Az Origo tudósítói együtt jöttek haza Rióból a vőlegényével. Kipihente már a kalandos hazautat?
Érdekes volt az útja, hiszen ahol lehet, késett a gép, így 40 óra alatt ért haza. Azóta is beteg szegény, de most talán már jobban van.
Milyen az élet háromszoros olimpiai bajnokként? Mivel tudja motiválni magát?
Hihetetlen boldog vagyok, nem is nagyon lehet kizökkenteni. Most pedig még szeretném kicsit megélni ezt a négy évet, szóval még nem tartok ott, hogy távlati célokat tűzzek ki.
Kicsit üresnek is érzem magam, de erre vártam, hogy végre legyek elégedett magammal, ne csak kattogjak mindig.
Azt mondta, be akarja bizonyítani, hogy zöldség és gyümölcs nélkül is lehet élsportot csinálni. Honnan ered, hogy nem eszik zöldséget és gyümölcsöt?
Nekem természetes, hogy így eszem. Talán gyerekkoromban, amikor sokat voltam kórházban, anyuék kicsit jobban elkényeztettek, így tényleg azt ehettem, ami a legjobban esett. Hát persze, hogy az édességeket választottam. Aztán ők nem erőltették a normális ételeket, én pedig valahogy így maradtam.
Az olimpia után Kozák Danuta volt a középpontban, elvégre háromszor nyert, és már ötszörös olimpiai aranyérmes. Bántotta, hogy az ön riói duplázásáról (és az összesen három aranyáról) kevesebb szó esett?
Egyáltalán nem bánt. Dana mellett megszoktam, hogy ő mindig egy lépéssel előttem jár. Bármennyire sikeres vagyok, ő egy hatalmas ikon. De örülök, hogy együtt sikerült ezeket a sikereket megélni, és azért is
hálás vagyok, hogy 20 éve biztos pontjai vagyunk egymás életének.
Sem ön, sem Danuta nem tűnik olyan sztáralkatnak, mint például Hosszú Katinka, aki naponta többször posztol a Facebookon, és fürdik a népszerűségben. Volt valaha igénye arra, hogy sztárolják? Lehet egy kajakos akkora sztár itthon, mint egy úszó?
Szerintem ez alkati kérdés, ki mennyit szeret mutatni magából, ki mennyire szereti saját magát reklámozni. Nézzük mi is a sportolók oldalait, és nem gondolnám, hogy azért, mert nem posztoljuk ki, mikor mennyit edzettünk, attól kevésbé lennénk fáradtak, tudatosak, profik. Egyébként
egy kajakosnak nehezebb dolga van, hiszen csak négy-öt versenye van egy évben. Nem tudunk háromnaponta a világ minden tájáról öt arannyal szelfizni.
Ettől függetlenül, le a kalappal Katinka előtt. Megállíthatatlan, hihetetlenül motivált, és nagyon ügyesen használja a médiát.
Érzi még magában, hogy ott lenne 2020-ban, Tokióban?
Most még nem érzem, mert tudom, milyen nehéz és hosszú az út odáig. De evés közben jön meg az étvágy, biztos vagyok benne, hogy szépen visszarázódom majd.
Mit fog csinálni 2024-ben, amikor esetleg Budapest rendez majd olimpiát?
Az biztos hatalmas élmény lenne kívülállóként is. Reményeim szerint két kis lurkóval szurkolok majd a Maty-ér lelátóján.
Mit gondol, minek tudható be, hogy kajak-kenuban a magyar nők taroltak, de a többi öt magyar aranyéremből is négyet női sportoló nyert?
Nem kell szerintem elméleteket gyártani, hihetetlen kemény volt a mezőny mindenhol. A fiúknak sajnos most nem jöttek össze a bravúrok. Én is éreztem, hogy az olimpiai aranyat egy hajszállal nehezebb megvédeni, minrt megszerezni. Ami a férfi kajaknégyest illeti, azért méltányolni kéne, hogy
ezek a fiúk minden nemzetközi versenyükön dobogón álltak, nem volt pihenés London óta, mint Phelpsnek.
Elhiszem, hogy fejben nehezebb volt az út legvégén újra 110 százalékot teljesíteni.
Benedek Dalmát jól ismeri, hiszen együtt vb-aranyat is nyertek a négyessel. Mennyire nagy dolog, hogy 34 évesen, ennyi csalódás után, szerb színekben sikerült döntőbe jutnia?
Ez igazi dalmás történet, amit úgy kell érteni, hogy ő valahogy mindig a rázósabb úton érkezik. Nagyon szorítottunk érte. Álltunk a nagy kivetítő előtt, és tudtuk, hogy neki elég nehéz ezen a vízen, meg nem egyest ment volna szíve szerint, hiszen tavaly baromi erős párosban lett ezüstérmes a vb-n. Nem tudom most sem felfogni, hogy nem sikerült nekik a válogató. A lényeg, hogy amennyi munkát ő elvégzett Rióig, a minimum volt, hogy megérdemli az A döntőt (ahol végül hetedik lett – a szerk.).
Ki a valaha volt legjobb magyar női kajakos?
Én elfogult vagyok, hiszen Dana minden lépését láttam. Ő már 2004-ben, 17 évesen ott volt az ötös döntőben a szegedi olimpiai válogatón. Sose kényelmesedett el a sikerektől, és végtelenül szerény. De persze volt kiktől tanulnunk, ami hihetetlen előny a mi sportunkban.
Volt, aki azt mondta, ha a riói páros döntő 505 méterig tart, akkor nem a magyar csapat nyer. Szerencséjük volt?
Ha 505-ig tart, akkor magabiztosabb győzelem lett volna. Nálunk 450-nél volt a holtpont, de 480-nál kaptunk egy lökést, még időben tudtunk rárakni. Úgy érzem, onnan elkezdtünk gyorsulni. Semmiképp sem szerencse, hiszen mi tudatosan edzéseken is ráraktunk az utolsó tíz és az utolsó öt másodpercben is.
Azt mondta Rióban, mentálisan jól sikerült összeraknia az elmúlt négy évet. Mit változtatott a korábbiakhoz képest?
Sokkal komolyabban vettem a regenerácódást. Az elmúlt három és fél évben tényleg bezárkóztam kicsit. Jobban odafigyeltem a súlyomra, a táplálékkiegészítőkre, a gyógytornára.
Minden percemet beosztottam, és ettől magabiztosabb lettem az olimpia alatt is.
A magyar válogató nehezebb vagy az olimpia?
A válogató szerintem nehezebb, hiszen ha ott elvérzel, lőttek az álmodnak, és ezért nagyobb a nyomás. De jó, mert megkeményít, mire az olimpiára mész, hiszen óriási csatából jutottál tovább.
A páros és a négyes hajóban is elöl ült volt Rióban. Nagy a vezérevezős szerepe?
Nem szeretem felnagyítani a szerepem. El lehet azért könnyen szúrni egy pályát, de én nem érzek extra terhet magamon. Az iramot, a csapásszámot én határozom meg, a rajt is kicsit rajtam múlik, szóval látványos dolgok ezek, de
szerencsére nekem nem erőfeszítés másokhoz alkalmazkodni elöl sem.
Máshol ülve hogyan érzi magát a kajakban?
Már nem tudom megmondani, mikor ültem utoljára bárki mögött.
Sohasem volt fontos, hogy egyéniben is nagyot alkosson?
Nem, ez valahogy így alakult, mindig találtam egy szuper párt, akivel nyertünk. Egyébként a természetemből adódóan is sokkal jobban működöm csapatban.