Csíraeledelek

Ha sápkórosak vagyunk, amikor beköszönt tavasz, mert a tél megviselte a szervezetüket, az immunrendszerünket, a bőrünket, a hajunkat, alig várjuk a vitaminoktól duzzadó, friss zöldségeket. Addig is azonban, amíg ezek elérhető áron kerülnek a piaci standra, együnk csírát - a szakemberek szerint egy két hetes csíra-kúra megfiatalít, gyógyít, és formába hoz.

Először is szögezzük le, a csíra nem a biománia része. Évezredek óta fogyasztja az emberiség, mert felismerte, hogy a szervezet számára hasznos, és hogy szebb, egészségesebb lesz tőle az, aki fogyasztja. Igaz, eleinknek fogalma sem volt, miért, és hogyan működik, de a tudomány később igazolta a hasznosságát: a nedvesség és a hő hatására előbújó, magas rosttartalmú csírákban koncentráltan találhatóak meg a létfontosságú fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok, valamint enzimek- ekkor a legmagasabb a növény enzimtartalma - és antioxidánsok. Ráadásul ezek könnyen és hatékonyan felszívódnak a szervezetben.

További jó hír, hogy a csíra nem hizlal, tehát akár bármilyen fogyókúrába is beépíthető, és jobb, mint a vitamintabletta. Bár a piac már bőségesen kínál mindenféle csírát, talán a legjobb, ha mi magunk keltjük életre az ételünket, ehhez viszont kifejezetten erre a célra szánt magokat vegyünk, és ebből a vegyszermentes érdemes választani.

Együnk növendéknövényt

Jó tudni, hogy a csírák 3-4 naposan a legértékesebbek, ezután "öregedni" kezdenek, és gyorsan vesztenek tápértékükből. Éppen ezért egyszerre csak annyit csírát termesszünk, amennyit megeszünk. Mégsem fogyna el, a hűtőben még bírja egy kicsit, igaz, ekkor veszít a tápértékéből, de mivel nagy van neki, azért még így is egészséges marad. Hűtve tárolva nagyjából egy hétig fogyasztható, de jó, ha ilyenkor minden nap átöblítjük. Sok csírát nyersen érdemes elropogtatni, mondjuk salátába keverve ehetjük a gabonák, az olajos magvak és a fűfélék, fűszerek, gyógynövények csíráit. A hüvelyesek főként a szójabab, a csicseriborsó és a zöldborsó csíráit viszont, a főzni, párolni kell a fogyasztás előtt, a szakemberek szerint ugyanis mérgező fehérjék maradhatnak bennük. A salátán kívül használhatjuk a csírákat hirtelen sütött zöldségekhez, zöldséglevekhez, szendvicsekhez használjuk, tehetjük levesekbe, adhatjuk tojásételekhez, kavarhatjuk krémekhez, mártásokhoz, sőt, akár a húst is köríthetjük vele. a csírát frissen, átmosva adjuk az ételekhez, máskülönben az értékes tápanyagtartalmát könnyen elveszítheti.

Termesszünk egészséget
Első lépésként válogassuk át magokat, a törött, vagy esetleg idegen darabokat dobjuk ki. Az átmosott magokat ezután langyos vízben, világos, meleg helyen áztassuk. Fontos, hogy legalább kétszer annyi a víz legyen az edényben, mint a mag. A legjobb, ha ehhez valamilyen ásványvizet használunk, amit kellemesen langyosan, de nem forrón kell a magokra önteni. Az áztatás során a magok eredeti méretük többszörösére dagadnak. Vannak magok, amelyeknek elegendő 4-5 óra fürdő, ilyen például a lucerna, de a lencse már 16 órás áztatást igényel. Igaz, nem kell stopperrel a kezünkben nézni, mikor jár le az idő, de 24 óra elteltével azért vegyük ki a magokat a vízből - sőt, nyáron ennél rövidebb idő is elég lehet. A csíráztatáshoz egy lapos csíráztató agyagedényre lesz szükségünk, ezt földdel kell feltölteni, a virágboltban eligazítják a bizonytalanokat, melyik a legalkalmasabb. Lazán ültessük el az edénybe, tegyük napfényes, meleg helyre, és öntözzük rendszeresen, akár naponta kétszer is. A negyedik-hatodik napon előbújik a csírasereg. Ha a növények elérik a 3-4 centis magasságot, meg lehet kezdeni az "aratást". Egy tapasztalat diktálta jó tanács: írjuk rá az edényre, hogy mi növekszik benne, csak a született botanikusok képesek megkülönböztetni egymástól a növendéknövényeket.