A szőlő az idegrendszer barátja

Táplálkozástani szempontból a szőlő az egyik legértékesebb gyümölcsünk: vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban és más egészségvédő vegyületekben is gazdag. Szőlőszezon idején a nyers gyümölcs mellett ajánlott must formájában is fogyasztani, valamint érdemes megismerkedni a magjából készült olajjal is.

A szőlő a friss, lédús gyümölcsök között a magas energiatartalmúak közé tartozik (78 kcal/100g). A benne található gyorsan felszívódó szénhidrátok (glukóz, fruktóz és szacharóz) mennyisége évjárattól, termőhelytől és fajtától függően 18-22g/100g között változik. Víztartalma magas, 81 százalék, és ugyancsak magas a savtartalma. Élelmi rostból 5,4g/100g van benne, mely főleg cellulózból és pektinből áll.

C-vitaminból nem sok található benne (5mg/100g), viszont a B1-, B2- és K-vitaminnak, valamint a folsavnak és a biotinnak kiemelkedően értékes forrása. Káliumban, foszforban és cinkben szintén gazdag, jelentős mennyiségben van benne kalcium, nátrium és magnézium, valamint kis mennyiségben vas is.

Fáradtság ellen segít a szőlő

A szőlő vitaminjai segítik az immunrendszer működését, részt vesznek az anyagcsere-folyamatokban. Ásványi anyagai jó hatással vannak az idegrendszer működésére, erősítik a fogakat és a csontrendszert. Savtartalma étvágyjavító hatású: időseknek, leromlott állapotúaknak, lázas betegeknek különösen ajánlott a frissen préselt szőlőlé fogyasztása.

Gyorsan felszívódó szénhidrátjai segítenek a fáradtság leküzdésében, különösen előnyös a gyümölcs fogyasztása fokozott szellemi munka végzésekor.

A szőlőben található cellulóz és pektin élelmi rostok serkentik a bélmozgást. A gyümölcs fogyasztásával megelőzhető és kezelhető a székrekedés, valamint a divertikulózis (A vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödése).

A gyümölcs és frissen préselt leve segíti az emésztést, valamint támogatja a vesék és a húgyhólyag működését. Mivel a szőlő csökkenti a vizelet savas kémhatását, segít megelőzni, illetve lassítja a vesekő kialakulását. Reumás eredetű gyulladásos betegségekben csökkenti a gyulladást, enyhíti a fájdalmat.

Előnyös a daganatos betegségek megelőzésében

Minél sötétebb színű a szőlő, annál magasabb az antioxidánstartalma. Egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve azok következményétől, az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében, illetve a vörösborban található meg.

A szőlő ugyancsak gazdag resveratrolban, ami egy természetes növényi immunanyag (a szőlő gyümölcsében a gombás fertőzések elleni védelmet szolgálja). A kvercetinhez hasonlóan antioxidáns hatású, óvja a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától és csökkentheti a rákos sejtek kialakulásának esélyét, valamint magas vérnyomás ellen is segíthet.

A must is gazdag tápanyagforrás

A szőlő szüret után préselt leve szintén gazdag tápanyagforrás. Gyermekek is fogyaszthatják. Ne tároljuk egy-két napnál tovább, mert a nyers must hamar erjedni kezd. Tartósítható viszont műanyag dobozban vagy palackban lefagyasztva, illetve fel is lehet főzni, majd száraz dunsztban kihűteni, ekkor a téli hónapokban is kortyolgatható.

A mustot ajánlott mértékkel fogyasztani (egyszerre 1,5-2 decilitert), ellenkező esetben fájdalmas görcsökkel kísért hasmenést okozhat.

Szőlőmagolajjal a narancsbőr ellen

A szőlőmag ötven százaléka hideg préseléssel kinyerhető olaj. A koleszterinmentes olaj jellemzően előnyös hatású, többszörösen telítetlen zsírsavakból áll, legtöbb benne a linolénsav. A szőlőmagolaj gazdag antioxidáns hatású E-vitaminban is.

Az olaj illata a szőlőéhez hasonló, színe zöldessárga, íze pedig az olívaolajra emlékeztet. Zsírsavösszetétele már kis mennyiség fogyasztásakor is növelheti a HDL- (jó) koleszterinszintet és csökkentheti az LDL- (rossz) koleszterint.

A szőlőmagolajjal süthetünk és főzhetünk is, de előnyösebb, ha saláták, páclevek ízesítésére használjuk fel. A szőlőmagolajat a kozmetikai ipar is felhasználja, többek között ránctalanító, valamint narancsbőrt megelőző, kezelő krémekhez.

Forrás: AFP

A szüreti szőlőböjt nem mindenkinek ajánlott

Amikor szezon van, ajánlott minden nap csemegézni pár fürt szőlőt. Tisztítókúrát tartóknak különösen javasolt a gyümölcs, de aki egészséges, napi egy szőlőnapot szintén beiktathat étrendjébe. Ilyenkor napi 1-1,5 kg gyümölcs fogyasztása ajánlott, 3-4 étkezésre elosztva (energia: 780-1170 kcal/nap, szénhidrát: 180-270g/nap).

Fogyókúrázók és cukorbetegek viszont kisebb mennyiségben fogyasszák csak magas szénhidráttartalma és gyors vércukorszint-emelő tulajdonsága, vagyis magas glikémiás indexe (70-90%) miatt. A diabéteszben szenvedőknek mindenképpen bele kell számolniuk a gyümölcs szénhidráttartalmát a szakorvos által meghatározott napi összes fogyasztható szénhidrátmennyiségbe. Candida-fertőzés kezelésekor sem javasolt a szőlőfogyasztás, az egyszerű cukrok nagy koncentrációja miatt.

Epe- és vesebetegek szintén ne tartsanak szőlőnapot, a gyomorszűkítő (gyomorgyűrű) műtéten átesetteknek pedig tilos a teljes szőlőszem fogyasztása.

Érzékenyebb bélrendszerűeknél a szőlő rosttartalma, magja és héja puffadást, hasmenést okozhat. Gyomorsavtúltengésben szenvedőknél magas savtartalma miatt gyomorégés jelentkezhet, ők se tartsanak szőlőnapot, szilárd étel fogyasztása után csemegézzenek keveset belőle. Mindkét esetben elkerülhető a tünetek jelentkezése a szőlő frissel préselt levének fogyasztásával, melyet fel kell hígítani ivóvízzel, vagy szénsavmentes ásványvízzel.

Hűtőben két hétig is eltartható

A szőlő száraz, hűvös helyen, tálban, kosárban tárolva egy hétig tartható el, légmentesen záródó polietilén zacskóban, hűtőbe téve pedig akár két hétig is friss marad. Fogyasztás előtt egy órával a hűtőből és a zacskóból kivéve szobahőmérsékleten kell tartani, így visszanyeri ízét, zamatát.

A gyümölcsöt minden esetben folyóvíz alatt alaposan kell megmosni, mert a szőlőhéjra könnyen rátapad mindenféle szennyeződés, például a növényvédőszer-maradványok, a légszennyező anyagok és a penész.

A tápanyagtartalmak forrása: Rodler Imre: Kalória- és tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008.