Mádl élesen támadja a kormánypártiakat

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta az Országgyűlésnek egyszer már visszaküldött kórháztörvényt, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypártok eljárása miatt. Az MSZP és az SZDSZ frakciója ugyanis az ellenzék tiltakozó távolléte mellett, érdemi vita és módosítás nélkül már az elnöki vétó napján újra elfogadta a törvényt. Az államfő szerepének alkotmányos tisztázását kéri, a várható döntés nem érinti magát a kórháztörvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerintnincs hadiállapot az államfő és a kormányoldal között.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta a kórháztörvényt, és három kérdést tett fel elfogadásával kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz. Mádl alkotmányértelmezési kérdései arra vonatkoznak, hogy a parlamenti kormánytöbbség szabályosan járt-e el, amikor az általa visszaküldött törvényt változtatás nélkül azonnal elfogadta. A szavazás után az ellenzék arról beszélt, hogy a kormánypárti képviselők megalázták az elnököt, és a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy ott mondják ki, a döntés alkotmányellenes is volt. Mádl ezt nem kéri, csupán a továbbiakban iránymutató alkotmányértelmezésre kíváncsi. Az államfő döntését Becker Pál kabinetfőnök jelentette be hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján.

Az államfő egyszer dobhat vissza egy törvényt

A köztársasági elnök aláírására van szükség egy-egy törvény kihirdetéséhez, és az elnöknek törvényenként egyszer lehetősége van az aláírás elutasítására. Ennek lehet alkotmányos vagy politikai oka is. Ha az elnöknek alkotmányossági aggályai vannak (úgy véli, hogy az új törvény sérti az alaptörvényt) akkor az Alkotmánybíróság véleményét megvárhatja az aláírás előtt. Ha nem ért egyet a törvénnyel (politikai kifogás) akkor visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra. A kórháztörvény esetében ez történt.

A kórháztörvényt június 16-án fogadta el a parlament. Mádl egy hét múlva visszadobta a törvényt az Országgyűlésnek, hogy elfogadását fontolják meg még egyszer. Egyúttal ismertette fenntartásait is a jogszabály tartalmával kapcsolatban. Az Országgyűlés azonban azon a napon ülésezett utoljára az ősz előtt, a kormány viszont mindenképpen szerette volna a törvényt még ezen az ülésszakon elfogadtatni. Ezért Szili Katalin, a parlament szocialista elnöke hétfő este, a visszaküldés napján egy újabb rendkívüli ülést hívott össze, ahol változtatás nélkül elfogadta a parlament a törvényt. Az ellenzék nem vett részt a szerintük jogellenesen összehívott ülésen.

Mádlnak három kérdése van az esettel kapcsolatban. Megkérdezte, hogy milyen feltételek mellett tesz eleget az Országgyűlés annak, hogy megfontol egy törvényt. Vagyis Mádl arra kíváncsi, hogy a sebtében, fél nap alatt összehívott Országgyűlés, egy rövid vita, majd a módosítás nélküli azonnali szavazás megfelel-e annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a parlament "megfontolásra" kapja vissza a törvényt az államfőtől. Ezzel kapcsolatban az elnök arra is kíváncsi, hogy megfelel-e az alkotmánynak a házszabály azon passzusa, mely szerint ilyenkor elegendő részletes vitára bocsátani a törvényt. Mádl Ferenc kifogásai ugyanis a törvény alapvető rendelkezéseit érintették, amelyeket általános vitában szoktak tárgyalni.

Mádl második kérdése saját jogkörére vonatkozik. Az elnök egy törvényt egy alkalommal - ha kifogása van vele kapcsolatban - vagy visszaküldhet a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat vele. Ha az Országgyűlés újra elfogadja, akkor viszont tovább nem halaszthatja a törvény aláírását. Mádl szerint ez ellentmondásos szabály, mert megtörténhet, hogy a már visszaküldött törvény új formájában alkotmányellenes, az elnök mégse fordulhat vele az Alkotmánybírósághoz. Ez a kérdés nem függ össze szorosan a mostani helyzettel, hiszen a kórháztörvényen nem módosítottak a képviselők a vétó után. Azonban ha az elnök megtehetné, hogy a megfontolásra küldött törvényt később az Alkotmánybírósághoz is elküldheti, akkor az erre adott alkotmánybírósági válasz is befolyásolhatná a mostani esetet.

A harmadik kérdés egészen konkrétan a kórháztörvény elfogadásának szabálytalanságára kérdez rá. Az elnöknek joga van részt venni és felszólalni a parlament összes ülésén. Mindegyik ülésre meghívót kap. Hétfőn este azonban nem kapott meghívott a rendkívüli, csak a kórháztörvény újraelfogadásáról szóló ülésre. Az elnök arra kíváncsi, hogy a meghívás elmulasztása csorbította-e a jogait.