akar világháborút több NATO-ország?

Az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Emmanuel Macron francia elnök európai katonákat akar küldeni Ukrajnába, mivel egyre nagyobb bajban van Zelenszkij. A kétmillió lakossal sem rendelkező Lettország támogatja a franciák tervét, míg Finnország felhatalmazta az ukránokat, hogy lőjék a finn fegyverekkel Oroszországot. Mindezek alapján egyre közelebb a világháború veszélye. Magyarország teljes mértékben ellenzi a háború kiterjesztését, míg egyelőre a németek is, de nem tudni, meddig - Scholz kancellár már többször meghátrált.

Szinte napra pontosan két évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után Macron francia elnök Párizsban bejelentette, hogy "a rakéták és bombák koalícióját" akarja létrehozni Ukrajna mellett. Az ötletet még Scholz német kancellár is felelőtlennek tartotta, és bejelentette, a németek nem szállítanak Taurus rakétákat. Egyértelműen arra célzott Scholz, hogy ezekkel az ukránok Oroszország területét lövik majd, és a NATO háborúba keveredhet, vagyis kitörhet a világháború. 2022. február 24-e óta a legvisszafogottabb becslések szerint is több mint félmillióan haltak meg és csaknem 14 millió ember hagyta el az otthonát. Mivel Amerika nem hajlandó tovább finanszírozni a háborút, Brüsszel az európai vezetőket akarja erre kényszeríteni.

Finnország is fenyeget

A háborút tovább élezheti, hogy finn tisztviselők közölték, hogy ezentúl Ukrajna használhatja az általuk biztosított fegyvereket arra, hogy oroszországi célpontokat támadjanak. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter azt mondta, hogy országa nem szabott semmilyen korlátozást arra vonatkozóan, hogy Ukrajna mit tehet az általa biztosított fegyverekkel – írja a Politico a finn médiára hivatkozva. Häkkänen hozzátette, hogy a fegyverek használatának korlátozását elsősorban azok az országok szabták meg, amelyek nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítottak Ukrajnának.

Ha szükséges, Ukrajnának az orosz oldalon lévő katonai célpontokra is csapást kell mérnie. Ez egy teljesen legitim védelmi harc, amelyet Ukrajna folytat. Az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi, hogy katonai célpontokat támadjanak a szárazföldi határokon túl

 – mondta Jukka Kopra, a finn parlament védelmi bizottságának elnöke.

Zelenszkij még több katonai segítséget követel

Macron és a finnek úgy tűnik, meghajoltak Zelenszkij előtt, aki a hét legfejlettebb országot tömörítő G7 országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel múlt szombaton, hogy "időben" küldjék a katonai segítséget. "Nagyon jól tudják, mire van szükségünk, hogy megvédjük az egünket, hogy megerősítsük a szárazföldi hadsereget, hogy támogassák és folytassák tengeri sikereinket, és tökéletesen tudják, hogy minderre időben van szükségünk, és számítunk önökre" – jelentette ki az ukrán elnök a G7 Kijevben tartott virtuális tanácskozásán. A két éve tartó háborúban

az ukrán hadseregnek nincs elegendő legénysége, lőszerre és több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megállítsa a támadó orosz hadsereget.

Kijev nem kapta meg fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól Joe Biden elnök által megígért 61 milliárd dollárt a republikánusok vétója miatt, és az európai uniós támogatás is késlekedik.

Orosz előretörés

A fronton közben egyre inkább előnyösebb pozícióba kerülnek az oroszok. Az orosz erők egyre jobb állásokat foglaltak el az ukrajnai Avgyijivka közelében, és hét ukrán ellentámadást vertek vissza – ezt állította az orosz védelmi minisztérium. Múlt pénteken a tárca azt közölte, hogy az orosz erők tovább nyomultak nyugat felé. Az oroszok elfoglalták Lastochkinót Avgyijivka közelében, és az alábbi videófelvételek szerint nagy erőkkel bevonultak Robitine faluba is, a nyári ukrán ellentámadás során visszafoglalt egyetlen településére. Az orosz erők közben drónokkal támadták Harkiv régiót vasárnap reggel – tudta meg az Ukrajinszka Pravda.

Magyarország a béke pártján áll

A magyar kormány közleményben közölte, hogy Magyarország gyászolja a háború áldozatait, együtt érez az özveggyé és árvává tett százezrekkel, segítséget nyújt Ukrajnának a sérültek ápolásában és a háborús rokkantak ellátásában, történelme legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogatja a földönfutóvá és menekültté tett milliókat, tevékenyen hozzájárul Ukrajna energiaellátásának biztosításához, illetve újjáépítéséhez.

Magyarország határozott álláspontja, hogy a konfliktusnak nincsen katonai megoldása. A háborút nem kiterjeszteni és eszkalálni kell, hanem véget vetni annak. Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és erre hívja fel a harcoló feleket.

Ukrajna szuverenitásának megőrzése Magyarország elemi érdeke, Magyarország kormánya ezért minden fórumon továbbra is határozottan fellép.

Brüsszel már két szankciós csomagon is dolgozik egyszerre

A "nagy sikerre" való tekintettel Brüsszel már két szankciós csomagon is dolgozik egyszerre – emlékeztetett ironikusan Reels-videójában a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője. Hortay Olivér a videóban kifejti, hogy azok az intézkedések, amelyeknek érezhető hatása lenne, és nem kerültek bele az előző 12 csomagba, ellenállást váltanak ki a tagállamok részéről. Ezeket átverni időigényes, így Brüsszel egyrészt összeállít egy 13. szimbolikus csomagot, amire kevéssé jelentős magánszemélyek és cégek kerülnek rá, és így elfogadtatható február végéig; másrészt megkezdi a munkát a 14. szankciós csomaggal is, amelyben például megtiltaná az orosz LNG behozatalát. Hortay Olivér úgy látja, hogy

már alig maradtak Európában olyanok, akik hisznek a büntetőintézkedésekben, ráadásul azzal, hogy Joe Biden amerikai elnök megtiltotta az új LNG-projektek engedélyeztetését, az orosz gáz pótlására szolgáló amerikai beszerzések is kérdésessé váltak.

Hozzátette:

de mindez nem számít, a shownak folytatódnia kell.

 

A németek egyre közelebb vannak a háborúhoz

Időközben a Rosszija médiacsoport főszerkesztője, Margarita Simonyan a Telegram csatornáján arról számolt be, hogy birtokába került egy hangfelvétel, amelyen magas rangú német tisztek a krími híd elleni csapásokról tárgyalnak. A hangfelvétel nem sokkal azután került a birtokukba, hogy Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt az ukrán konfliktusban. 

A beszélgetés résztvevői azon tanakodtak, hogyan csapjanak le úgy, hogy a gyanú elterelődjön Németországról.

A hangfelvételen a Bundeswehr magas rangú tisztjei vitatkoznak arról, hogyan fogják bombázni a krími hidat. 

A hangfelvétel 40 perces, amelyen német tisztek megemlítik az amerikai és a brit hadsereget is. 

Simonyan hangsúlyozta, hogy a helyzettel kapcsolatban hivatalos megkereséssel fordul a moszkvai német nagykövethez, a német külügyminiszterhez és személyesen Olaf Scholz kancellárhoz.

Hogyan kellene ezt másképp értelmezni? Itt az ideje, hogy Oroszország aktívan emlékeztesse Németországot arra, hogyan végződtek legutóbb Németország számára az orosz hidak robbanásai 

– fejezte be Simonyan.

Háború Ukrajnában.
Fotó: Genya SAVILOV / AFP

Lloyd Austin, a Pentagon vezetője pedig azt mondta, hogy Ukrajna veresége a jelenlegi konfliktusban katonai összecsapással fenyeget a NATO és Oroszország között. Véleménye szerint, ha „Ukrajna elbukik, a NATO harcba lép Oroszországgal”. Mihail Seremet, Oroszország krími régióbeli képviselője kijelentette, hogy az Orosz Föderáció elleni NATO-agresszió esetén Oroszország komoly válaszlépésekkel fog reagálni.

Oroszország nem jelent veszélyt a NATO-ra, de ha a szövetség agresszívan lép fel országunk ellen, akkor reagálni fogunk rá! A NATO nem áll hozzánk annyira közel történelmileg, mint Ukrajna, így sokkal keményebb lesz a válaszunk

 - mondta Sheremet.

Fotó: Anadolu via AFP/2024 Anadolu/Diego Herrera Carcedo 

Szerinte Oroszország egy önellátó állam, amely képes megvédeni magát és megfelelően reagálni a felmerülő kihívásokra.

Az utóbbi időben Nyugaton egyre gyakrabban hangzottak el a szövetség és az Orosz Föderáció közötti közvetlen fegyveres konfliktusról szóló elképzelések. A Kreml megjegyezte, hogy Oroszország nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeire potenciálisan veszélyes lépéseket - írta a RIA.

Lettország is világháborút akar?

Lettország pedig azt közölte, hogy alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben. A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.