Magyar neve lesz Hosszú Katinkáék gyerekének

Hosszú Katinka és anyukája

Hosszú Katinka az első, 400 vegyesen nyert riói aranyérmére a legbüszkébb, arra pedig tisztán emlékszik, hogy a döntő utolsó 50 méterén látta, amint edzője-férje a medence mellett őrjöng, aztán ugrál, így tudta, hogy megvan a világcsúcs. A 27 éves bajai úszóklasszis egy riói szállodában az Origónak adott exkluzív interjúban azt mondta, a 200 hát döntője előtt eszébe jutott, hogy beállíthatja Keleti Ágnes négy aranyérmes rekordját, és talán ez lehet az oka, hogy végül nem lett első.

Mi volt ma reggel az első gondolata, amikor – immár háromszoros arany- és egyszeres ezüstérmesként – felkelt?

A verseny után még úgy éreztem, hogy á, de jó lett volna az a negyedik arany is, és milyen közel voltam hozzá. De ma reggel felkeltem, és az jutott eszembe, hogy ez hihetetlen, hogy négy érmet sikerült nyernem, és ebből három arany. Nagyon jó úszók maradtak érem nélkül az olimpián, és több egyéni érmem van Rióból, mint Katie Ledeckynek vagy Michael Phelpsnek. Ezt nagyon nehezen hiszem el, aláírtam volna egy aranyat is.

Melyik volt az olimpia legszebb pillanata?

A legszebb a 400 vegyesen elért világcsúcs, erre nagyon régóta készülök. Nagyon sokszor voltam már világcsúcsrészidőn belül 300 méternél 2-3 másodperccel is, de mindig utolért az a fránya vonal. Most tényleg sikerült 4:26-on belül úszni, és ez elképesztő. Ez volt az első riói aranyérmem, ezért különösen kedves számomra, innentől kezdve olimpiai bajnoknak mondhattam magam.

Forrás: Juha Pál

Mi volt a legnehezebb?

Nehéz döntés volt számomra, hogy nem úszok 200 pillangót. Szerettem volna nagyon, de látszott, hogy ezt kell tennem, mert az angol O’Connor nagyon komoly ellenfél volt 200 vegyesen. Előtte kemény lett volna még leúszni a 200 pillangót. Nehéz volt hét napot végigversenyezni. Nem volt idő ünnepelni és leereszteni, ezért próbáltam magam nem túlságosan elengedni, nem akartam hátradőlni, mindig volt valami újabb feladat, amire koncentrálni kellett.

Hallja, amikor a férje a medenceparton őrjöngve drukkol önnek?

A 400 vegyesen, az utolsó 50 méteren láttam. Ugrált őrjöngve, és én ezt látom edzésen is, ha jó időt úszom. Így olyan volt ez, mint edzésen, de hihetetlen, hogy

egy olimpiai döntőben láttam, hogy ugrál a parton, így tudtam, hogy világcsúcsidőn belül úsztam.

És számít, hogy ezt teszi? Érzi úszás közben ezt a kapcsot kettőjük között?

Számít, mert mi már úgy is tudunk kommunikálni, hogy csak egymásra nézünk. Látom, hogy hol van, és köszönünk is egymásnak a versenyszám előtt. Annyira egy húron pendülünk, hogy persze, hogy számít.

Mi van még a közös bakancslistájukon?

Rengeteg minden, és nem csak az úszást illetően. Szeretnénk majd gyerekeket, most nyílik majd az úszóklubunk, nagyon sok minden van, amit szeretnénk még elérni.

Ez még csak a kezdet.

Amerikai vagy magyar nevet szeretnének majd adni a gyereküknek?

Én olyan nevet szeretnék, ami magyar, de nemzetközileg is könnyen kiejthető. Már sokat gondolkodtam, de mindig elfelejtem, hogy mik jutottak eszembe, úgyhogy még van időm (nevet).

Mit jelent az ön számára az a 135 millió forint, amit a riói teljesítményéért kap?

Erre még nem is gondoltam. Gondolom, sokan ezt számolgatják, és erről beszélnek, de nekünk ez eszünkbe sem jutott. Nagyszerű dolog, hogy a magyar állam ennyire támogatja az olimpiai sportolókat. Látszik a súlya, hogy milyen nehéz egy-egy olimpiai érmet szerezni. Ez azért sok pénz.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Három aranynál belegondolt abba, hogy ezzel megcsinálta ugyanazt, mint amit az ország egykori legnépszerűbb sportolója, Egerszegi Krisztina 1992-ben?

Emlékszem arra a fotóra, amelyen Barcelonában tartja Egér a három aranyat, az annyira ikonikus kép róla. Elképesztő, hogy nekem is három van, sohasem gondoltam volna, hogy nekem ez összejöhet.

De megvan a motiváció, most már csak kettő kell, hogy összesen annyi aranyam legyen, mint neki.

És később eszébe jutott, hogy ha négy aranyat nyer, akkor beállítja Keleti Ágnes 1956-os csúcsát, amikor egy olimpián négyszer állt a dobogó tetejére?

Belegondoltam a 200 hát előtt, és lehet, hogy ez probléma is volt egy picit. De a második helytől újra van bennem tűz, újra lesz miért lemenni az uszodába, újra lesz miért edzeni.

Fel van készülve arra, hogy mostantól már nemcsak világklasszisnak számít, hanem a sportvilág szupersztárjának? Lehet rengeteg pozitív, de negatív vetülete is.

Szerintem igen. Úgy gondolom, az elmúlt egy év azért erre is felkészített. Elég sok minden megjelent rólam a médiában, ami lehet, hogy nem volt igaz, vagy ki volt forgatva, és nem arról szólt, amit én mondani akartam. Nehéz, mert ha az ember olvas valamit magától, ösztönből rögtön mondaná, hogy márpedig ez nem így volt, én nem azt akartam mondani. De egy idő után már nincs idő a magyarázkodásra sem, mert akkor azzal menne el az életem. Ilyenkor csak le kell hajtania az embernek a fejét, és csinálnia a dolgát. Én arra készültem, hogy az úszásaimmal fogom ezt közvetíteni.

Hosszú Katinka az édesanyjával Forrás: Juha Pál

A menekültek csapatát erősítő szír menekült úszó, Yusra Mardini az Origónak azt mondta, hogy Hosszú Katinkához szeretne hasonlítani. Milyen érzés ilyet hallani?

Nekem a mai napig nagyon fura, amikor valaki azt mondja, hogy én vagyok a példaképe. Ennek azért súlya van. Egyébként még közös kép is készült rólunk. Szerintem jó, hogy ők is itt lehetnek, nagyon tetszik, hogy az olimpia ennyi embert összehoz.

Több magyar sportoló arra panaszkodott, hogy agyonnyomja őket az olimpia terhe. Ha valaki közülük négyszemközt megkereste volna, és tanácsot kér, mit válaszolt volna neki?

Azt mondtam volna el, hogy én hogyan álltam hozzá. Úgy gondolom, rajtam tényleg nagy teher volt, komoly elvárásokkal kellett szembenéznem. Ezt azért nem éreztem, mert tudtam, hogy a munkát megcsináltam, és nem tudok semmi mást csinálni, csak kiadni magamból a maximumot. Hogy ez hányadik helyre lesz elég, azon ráérünk utólag aggódni. Nem éreztem, hogy nekem muszáj valami nagyot alkotnom. Amikor 200 háton megérintettem a falat, akkor is azt éreztem, hogy mindent kiadtam magamból, olyannyira, hogy utána hánytam a melegítőmedencénél. Ha azt mondják, le fognak lőni, akkor sem tudtam volna gyorsabban úszni. Ezt tudja tenni a sportoló, és onnantól kezdve felemelt fejjel azt kell tudni mondani, hogy ma ennyi volt.

Egy aranyban bízott az édesanyja

Az élsportolók mögött álló anyákat középpontba helyező Procter and Gamble "Köszi, Anyu" kampánya nagyköveteként Hosszú Katinka abban a hotelben nyilatkozott az Origónak, amelyben a családja lakik az olimpia idején. Édesanyját, Bakos Barbarát roppant boldoggá teszik a riói érmek. "Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a teljesítményéről, fantasztikus élmény volt. Nagyon jó érzés volt, hogy azok az emberek – szülők, testvérek – ott lehettek a versenyen, akik a kezdetektől ott voltunk Katinka mellett. Annak is a részesei voltunk, amikor kijelentette, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni, nagyon jól ismertük a vágyait. Szenzációs volt, hogy együtt, egy légtérben jelen lehetettünk az úszása, az éremátadása közben. Nagyon-nagyon boldogok vagyunk."

Bakos Barbara hozzátette, nagyon bízott abban, hogy ez egy sikeres olimpia lesz Katinka számára. "A fejemben az volt, hogy legyen egy aranyérem, és ha az megvan, akkor a többi már csak ráadás."