A jogász válaszol: apaság és házasság, a főállású anya

Ha a férjétől különváltan élő feleségnek gyermeke születik, az újszülöttet a férj nevére anyakönyvezik, akkor is, ha mindenki tudja, nem ő, hanem az élettárs a biológiai apa. A családi kapcsolatok rendezésének - házasság felbontása élettársi kapcsolat létesítése esetén - ilyen szempontból is alapvető jelentősége van. A beteg gyermek ápolására is igényelhető táppénz, és a főállású anya is folytathat keresőtevékenységet. Jogi szakértőink egyebek mellett ezekre a kérdésekre adtak választ.

Közel egy éve különváltan élünk a férjemmel. A házasság felbontása iránti per három hónappal ezelőtt kezdődött, sajnos a válás kimondása még nem történt meg. Az élettársammal gyermeket szeretnénk. Ha a válás kimondása előtt vagy közvetlenül utána teherbe esnék, valóban a jelenlegi/volt férjem nevére anyakönyvezik a gyermeket?

A lényeg az, hogy a gyermek születésekor milyen az Ön családi állapota. Amennyiben még férjezett, akkor egyértelműen a férje nevére anyakönyvezik a gyermeket. Ha a házassága már megszűnt, de a gyermek születésétől visszafelé számított 300. nap és a gyermek születése közötti időben (terhesség alatt), vagy annak egy részében a házassága még fennállt (pl. terhesség alatt mondják ki a válást), a gyermek apjának még mindig a volt férjét fogják anyakönyvezni. Ez kiszübölhető akkor, ha a válás kimondását követően, de még a gyermek születése előtt újabb házasságot köt. Ez utóbbi esetben az új férjet anyakönyvezik apaként.

Ha a fentiek miatt a törvény erejénél fogva a korábbi férj (jelenlegi férj) neve kerül az anyakönyvbe (akkor is így van, ha ez ellen minden érintett tiltakozik), az apaság megdöntése iránt pert kell indítani a bíróságon a gyermek megszületése után. Ha az élettárs a perben az apaságát elismeri, az eljárás gyakorlatilag csak formai jellegű. Amennyiben a bontóper már folyamatban van, akkor általában néhány hónap alatt be is fejeződik (főleg ha nincs különösebb vita a felek között). Amennyiben teherbe esik, akkor javasolom, hogy a válás kimondása után minél hamarabb házasodjanak össze az élettársával. Akkor minden külön eljárás nélkül ő lesz jogilag is a gyermek apja.

Túl magas tartásdíj

Férjem az első házasságából származó gyermeke után rendkívül magas gyermektartást fizet. A tartásdíjat megállapító megállapodás évekkel ezelőtt jött létre, akkor még kevesebb összeggel, amely azonban az inflációt követve évente emelkedett. Közben született két közös gyermekünk, a nagyobbik óvódás, a kisebbikkel pedig még gyesen vagyok. A korábbi házasságból született gyermek és a volt feleség kiváló anyagi körülmények közt él. A gyermek saját vagyonnal is rendelkezik, a válás során ugyanis az ő nevére került egy közös ingatlan. A tartásdíjat férjem hónapban pontosan fizeti, kapcsolatunk a gyermekkel és az édesanyjával is nagyon jó. Úgy tudom, hogy a gyermektartás a gyermek korának megfelelő ellátás biztosítására kell, hogy elegendő legyen. Ez mit jelent egy alsó tagozatos gyermeknél? Csökkenthető-e a tartásdíj azon az alapon, hogy két gyermeket kell eltartanunk?

Bíróságtól kell kérni az összeg csökkentését, amelynek jogi alapja természetesen az, hogy a férjnek további két kiskorú gyermekről is gondoskodnia kell. Ha a volt feleséggel jó a viszonyuk, feltehetőleg megérti ezt, és a perben sikerül az összeg tekintetében egyezséget kötniük. Ha mégsem, akkor a bíróság fogja a tartásdíj összegét megállapítani. Ennek kapcsán az anya körülményeit és a gyermek vagyonát is figyelembe veszi. A tartásdíj összege azonban elsősorban a gyermek szükségleteitől (lakhatás, élelmezés, ruházkodás, iskoláztatás, egészségi állapot, esetleges betegség) függ. Természetesen a volt férj körülményei is vizsgálat alá esnek.

Egy alsó tagozatos gyermek tekintetében a minimálbér másfélszeresét is meghaladó összegű tartásdíj a szükségleteit meghaladó mértékűnek tekinthető. A luxusigények fedezésére pedig a különélő szülő nem kötelezhető (saját belátása szerint természetesen fedezheti akár azt is.)

Nem csak a munkabér után kell fizetni

Gyermektartásdíj megállapítása iránt indított perben a kereset beadásától számítva mennyi idő telhet el a határozat meghozataláig? Van-e erre jogszabály?

Az eljárást soron kívül kell lefolytatni, erre azonban konkrétan meghatározott határidőt nem tartalmaz a törvény. Amennyiben elhúzódik az ügy (a bíróság túlzott munkaterhe vagy a bizonyítási nehézségek miatt) úgy az ítélet meghozataláig terjedő időre ún. ideiglenes intézkedéssel kell a tartásdíj megállapítását kérni. Ekkor a bíróság - ha a gyermek tartása veszélyben van vagy nehézségekbe ütközik - ideiglenesen megállapít egy összeget az ítélethozatalig terjedő időre. A végleges tartásdíjat a bíróság majd az ítéletben határozza meg.

A bíróság kb. hány százalékos gyermektartásdíjat tartana méltányosnak a gyerekekre? A tartásdíj alapját képezi-e a 13. havi fizetés, jutalom?

A tartásdíjat a bírósági gyakorlat általában a kötelezett jövedelemének a gyermekenkénti 20-20 százalékában állapítja meg. (A törvény 15-25 százalékos arányt jelöl meg.) Ennek során természetesen figyelembe kell venni a gyermekek szükségleteit is. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére fizetett

• a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
• a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

Ha fentiek szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

Minden esetben figyelemmel kell lenni a gyermeket gondozó szülő vagyoni viszonyaira és a gyermek szükségleteire is.