"Kalóznak lenni a legszebb" - tizenöt éves a Tilos rádió

Másfél évtizedes fennállását ünnepli Magyarország első szabadrádiója, a Tilos, amely az alternatív kultúra bölcsőjéből, a Tilos az Á-ból indult hódító útjára. Története felér egy kalandregénnyel: működése alatt tízszer hallgattatták el vagy száműzték az internetre, létezésével kiharcolta a harmadik típusú, közösségi rádiózás elismerését. Ellentmondásos megítélését szabadszájúságával és szabad gondolkodásával vívta ki, de mindig független maradt. Összeállításunkban a rádió múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt foglalkozunk.

1991. augusztus 21-én, egy be nem jegyzett frekvencián a Tilos rádió megtörte az éter csendjét, és ezzel véget vetett a két és fél éves frekvenciamoratóriumnak, amelyről később kiderült, hogy nemcsak alkotmányellenes (mivel sértette a sajtószabadságot), hanem jogilag is hézagos volt, hiszen a jogszabály a frekvencia kijelölését, és nem használatát tiltotta.

"A Tilos az Á nagyban hozzájárult a város kulturális arculatának megteremtéséhez" - meséli Csejdy András, a rádió egyik alapítója. "Németh Vladimir, aki a klubot alapította, arra ösztönzött minket, hogy csináljunk rádiót, így egy szűk csapattal, körülbelül tíz-tizenkét emberrel belekezdtünk a szervezésbe. Az első adónkat, amely akkora volt, mint egy ételhordó, amszterdami kalóztársainktól kaptuk, és hátizsákból, autóból, tetőről sugároztuk az előre felvett műsorokat heti háromszor négy órában".

A bemérőkocsi elől menekülő, romantikus hőskorszakban csak kevesekhez jutott el az adás - mivel rossz minőségben, kiszámíthatatlan időszakokban lehetett hallani -, ám a média felkarolta a kezdeményezést, és ezzel harsány hírverést generált a Tilosnak. Palotai Zsolt szintén az első naptól benne volt a rádióban, ő volt az, aki minden zenét ismert, a legavantgárdabbaktól a klasszikusokig.

Palotai Zsolt

"Észrevettem, hogy minden barátomnál ugyanaz a 80-100 lemez van, miközben én egy csomó másfélét is hallottam, ugyanis Győrben nőttem fel, ahol lehetett fogni az osztrák rádiókat, tévéket is. Szenvedélyesen gyűjtöttem a legkülönfélébb zenéket: dzsesszt, rockot, punkot, népzenét, hiphopot, latint, afrót, funkot, úgyhogy hamarosan mindenki az én lemezeimből játszott" - emlékszik vissza Palotai, aki egyébként a híres labdarúgó-játékvezető, Palotai Károly fia, így édesapja segítségével is gyakran jutott külföldi lemezekhez.

1993-ban aztán megszületett a frekvenciatörvény, és a Tilos rövid időre felfüggesztette tevékenységét, hogy legálisan kérvényezhessen engedélyt a stúdióalapításra. Mivel ezt csak két év múltán kapta meg, addig a megtűrt kategóriában folytatta tovább működését, ugyanis a friss demokráciában már senki sem mert cenzorként lesújtani. Történt mindez Bakács Tibor Settenkedő legnagyobb bánatára, aki mindig is azt gondolta, hogy "kalóznak lenni a legszebb dolog a világon, mert a kalóz a tiltott gyümölcsöt testesíti meg."