Szilágyi Áron két hosszú sorozatot készült megtörni a riói karddöntőben,
magyar zászlóvivő 1948, a kalapácsvető Németh Imre londoni győzelme óta nem nyert ugyanis olimpiát.
Férfi kardban pedig 1988 óta nem volt címvédés, akkor a francia Jean-Francois Lamour ismételte meg Szöulban a Los Angelesben aratott győzelmét.
Szilágyi sorrendben mexikói, fehérorosz, román és dél-koreai ellenfelet tüntetett el az útjából, így jutott el a döntőbe, ahol a tavaly vb-ezüstöt szerző amerikai Daryl Homer volt a riválisa.
„A világklasszisok között annyira kicsi a különbség, hogy
az elődöntőt és a döntőt már a fejek játsszák le.
Technikailag és fizikailag olyan érett sportolók szoktak eljutni a végjátékig, hogy ott már az dönt, hogy a másfél-két perc aktív vívásra ki tudja jobban összerakni magát mentálisan” – mondta még 2013-ban, a budapesti vébé után – ahol Szilágyi bronzérmes lett – a vívó sportpszichológusa, Kárpáti Róbert.
Márpedig Szilágyi most is rendben volt fejben, és volt egy nagy előnye az amerikaival szemben, tudta, milyen érzés olimpiai döntőt vívni. A kard nem az a sétálós, ráérős sport, 12 másodperc ment el, amikor már hét tus született, és ezek közül ötöt Szilágyi adott.
Mondhatnánk, hogy ez természetes, miért ne verné meg a hagyományos vívónemzetnek számító Magyarország képviselője az amerikai ellenfelet, de a térkép már régóta átrajzolódott, a bronzért például dél-koreai és iráni vívott egymással.
Szilágyi hullámvölgy nélkül hozta le az első felvonást, 8-4-gyel mehetett az egyperces szünetre, majd egy kiadós videózás után megkapta a kilencedik tust is. Jött előre az amerikai, de folyton Szilágyi pengéjébe rohant,
és kettőjük testbeszéde is nagyon árulkodó volt.
Az amerikai csóválta a fejét, lekapkodta a sisakját, Szilágyi pedig rezdületlenül állt a páston.
És közben egymás után adta a találatokat. 14-6-nál-nál az amerikai megpróbálta kizökkenteni egy videózással, fel is jött 14-8-ra, de ennél közelebb nem tudott jönni. Szilágyi 15-8-ra nyert, és ezzel megvédte a címét,
amivel a magyar csapat már öt aranyéremnél tart Rióban, és mind az ötöt a Vasas sportolói nyerték.
„Egy nagyon áldott ember vagyok, hogy ezt másodszor is átélhetem – kezdte az M4-nek Szilágyi rögtön a döntő után. – Amíg meg nem történik, hogy a nyakamba akasztják az érmet, addig el sem hiszem, hogy
kétszeres olimpiai bajnok vagyok.
Tudom, hogy mennyi munka volt ebben, és nemcsak az enyém, hanem a környezetemben lévő embereké is.”