A Fidesz 2001. évi gazdálkodásáról szóló beszámolójában a politikai kiadások helyett a működési kiadások között mutatta ki a nemzetközi tagdíjakat, ezzel megsértette a számviteli törvényben megfogalmazott következetesség alapelvét. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a párt 2000. és 2001. évi gazdálkodásáról szóló jelentését kedden juttatta el az MTI-nek. A jelentés szerint a 9 millió 423 ezer forintos tétel kivételével a beszámoló mindkét évben a valóságnak megfelelően tartalmazta a párt bevételeit és kiadásait.
A párt beszámolóiban az egyéb kiadások között kimutatták - azonos 171 663 forint értékben - a központi székház 1999. évi, részletfizetésre történt visszavásárlásának további részleteit és kamatait.
A jelentés szerint: a Fidesz 2000. évben elkészítette, majd 2001-ben az új számviteli törvény hatályba lépését követően módosította számviteli politikáját és számlarendjét. A számviteli politikában előírt kötelező analitikus nyilvántartások bevezetésének szabályozása és gyakorlata a készpénzforgalmi nyilvántartások vezetésének kivételével megfelelt a jogszabályi előírásoknak - állapította meg az ÁSZ.
A kötelezettségvállalás és utalványozás gyakorlata a központi hivatalban, valamint 14 megyében megfelelt a követelményeknek, ugyanakkor 5 megyében és a fővárosban a készpénzes pénzmozgások 50 százalékában a készpénzt felvevő személy önmagában utalványozott. A jelentés beszámol arról, hogy a rendszeresített tagdíjfizetési ív nem tartalmazta a tagdíjfizetés időpontját, ami nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.
A párt tulajdonában álló gépkocsik után a Fidesz a vizsgált időszakban cégautóadót nem fizetett, valamint a gépkocsik igénybe vételét igazoló menetlevelek vezetése során nem követelték meg az útnyilvántartások vezetésére előírt szabályok betartását. A közlés szerint az adó- és járulékbevallással, nyilvántartással és befizetéssel kapcsolatos jogszabályoknak - a cégautóadó fizetésével és a belföldi kiküldetési rendelvények vezetésével kapcsolatos előírások kivételével - a párt a vizsgált időszakban eleget tett.
A párt - nyilatkozata szerint - a vizsgált években a párttörvény által tiltott pénzforrásokat nem fogadott el, tárgyi adományokat nem kapott, tiltott gazdasági társaságot nem alapított, ilyenben részesedést nem szerzett, értékpapírt nem vásárolt.
A tájékoztatás szerint az előző ÁSZ-vizsgálatról készült jelentés a párt alapszabályának és gazdálkodási rendjének ellentmondásai alapján felhívta a párt elnökét az alapszabály módosítására. Az alapszabály-módosítást azonban csak részben hajtották végre, a helyi szervezetek önálló gazdálkodására vonatkozó rendelkezést kivették az alapszabályból, az éves egyszeri beszámolási kötelezettséget azonban változatlanul hagyták. Az éves egyszeri beszámolásra vonatkozó rendelkezés változatlanul hagyását a pártcsoportok egy része úgy értelmezi, hogy csak évente kell tagdíjbevételeikkel és -kiadásaikkal elszámolni, és a tagdíjakat csak évente egy alkalommal fizetik be a megyei iroda pénztárába.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján az ÁSZ többek között felhívta a párt elnökét, intézkedjen annak érdekében, hogy az alapszabály és a tagdíjszabályzatnak a tagdíj fizetésre vonatkozó előírása összhangba kerüljön egymással, és a tagdíjíven tüntessék fel a tagdíjfizetés időpontját.
Ugyancsak felhívta a testület a párt elnökét: intézkedjen annak érdekében, hogy a párt tulajdonában álló személygépkocsik futásteljesítményének nyilvántartási gyakorlata feleljen meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásainak, és arra az időszakra, amikor nem tudja menetlevelekkel az e törvényben előírt módon bizonyítani, hogy kizárólag hivatali célú igénybevétel történt, a cégautóadót fizessék meg.
Valósítsa meg, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő gépkocsiknak a párt céljaira történő igénybe vételének elszámolásához használt kiküldetési rendelvény megfelelő részletezésű vezetése feltétele legyen a kifizetésnek, és gondoskodjon a kiküldetések előzetes elrendeléséről - áll a jelentésben.
A jelentés rámutat: az ÁSZ elnöke - mint azt 2000 óta a pártellenőrzésről készített jelentéseiben minden alkalommal - most is megismételte javaslatát a kormánynak, hogy kezdeményezze a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a párttörvény, valamint a számviteli törvény között továbbra is fennállnak.