Lányi Zsolt örmény kisebbségiként indul

Több esetben a parlamentből kiszorult pártok próbálnak úgy pozícióhoz jutni, hogy a kisebbségi önkormányzati választáson indítják jelöltjüket - jelentette ki a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke. Lányi Zsolt volt kisgazda képviselő például örmény színekben indul, és a MIÉP is alapított egy örmény szervezetet - mondta az [origo]-nak Heizer Antal, aki a kisebbségi törvény módosítását javasolja.

Több esetben parlamentből kiszorult pártok próbálnak úgy pozícióhoz jutni, hogy a kisebbségi önkormányzati választáson indítják jelöltjüket - mondta az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának ülésén Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke. Ezek a jelöltek nem autentikus kisebbségi képviselők, erről több visszajelzést is kapott a hivatal, többek között az országos örmény kisebbségi önkormányzat és a budapesti román kisebbség részéről.

Lányi Zsolt volt kisgazda képviselő például örmény színekben indul az V. kerületben, és a MIÉP-esek is alapítottak egy örmény szervezetet, amely indul a kisebbségi választáson - mondta az [origo]-nak Heizer Antal.

Azért indulok kisebbségi jelöltként az önkormányzati választáson, mert abbahagytam oszágos politikát - magyarázta Lányi Zsolt. Az egyesület tagjainak gyökerei Örményországból származnak, valamint nagyanyai vonalon én is örmény lennék - mondta az egykori kisgazda politikus, aki elismerte, hogy senki se tud örményül a szervezetben. Kisebbségi képviselőként, ahogy eddig is, örmény kultúresteket és rendezvényeket szerveznénk, könyveket adnánk ki - válaszolt Lányi Zsolt.

A visszaélésekre utalhat az is - Heizer szerint -, hogy Budapest XVI. kerületében 12, mintegy öt fővárosi kerületben és Miskolcon pedig 11 kisebbségi jelölt indul. Az elnök szerint ezeket a visszaéléseket csak a kisebbségi törvény módosításával lehetne kizárni, amelyben objektív kritériumok alapján (például vér szerinti leszármazás, anyanyelvismeret) határoznák meg kisebbségi jelöltként indulók feltételeit.

A kilencvenes elején a törvényalkotót a pozitív diszkrimináció vezérelte, amikor a jogszabály szerint a kisebbségi képviselők a nem kisebbségiekhez képest kevesebb szavazattal is bejuthatnak az önkormányzati testületekbe, nem gondolva arra, hogy később (2002-ben) visszaélnek vele. Szoros választási eredmény esetén a képviselőtestületbe bejutott "álkisebbségi jelölt" komolyan befolyásolhatja a helyi erőviszonyokat.

Tizenhárom kisebbségi vezető korábban a miniszterelnökhöz fordult az ál-kisebbségi képviselők ügyében. A kisebbségi vezetők akkor arról számoltak be, hogy határon túlról származó magyar szélhámosok próbálnak kisebbségi mandátumokhoz jutni. A kisebbségek hiába fordultak a miniszterelnökhöz, végül nem változtattak a jelöltállítás korábbi szabályain. Korábban felmerült, hogy kössék nyelvtudáshoz a jelöltállítást, ezt azonban elvetették a legkisebb létszámú közösségek. Az alkotmány tiltja, hogy az állampolgárokat nemzetiségük alapján nyilvántartsák, így kisebbségi választási névjegyzék összeállítása lehetetlen. A kisebbségi vezetők azt sem fogadják el, hogy külön időpontban rendezzék a kisebbségi választásokat, vagy külön fülkében, mert ez burkolt regisztrációra adna lehetőséget, és mégiscsak lennének adatok arról, ki hova tartozik. Ezért a jelöltállítás korlátozása lenne az egyetlen lehetőség.

A kisebbségi önkormányzati választásokat egy időben tartják a helyhatósági választásokkal. Bárki lehet jelölt, és minden választópolgár megkapja a kisebbségi választási szavazólapot is. A választópolgárok maguk dönthetnek a szavazófülkében, hogy kitöltik-e a kisebbségi lapot.