Kell egy magocska, ami a gondolatot elindítja

Amikor a gyerekek azt kérik szüleiktől, hogy ne könyvből, hanem fejből meséljenek, akkor jönnek rá a szülők, hogy a mese nem is olyan könnyű műfaj, mint hitték. A meseírás és meserajzolás nehéz és egyben hálás feladat, mert életre szóló élményekkel ajándékoz-hat meg kicsiket és nagyokat is. A mese születéséről beszélgettünk Marék Veronika íróval, grafikussal, olyan mesék szerzőjével, rajzolójával, mint a Kippkopp vagy A kockásfülű nyúl.

Marék Veronika

Hogyan születik a mese?


Melyik születik meg hamarabb, a történet vagy az illusztráció?


Mikor születtek az első meséi? Hogyan jött rá, hogy ez az Ön műfaja?

A nyuszi, akinek szörnyű nagy füle van

Az egyik legnépszerűbb meséje, melyet tévémeseként láthatott sok gyerek, A kockásfülű nyúl. Hogyan született ez a különleges mesehős?
Először arra gondoltam, hogy lenne egy nyuszi, akinek szörnyű nagy füle van. Ekkor még nem ismertem Dumbót, a kiselefántot, aki a fülével repül, így lelkesen írtam a mesét a nyusziról, akinek ekkora füle van. A nyuszi rém szerencsétlen, mert húzza maga után, és mindig belebotlik, nem tud mit csinálni vele, de egyszer csak kiderül, hogy ezzel a nagy füllel lehet repülni. Ekkor lesz három barátja, és a nyúl egy magas helyről figyeli, hogy mi történik velük, és ha bajba keverednek, mindig segít nekik. A Pannónia filmgyárban ekkor találkoztam Richly Zsolt rajzfilmrendezővel, grafikussal, és ő lett a rajzfilm papája, ő rajzolta meg a nyuszit. Az ő ötlete volt az is, hogy ne úgy repüljön, mint a Dumbó, hanem helikopterszerűen. Az volt benne a nagy trükk és egyben nagyon nehéz, hogy szöveg nélküli volt, azaz a szereplők nem beszélhettek. Csak a kép mondta el, mi történik. Így is mind a huszonhat rész nagy siker volt, nemcsak itthon, de szerte a világon majdnem kilencven országban. A folytatást is megírtuk, de a rajzfilmet azóta nem készítette el senki. Az a legjobb, hogy bár a film 1974-75-ben készült, mind a mai napig felderül a kisgyerekek arca, ha beszélek róla, vagyis sokan ismerik ma is.

Milyen a jó mese, milyennek kell lennie egy igazi mesének?
Az a jó mese, akkor születik jó mese -, és én is így csinálom mindig, ha az ember nagyon komolyan veszi. A mese komoly dologról kell, hogy szóljon, mert ha nem arról szól, csak úgy néz ki, mint egy mese, akkor nem sokat ér. A mese is az élet jó és rossz dolgairól szól. Ha a rossz dolgokat kihagyom, akkor rossz lesz a mese, mert hazudok. A mese pont arra való, hogy a gyerek megismerje a világot teljes összetettségében. A mese képeiben tudja átélni, feldolgozni a világ dolgait. A mese akkor hazug, ha letagadja a nehéz dolgokat. Gyermekkorunkban ugyanúgy átéltünk tragédiákat, nehéz helyzeteket, elhagyatottságot, sértődöttséget meg kétségbeesést, ezeknek minden mesében benne kell lenniük, attól jók, igazak a mesék.
Az én meséimnél is van egy pont, amit úgy hívok, hogy az a mese "könnycsepp-pontja", akkor minden elvész, vége a világnak, innen bontakozik tovább a mese.

Marék Veronika

író, grafikus
1937-ben született

Mesekönyveit maga írja és rajzolja, rádió- és tv-játékokat, rajzfilmsorozatokat, bábjátékokat, diafilmeket is ír, rajzol. Évekig volt a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör munkatársa.
Főbb képes mesekönyvei:
Boribon
Laci és az oroszlán
A Csúnya Kislány
Boribon és Annipanni (sorozat)
Kippkopp (sorozat)
Ismeretterjesztő könyvei:
Amikor te kicsi voltál
Felelgetős könyvek
Tegnap, ma, holnap
Gyermekregényei:
Coffi, Pocak, Parika
Vakáció 2500-ban
Razjfilmsorozat:
A kockásfülű nyúl

Ezt azt jelenti, hogy a mesék nem változnak, a jó mese mindig az marad, amelyik ezeket az értékeket képviseli? Kell-e a mesének változnia, valahogyan modernizálódnia?


A tévémeséktől hogyan csalogatná vissza a gyerekeket a könyvekhez?

Ajánlat

Hófehérkétől Harry Potterig - mesekönyvek sikerének nyomában
Mi határozza meg egy mesekönyv vagy egy ifjúsági könyv sikerét? Hogyan befolyásolja a gyerekek olvasási szokásait és könyv választásait a média? Ezekről a kérdésekről és nagy meseírók sikerének titkairól beszélgettünk Békés Pál íróval.

Hargitai Anett