A szív- és érrendszeri betegségek a nőket is fenyegetik

A Szív Világszövetség (World Heart Federation) jelenleg a világ 97 országának szívgyógyászait, illetve szívbetegségek ellen küzdő társadalmi szervezeteit egyesíti. Az első szívünk napját (World Heart Day) a világszövetség kezdeményezésére 2000-ben, a sydneyi olimpián hirdették meg, melyhez tavaly 77 ország csatlakozott - köztük Magyarország is - és szervezte meg saját lakossági rendezvényeit. A tavalyi világnap témája a sport, a testmozgás volt, mivel a mozgáshiány a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fontos kockázati tényezője, a rendszeres mozgás pedig csökkenti ezen betegségek megjelenésének veszélyét.

Az idén szeptember 30-án tartják világnapjukat, melynek mottója a "Szív az életért", ahol szeretnék fölhívni a figyelmet a szív- és érbetegségek valamennyi, befolyásolható kockázati tényezőjének elkerülhetőségére és elkerülésére. A dohányzás, az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbaj vagy a nem megfelelően levezetett pszichés feszültség és a mozgáshiány döntően rajtunk múlik.

A szívünk napja tervezett programjai közt lesznek sportversenyek egészségeseknek és szívbetegeknek, életmód-tanácsadás szakorvosok és szakedzők közreműködésével, interaktív oktatóprogramok a betegségekről, a megelőzésről, kvízjátékok, szórakoztató programok, szűrőprogramok, vérnyomásmérés, koleszterinszint-mérés, testzsírszint-mérés, mindezek Budapesten és a nagyobb vidéki városokban.
Magyarországon a szívünk napja rendezői között találjuk a Magyar Kardiológusok Társaságát, a Magyar Szívalapítványok Egyesületét, a Magyar Szív Egyesületét és más alapítványokat, szakmai csoportosulásokat is.

Nemcsak a férfiak betegsége

A szívünk napja rendezőinek ez évi külön üzenete így hangzik: "Hölgyeim, vigyázzanak a szívükre!" Erre azért van szükség, mert úgy tűnik, még nem eléggé tudatosult, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiak körében, nem csupán idős korban szedik áldozataikat, hanem a nők között is ezek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált.

Ne fájjon a szíve
Infarktusom van? Valami gond van a szívemmel? Sokan gondolnak a lehető legrosszabbra, amikor fájdalmat éreznek mellkasukban. Több esetben nem a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethető vissza a pánikot keltő fájdalom, de sokszor ténylegesen a szív megbetegedése állhat a sokak által ismert érzés mögött.
Melyek a leggyakoribb szívproblémák, melyek az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatai, erre is választ kapnak írásunkban.

A kockázat arányának érzékeltetésére még egy adat: svéd kutatások szerint egy ötvenéves nőnek Európában 45 százalékos "esélye" van arra, hogy életének hátralévő részében koszorúérbeteggé váljék és 30 százaléknál nagyobb a kockázata annak, hogy ez okozza a halálát is, míg csak 10 százalék annak a veszélye, hogy emlőrákban megbetegedjék, és 3 százalék annak, hogy abban haljon meg.
Mind a férfiak, mind a nők körében a legmagasabb szív- és érrendszeri halálozás Oroszországban és a volt szocialista államok területén észlelhető. Nálunk minden második ember szívbetegségben vagy szélütésben hal meg. A nők szív- és érrendszeri halálozása az egykori szocialista tábor országaiban hétszer-nyolcszor magasabb, mint Franciaországban vagy Olaszországban.

Itthon különösen rossz a helyzet

Magyarországon legtöbben szív- és érrendszeri megbetegedésekben halnak meg. Szinte nincs is olyan család, amely nem találkozott volna ilyen eredetű tragédiával. Ennek ellenére keveset foglalkozunk azzal, hogy hogyan előzhetnénk meg a szív gyakran súlyos következményekkel járó megbetegedéseit.
Magyarországon a keringési rendszer betegségei következtében bekövetkezett korai halálozások aránya háromszor magasabb, mint az európai uniós átlag. Ez még a kelet-európai átlagnál is rosszabb. De még határainkon belül is tapasztalhatók különbségek: Magyarország délnyugati és északkeleti részében a népesség számára kivetített halálozások száma magasabb, mint a többi régió átlaga. Hazánkban évente annyi ember hal meg szívbetegségben, mint Kaposvár lakossága, azaz kb. 70 000 fő.

Későn fordulunk orvoshoz

Az M&H Communications a Magyar Szív Egyesület segítségével közvélemény-kutatást végzett az egyesület tagjai között 2000 szeptemberében. 2480 visszaérkezett kérdőív feldolgozásával vonták le a következtetéseiket.
A kutatás igazolta azt a tapasztalatot, hogy Magyarországon nem fektetnek kellő súlyt a megelőzésre és a rendszeres szűrésre. Jellemző, hogy csak akkor fordulunk orvoshoz, ha már komoly baj van. Ez egyben a jelenlegi egészségügyi rendszer hibája is. Ez valamennyi betegségnél probléma, mivel a megelőzés mind az egyénre, mind a társadalomra kevesebb terhet ró, mint a kezelés, anyagi és nem anyagi értelemben egyaránt. A hipertónia esetében azért van különös jelentősége a megelőzésnek, mert a betegség kialakulása legtöbbször nem okoz semmiféle panaszt. A magas vérnyomást nem véletlenül hívják csendes gyilkosnak: a betegség többnyire csak akkor vezet panaszokhoz, amikor hosszú idő után súlyosan károsított számos létfontosságú szervet. A hipertónia esetében a megelőzés nem más, mint a rendszeres vérnyomásmérés.

Hiányos az orvosi tájékoztatás

A kutatásból levonható másik fontos következtetés, hogy a betegek nem kapnak kellő tájékoztatást betegségükről és az általuk szedett gyógyszerekről. A nem kellően informált páciensek kiszolgáltatottabbak, gyakran rossz mellékhatás-profilú gyógyszereket szednek, akkor is, ha létezik korszerűbb terápia. A betegeknek romlik a betegségtudatuk, együttműködési készségük, tehát az, hogy mennyire tartják be az orvos utasításait. A tájékozott beteg jobban együtt tud működni orvosával, pontosabban betartja az előírt terápiát, amivel nemcsak a saját állapotának javításához járul hozzá, hanem segíti az orvos munkáját is.

Ajánlat

A Szív Világszövetség honlapja
World Heart Federation

A szívünk napja honlapja
World Heart Day

A DOTE szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó oldalai

Hipertónia.hu

Szívbetegek képes ABC-je

Korábban az [origo]-ban

A vérnyomáscsökkentés szerepe a szélütés megelőzésében

Házi kedvenceink segíthetnek a magas vérnyomás csökkentésében

Hargitai Anett