A mérkőzést a nézőtérről végignézte Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, és láthatta, ahogy az első menetet a kazah sportoló uralta. Az ír és a kolumbiai pontozó szerint ez így is volt, az algériai az oroszt látta jobbnak. A második menetben Levit hasonló elánnal és taktikával bokszolt, meglepetésre a három bíró szerint mégis Tiscsenko volt a jobb.
Levit továbbra is megszállottként ment előre, egy nagy balhoroggal el is találta Tiscsenkót, fölénye egyértelműnek tűnt. Ezek után meglepetésre csak egy bíró adta a menetet a kazahnak, ez pedig azt jelentette, hogy végül az orosz karját emelték a magasba.
A közönség durva füttykoncertbe kezdett, a vesztes ugyanakkor hihetetlenül sportszerűen reagált, és a mutatóujját a szája elé téve próbálta csendre inteni a háborgókat.
„Hallottam a közönség reakcióját, de tudni kell, hogy a bokszolók között van szolidaritás.
Azt hiszem, hogy minden harcos, aki a ringbe lép, megérdemli a tiszteletet.
Aranyéremért jöttem, de nem sikerült az utolsó lépés, ezt azt jelenti, nem teljesítettem százszázalékosan a tervemet. De ilyen az élet. Én úgy éreztem nyertem, az edzőim is elégedettek velem. A bírók teljesítményét csak akkor tudom értékelni, ha visszanézem a mérkőzés felvételét. Az ezüst azt jelenti, ezüst, ennek kell örülni” – nyilatkozta Levit.
Tiscsenko is egész jól kezelte, hogy magyarázkodnia kellett az aranyérme miatt.
„Nagyon nehéz mérkőzés volt, minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy nyerjek. Büszke vagyok, hogy aranyérmet nyertem Oroszországnak. Tisztelem az ellenfelem és a közönséget, csak nem tudom, miért fújoltak ilyen felháborító módon” – mondta.
Lőrincz és a bíráskodás
A hétfői napon birkózásban élhettünk át hasonlót, akkor Lőrincz Viktor erősen vitatható bírói döntéssel veszítette el a bronzmérkőzését, és végül csak ötödik lett a kötöttfogásúak 85 kilogrammos súlycsoportjában.A Twitter ugyanakkor felrobbant a véleményektől. Az egyik legnevesebb amerikai promóter, a korábban Erdei Zsolttal is együtt dolgozó Lou DiBella azt írta, a nemzetközi bokszszövetség egy maffia, és szégyen, ami történt.
Az ESPN szakírója, Don Rafael úgy fogalmazott, a legtöbb mérkőzésen kiváló volt a bíráskodás, „de a nehézsúlyú döntő pontozása rossz volt. Nagyon rossz.”
A BBC újságírója, Ben Dirs sem volt visszafogott: „A nehézsúlyú döntő bíráskodása – kérem, bocsássanak meg, de nem lehet máshogy megfogalmazni – egy kib*szott nagy szégyen volt.”
A történtek fényében különösen felértékelődhet a Guardian két héttel korábbi írása, a brit lapnak akkor a nevük elhallgatását kérő magas rangú sportvezetők úgy nyilatkoztak: az amatőr ökölvívásban olyan méretű a korrupció, hogy a pontozók és a ringbírók már a mérkőzések előtt eldöntik, kinek kell nyernie.
„Néhány menet annyira kirívó csalás, hogy már teljesen nyilvánvaló. Ezt már nem veszi be a gyomrom” – nyilatkozta egyikük. A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) szóvivője cáfolta az állításokat, elmondása szerint a szervezet fő feladata, hogy biztosítsa a tisztességes és átlátható versenyt.