Grafológiáról alapfokon

Vágólapra másolva!
Milyen eszközei és lehetőségei vannak a grafológia tudományának? Hit kérdése, vagy vannak tudományos alapjai? Agyunk mely területe vezérli a kézírásunkat? Mit jelent az agyírás? Mi köze van a grafológiának a pszichológiához? Ezekre a kérdésekre ad választ új tanácsadónk, Hamperger Anita grafológus.
Vágólapra másolva!

Jómagam az egykori NDK-ban egy villamoson zötyögve és erősen kapaszkodva találkoztam először ezzel a szóval: grafológia. Kirándulótársaim éppen azt kérdezték tőlem, hiszek-e a grafológiában. "Mi az a grafológia?" - kérdeztem vissza, hiszen egyáltalán nem ismertem ezt a szót. Ekkor még a nyolcvanas évek végén jártunk, hódított a Modern Talking és a Depeche Mode. A válasz is megjött gyorsan: a kézírásod alapján megmondják, ki vagy. Rögtön egyértelmű véleményt formáltam, és kategorikusan kijelentettem: Ez hülyeség, én ebben nem hiszek.

Ma már tudom, hogy több szempontból is félrevezettek. Egyrészt a grafológia nem olyan terület, melyben "hinnünk" kéne. Egy tudományhoz való viszonyunkat nem az abban való "hitünk" fejezi ki. Legfeljebb elfogadjuk eredményeit vagy hátat fordítunk neki. Ahogy a földrajzhoz vagy kémiához sem "hitünk" köt, vagy ahogy a fogorvosunknak sem azért nyitjuk ki a szánkat, mert "hiszünk" az orvostudományban, hanem mert elismerjük az orvos szakmai tudását és eredményeit.

Másrészt a grafológia nem pusztán azt vizsgálja, hogyan "kerekíti" kezünk a betűket. A betűk alakja vagy mérete csak egy üres grafikai egység lenne, ha ezt a mozgást nem agyunk irányítaná. De mivel a legfelsőbb idegrendszeri központ vezérli az írómozgást, mely egyben pszichés megnyilvánulásainkat, viselkedésünket, de egész lényünket is befolyásolja, elengedhetetlen az összefüggés "mindennapi" magatartásunk és az írásban tanúsított magatartásunk között.

Az írás során ugyanúgy viselkedünk, mint a "normál életben". Amikor írunk, a valódi élethez hasonlóan meg kell oldanunk váratlan problémákat, ki kell tartanunk hosszú távon feladatainkban, lehetőségünk adódik kapcsolatot teremteni másokkal, kiállhatunk önálló véleményünkért, vagy éppen megmutathatjuk, milyen erősnek és nagynak gondoljuk magunkat.

Az írás olyan, mint egy miniatűr világ. Mint a papír nevű bolygón létező idegen civilizáció, melynek szereplői nem emberek, hanem betűk. Viselkedésük ugyanakkor nagyon is emberi. Lehet, hogy kapcsolódnak egymáshoz vagy éppen távol állnak egymástól, különböznek egymástól vagy nagyon is hasonlóak. Lehetnek "hangosak", vagy alig észrevehetőek. Minden író személy a saját kis világát, önnön külön civilizációját rajzolja meg, amikor betűszerű formákat vet a papírra.

A grafológia ezért nem csupán a kézírást, hanem a kéz által közvetített agyírást vizsgálja. Ennek jó példája azoknak az embereknek az írása, akik valamilyen szomorú ok miatt kezükkel nem tudnak írni, de szájukkal vagy lábukkal magas színvonalon elsajátították az írás tudományát. Az agy központi vezérlése miatt grafológiai szempontból az ő írásuk is elemezhető, bár természetesen "speciális szemüvegen keresztül" kell vizsgálódásainkat végezni.

A grafológia mindig a pszichológiával közösen létezik:
- Mindkét terület emberekkel és emberi problémákkal foglalkozik, tehát mindkettő humán jellegű tudomány.
- Céljuk is közös: a személyiségjegyek és képességek feltárása.
- Az eredmények megállapításánál mindkettő törekszik az állandóan meglévő tulajdonságokat elkülöníteni az éppen aktuális testi és lelki jelenségektől.
- Fejlődésük is szorosan összekapcsolódik. A grafológia a pszichológia eredményeiből indult ki a múltban, és erre támaszkodik a jövőben is. A pszichológusok pedig a grafológia által egy újabb módszerhez juthatnak vizsgálódásaikhoz.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a grafológia a pszichológia segédtudománya.

A grafológia neve görög gyökerekre vezethető vissza. Jelentése két másik szóból tevődik össze: grapho: írás + logos: tudomány.

Hamperger Anita
Grafológiai Intézet