A vitorlázást Magyarországon nagyon sokan egyfajta úri passziónak, a tehetősek sportjának gondolják. Utóbbi sztereotípia abból fakadhat, hogy valóban drága sport. Az olimpiák alkalmával a vitorlásversenyek soha nem kerültek a honi médiumok érdeklődésének gyújtópontjába. Nincs ez másképpen Rióban sem, pedig a magyar sportolók már tulajdonképpen három futamot is megnyertek, erre pedig az elmúlt ötkarikás játékokon nem akadt példa.
Hármat? – kérdezhet vissza az olvasó, amikor hivatalosan csak kettőről tudni.
A harmadik története elképesztő.
A finn dingisek versenyének második futamát ugyanis Berecz Zsombor nyerte meg. Akik azonban az olimpiai eredményeit böngészik, azt látják, hogy a második futamban Berecz neve mellett egy UFD jelzés áll.
„Az UFD korai rajtot jelent” – mondta el az Origo kérdésére Visy László, aki a Magyar Rádió riportereként több évtizede foglalkozik ezzel a sportággal. „Ebben a sportágban a rajt menetből történik. A versenyzők kint vannak a vízen. A pálya egyik oldalán van egy bója, a másikon a rendezőségi hajó. A bója és a zsűri hajójának árbóca között van egy képzeletbeli vonal, e mögött kell tartani a versenyzőknek a hajót. A rajt pillanatában távcsővel nézik, nincs-e valaki előrébb. Zsombor vitorlása pár centivel a vonalon túllóghatott.
Ő erről semmit sem tudott, a futamot elindították.
Berecz végig az élen haladt, majd azt hitte, ő nyerte a futamot. Akkor lett gyanús a dolog, amikor a verseny végén célba ért, de nem szólalt meg az a duda, amely a győztes beérkezését jelzi. Később derült ki, hogy korai rajt miatt a második futamból kizárták őt. Döbbenetes lelkierőről tesz tanúbizonyságot, hogy ezek után sem zuhant össze, hanem kiváló versenyzéssel újabb futamot tudott nyerni, és összetettben a harmadik helyen áll.”
„A korai rajt lehetősége mindig is benne van egy-egy versenyben” – mondta a repülő hollandiban tizenegy világbajnoki címet szerzett Majthényi Szabolcs.
„Sokszor 10-20 centin múlik a dolog.
Ugyanakkor egy ennyire kiélezett szituációban gyakran előfordul, hogy a versenyző néhány pillanattal előbb indul el. A jó rajtnak ebben a sportágban is nagy jelentősége van, hiszen ha valaki az indítás után beragad a mezőnybe, nagyon nehezen keveredik ki onnan. Mindenesetre Zsombor hatalmas tartásról tett bizonyságot, hogy a kizárás után sem tört össze, sőt, a csütörtöki napon élete legjobb versenyét produkálta.”
Hogy mennyire nem zuhant össze, arra bizonyság a csütörtöki versenynap, amikor Berecz újabb futamgyőzelmet aratott. A Kossuth rádió Sportvilág című műsorában a nagyszerű diadal után a következőket nyilatkozta: „Volt egy elképzelésünk, amit összeállítottunk a rajt előtt az edzőmmel, Kelemen Tamással. Sikerült végrehajtanom, és működött is. Nem vezettem végig, de végül sikerült nyernem, és viszonylag nagy előnnyel. Ez borzasztó jó érzés volt.
Ezt a futamot már nem vehetik el tőlem!
A csütörtöki második futamon viszonylag gyengébb rajtot vettem, viszont ugyanarra menve, mint az előző futamban, sikerült a többiekkel tartanom a tempót, és hetediknek befutottam, ami szintén fantasztikus. Ez életem legjobb napja.”
De mi is az a finn dingi, amelyben Berecz Zsombor ennyire kiválóan szerepel? Egy tőkesúly nélküli egyárbócos, egyvitorlájú, ötméteres hajót kell elképzelni. Azt mondják, hogy a finn dingi a vitorlázás esszenciája.
Aki a finn dingi mesterévé válik, később a nagyhajós osztályokban is kiválóan helyt áll.
Nem véletlen, hogy a világ legismertebb pénzdíjas vitorlásversenyeinek, az Amerika Kupának vagy a Volvo Kupának a résztvevői jelentős finn dingis múlttal rendelkeznek. A finn dingiben az egyetlen vitorla miatt a versenyzőknek folyamatos munkát kell végezniük, saját testük mozgásával kell a hajót irányítaniuk. Azt mondják, hogy a finn dingiben a versenyző szinte összenő a hajójával.
Berecz Zsombor sikeres olimpiai szereplésének idén volt egy előjele. A barcelonai Európa-bajnokságon a magyar vitorlázó ezüstérmet szerzett, csak a holland Pieter-Jan Postma tudta megelőzni.
A titok abban van, hogy Zsombor iszonyatos elszántsággal versenyez Rióban
– mondta Majthényi Szabolcs. „Zsombornak ez már a harmadik olimpiája, de most először hajózik finn dingiben. Korábban kétszer is a laser hajóosztályban próbálkozott. A barcelonai Eb-ezüst már előrevetítette a jó olimpiai szereplés lehetőségét, de arra, hogy hat futam után összetettben a harmadik helyen áll, talán ő sem számított. A lehető legjobbkor jött neki a mai szünnap, rendezheti gondolatait, és így fordulhat rá a szombati folytatásra.”
A finn dingi olimpiai mezőnyében induló valamennyi hajósnak kiváló a fizikuma, ezek között a csupa izom versenyzők között nüanszok döntenek. „Olyan szellemi csata ez, amelyet a kívülállók nehezen tudnak elképzelni” – mondta Majthényi Szabolcs. „Zsombornak előnye, hogy a Velencei-tó és a Balaton mellett nőtt fel, és a két magyarországi tó tökéletes iskolának bizonyult. Természetesen nagyon fontos, hogy minél többet töltsön el a tengeren, ezért a felkészülés időszakában évi 180 napot tengeri körülmények között vitorlázott nemzetközi csapatával.
A Balaton és a Velencei-tó azonban sok mindenre megtanította.
Itt ugyanis olyan trükkös szelek fújnak, amilyenek a tengereken nagyon ritkán. Az olimpián van olyan pálya, amelyet a part közelében jelölnek ki, ezen szinte úgy vitorlázhat, mintha idehaza lenne."
Berecz mostani szerepléséről a sportban járatosaknak óhatatlanul Nagy Béla neve ugrik be elsőként. Az 1980-as moszkvai olimpián az íjászat versenye négy napig tartott. Az első és a második nap után is Nagy Béla vezetett.
Az első napon a kutya nem foglalkozott vele.
A következő napon csak a Magyar Rádió riportere jelent meg a helyszínen, majd a moszkvai sajtóközpontba visszatérve lelkendezve mesélte, hogy már csak két nap, és megszületik Nagy Béla aranyérme. Az utolsó napon aztán boldog-boldogtalan az íjászat versenyhelyszíne felé vette az irányt. A népes szurkoló- és újságíróhad annyira megzavarta szegény Nagy Bélát, hogy az egyik sorozatban nullát lőtt, így az első helyezés és az olimpiai bajnoki cím helyett az ötödik helyen kötött ki.
Mindez aligha fordulhat elő Berecz Zsomborral, aki jelenleg az összetettben a harmadik helyen áll. Kevéssé valószínű ugyanis, hogy a riói tengerpartot ellepik az érte szurkolók. Arra a kérdésre, hogy milyen eredménnyel zárhatja a riói olimpiát, Majthényi Szabolcs nagyon óvatosan felelt. „Ha Zsombor innentől kezdve csakis biztonsági vitorlázást mutatna be, akkor is be tudna kerülni az első hat közé. De ő nem ezzel a céllal ment el Brazíliába.
Ő dobogóra szeretne állni.
Az alapverseny végén az összetettben első tíz helyen álló vitorlázónak egy úgynevezett medálfutamot rendeznek, ahol eldőlnek a végső helyezések. Ebből a futamból szerintem már nem tud kiesni Zsombor. De mi idehaza azon szurkolunk, hogy megvalósuljon élete álma, és érmesként térjen haza Rióból.”
Detréék Tallinn királyai lettek
Ha Berecz Zsombor Rióban dobogóra áll, akkor ő lesz a magyar vitorlássport második olimpiai érmese. Az első medált 1980-ban Tallinnban (itt rendezték a moszkvai olimpia vitorlásversenyeit) Detre Szabolcs és Detre Zsolt nyerte repülő hollandiban. A Detre ikrek csonka mezőnyben szerezték meg a bronzérmet. A moszkvai olimpiát ugyanis 65 ország politikai okok miatt bojkottálta, és a távolmaradók között olyan, a vitorlásnemzetek voltak, mint az Egyesült Államok, Japán, vagy az NSZK. Mindez azonban egyáltalán nem csökkenti Szabolcs és Zsolt érdemeit, akik fantasztikusan versenyeztek a 36 évvel ezelőtti játékokon. 1980-ban elért harmadik helyezésüket követően az egész ország megtudta, hogy a vitorlázás nemcsak amolyan „úri passzió”, hanem olimpiai sportág is. „Annyira váratlan és különleges volt a sikerünk, hogy nem túlzás azt mondani, olimpiai bajnokként tiszteltek bennünket, és az aranyérmesekkel járhattuk az országot. A Balatonon igazi sztárok voltunk, ami nem csoda, hiszen a sportág is előrelépett a C-kategóriából a B-be, amiért nagyon hálásak voltak nekünk akkoriban” – nyilatkozták korábban.