Hat olimpiai arany. Négy sportolóként (1968-ban párbajtőr egyéniben, 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben csapatban), kettő pedig edzőként, ez Kulcsár Győző mérlege. A Nemzet Sportolójának megválasztott Kulcsár Nagy Tímea 2004-es athéni győzelme után Szász Emesével is olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett, amely a magyar küldöttség első aranya volt a riói játékokon.
Az edző azt mondta, tanítványa
nagyon nem szeret az olasz Rossella Fiamingo ellen vívni,
sokszor ki is kapott tőle. „Az olasz lánynak nagyon finom stílusa van, szinten észrevétlenül tudja elkapkodni a kezét, hogy ne tudják megszúrni, és aztán egy gyors mozdulattal ő ad tust. Már az első szünetben azt mondtam Emesének, hogy sokkal szigorúbban, nagyobb átütőerővel vívjon, tegyen úgy, mintha egy fiú állna vele szemben a páston" – mesélte Kulcsár.
Aki nem véletlenül említette a férfi ellenfeles hasonlatot, Szász ugyanis sokat gyakorolt junior fiúkkal a felkészülés során. „Ez sem ideális megoldás, mert még a junior fiúk is erősebbek fizikálisan, gyorsabbak, robbanékonyabbak, mindenesetre szeretnék köszönetet mondani nekik, mert sokat számított az ő segítségük.
Az a helyzet, hogy a női párbajtőr nagyon le van gatyásodva Magyarországon,
pedig ezt a sportot egyedül nem lehet csinálni. Az elmúlt két évben a nyakunkba vettük a világot, rengeteg külföldi edzőtáborban jártunk, Rióba például az Egyesült Államokból, Houstonból érkeztünk" – magyarázta Kulcsár.
Aki 16 éve dolgozik együtt az újdonsült olimpiai bajnokkal, végigkísérte, ahogy kislányból nagylány lett, aztán ahogy felnőtt nő, és a sok öröm mellett számos csalódás is érte őket az együtt töltött idő alatt.
„Rögös utat járt be, rengeteg sérüléssel kellett megbirkóznia, volt egy visszatérő könyöksérülése például. De mindig ott volt a tűz közelében, nagyon sok ezüst- és bronzérmet szerzett, és most itt ez az arany. Rióra úgy készült, hogy ez az utolsó lehetősége, és ez meg is látszott az edzésmunkáján. Jobb tanítványt nem is kívánhatna magának az ember, vannak persze néha viták, súrlódások, ilyenkor segít, ha kisírja magát, vagy megiszunk egy pohár bort, és megy minden tovább".
Adódik a kérdés, ha régóta ott van az élmezőnyben, és eddig nem sikerült nyernie, akkor miért éppen Rióban állt össze minden. Kulcsár azt mondja, el kellett hitetnie tanítványával, hogy meg tudja nyerni az olimpiát.
Négy éve Londonban az első meccsen kikapott a dél-koreai Csojtól,
és Kulcsár számára a riói nyitómérkőzésen, az észt Beljajeva ellen is feltűnt, hogy tanítványa meg van illetődve.
„Szerencsére jött egy videón visszanézett jelenet, és amíg azzal babráltak, addig Emese magához tért, és onnantól úgy vívott, ahogy tud. Kifogástalanul vívott egész nap, nem stresszelt, hanem mosolygott a páston is, és nagyon megérdemelte ezt, mert óriási alázattal áll a víváshoz".
Bár ő maga nem emlékezett rá, hogy négytusos hátrányból győzött, edzője szerint „megkattant valami a fejében, amikor az olasz 11-7-re vezetett, és onnantól fogva nem volt gond. „Keményebb és összeszedettebb lett, veszélyessé vált, addig ez nem volt elmondható. Úgy tűnt, kívülről, hogy megérezte a vérszagot, és onnantól nyomás alatt tartotta az ellenfelet.
Én akkor kezdtem érezni, hogy meglesz a meccs, amikor feljött 11-9-re.
Amikor pedig már ő vezetett 13-12-re, akkor az olasz lány mintha összement volna a páston, Emese fizikálisan és szellemileg is fölé nőtt".