Méresse meg rendszeresen vérnyomását!

Manapság rengeteget hallani arról, hogy az önpusztító életmód, az egészségtelen és rendszertelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életvitel következtében számos betegség alakulhat ki. Így például a fenti életstílus gyakori következményei a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus, a szélütés és a hirtelen szívhalál. A szív- és érrendszeri megbetegedések aránya nagyon jól behatárolható államhatárok tekintetében. Magyarországon a keringési megbetegedések következtében bekövetkezett korai halálozások aránya háromszor magasabb, mint az európai uniós átlag. Ez még a kelet-európai átlagnál is rosszabb.

Gyilkos négyes

Sokan gondolnak a lehető legrosszabbra, amikor fájdalmat éreznek a mellkasukban. Előfordul, hogy nem szív- és érrendszeri megbetegedés okozza a fájdalmat, azonban sokszor ténylegesen a szív megbetegedése áll a háttérben. A szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája a szívkoszorúerek elmeszesedése, amikor az artériák falán lévő zsíros lerakódások következtében megkeményedik az érfal és az ér is beszűkül. Ennek kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, mint például a magas vérzsírtartalom, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a nem és egyes örökletes tényezők is. Az esetek 80 százalékában a "gyilkos négyes" - az elhízás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás egymás hatását erősítve együttesen okozzák a szív különböző megbetegedéseit és annak tragikus következményeit. Az utóbbi években több nő halt meg keringési, mint daganatos betegségekben. Jellemző, hogy a mai magyar társadalomban még nem eléggé tudatosult, hogy a kardiális megbetegedések nemcsak a férfiak körében, és nem csupán idős korban szedik áldozataikat, hanem a nők között is ezek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált. A hölgyeknek nyolcszor nagyobb az esélyük, hogy szívizominfarktus vagy szélütés vessen véget az életüknek, mint arra, hogy mellrákban vagy petefészek-daganatban haljanak meg.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szív vérellátási zavara leggyakrabban mellkasi fájdalmat okoz. Szívinfarktust a szívkoszorúérben bekövetkező vérrögösödés vált ki. A vérrög növekedésével csökken a verőereken átáramló vér mennyisége. A szívizom végül működésképtelenné válik, vérellátása egyre rosszabb, így az izomszövet oxigén hiányában fulladni kezd. Nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb orvoshoz jusson, mert az elzáródás miatt a szívizomrostok elhalnak. Ezért, ha bárki tizenöt percnél hosszabb ideig szokatlan, erős mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívjon orvost, hogy szakintézetben kivizsgálhassák szívinfarktus gyanújával.

A szívinfarktus tünetei
- erős, szorító, nyomó jellegű mellkasi fájdalom a mellcsont mögött, mely akár a vállba, karba, hasba is sugározhat
- hirtelen légzési nehézségek
- szabálytalan szívműködés
- gyomorszájban érzett fájdalom, hányinger, hideg verejték.

Általában a beteg csak akkor megy el orvoshoz, ha már valami baj van. A megelőzés fontossága sajnos még nem épült be a magyar köztudatba, és legtöbben csak konkrét panasszal keresik fel orvosukat. Ez valamennyi betegségnél probléma, hiszen a megelőzés az egyénre és a társadalomra is kevesebb terhet ró mint a kezelés, anyagi és nem anyagi értelemben egyaránt. A szakemberek szerint a szívinfarktus legritkább esetben érkezik úgy, mint "derült égből villámcsapás". Mivel hazánkban napjainkban bárki számára elérhetőek a korszerű diagnosztikus eljárások, valamint az úgynevezett másodlagos megelőzés lehetősége, bátran kijelenthető, hogy széles körű felvilágosítással és a beteg nagyobb odafigyelésével, önkontrolljával az infarktusos halálozások jelentős hányada megelőzhető lenne.

Az orvosi szűrésen túl hatékony lehet a megelőzésben a pihenés, a kevésbé feszített munkatempó, a rendszeres testmozgás, az egészséges és vitamindús táplálkozás. Különösen a C-vitamin-utánpótlásra figyeljünk oda, hiszen ez a vitamin védi legjobban a szívet és ereket, szerepe van az oxigénnek a hemoglobinhoz történő kötődésében, az oxigén szállításában. Ha a C-vitamin kalciummal együtt kerül a szervezetbe, jobban felszívódik, és gyorsabban hasznosul a sejtekben. Nagy szerepe van még a megelőzésben a béta-karotinnak és likopinnak (sütőtök, sárgarépa, gyümölcsök), valamint az antioxidánsoknak. A napi egy deciliter vörösbor, a vöröshagyma és a fokhagyma is jótékony hatású. A magnézium, kálium, kalcium tartalmú ételek fokozzák a szívizom erejét és ellenálló képességét. Az olajos magvak megakadályozzák a trombózisképződést.

Méressük vérnyomásunkat rendszeresen!

Az ideális vérnyomás 135/85 Hgmm alatti, függetlenül attól, hogy az illető hány éves. Természetesen fiataloknál ez az érték még alacsonyabb is lehet. Ha csak 10-20 Hgmm-rel nagyobb a vérnyomás a fentinél, akkor fokozatosan, még magasabb értékek mellett viszont ugrásszerűen emelkedik azoknak a száma, akik a várható életkornál hamarabb halnak meg. Különösen fontos ennek ismerete az idősebb korosztály tekintetében, de 35 év felett évente legalább egyszer mérjük meg vérnyomásunkat. Vérnyomásmérést nemcsak háziorvosunktól kérhetünk, de az üzemorvosnál és minden szakorvosnál - nőgyógyásznál, belgyógyásznál, de még a fogorvosnál tett látogatás is jó alkalom arra, hogy ellenőriztessük a vérnyomást.