Egyre több magyar él a szegénységi küszöb alatt

Magyarországon az emberek 73 százalékának jövedelme nem éri el az uniós átlag felét. Ferge Zsuzsa szociológus lapunknak nyilatkozva elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a mindenkori döntéshozók villódzó politikát folytatnak, s csupán ad hoc intézkedésekkel próbálnak látványosnak tűnő megoldásokat felmutatni.

Az EU tagállamokban élők 17 százalékának kevesebb a jövedelme, mint az uniós átlag fele. - tekintetben a legrosszabb Portugália, a legjobb a skandináv államok helyzete. Magyarországon az emberek 73 százalékának jövedelme nem éri el az uniós átlag felét. A csatlakozni kívánó országok között Szlovénia 30 és Csehország 50 százalékos mutatója után hazánk a harmadik helyen áll - ismertette a parlament egészségügyi és szociális bizottsága előtt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megbízásából végzett, a szegénységre vonatkozó legújabb kutatás eredményeit Ferge Zsuzsa szociológus.

A rendszerváltozás óta hazánkban egyértelműen nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma, különböző becslések láttak napvilágot, s ezek alapján valószínűsíthető, 10-ről 30 százalékra nőtt az arányuk - nyilatkozta Ferge Zsuzsa akadémikus.

A Tárki rendszeresen végez felméréseket, mennyire tekinthető folyamatosnak a szegénység, s mennyire van kiút ebből a helyzetből. A népesség 15-25 százaléka képviseli azt a kemény magot, ahol a gyermekek indulása jóval átlag alatti szinten van. És ők még nem az a kategória, akik éheznek, "csak" rosszul táplálkoznak, ruházkodnak, nem megoldott az iskolába való eljutásuk, nagy részük nem tud részt venni iskolai kirándulásokon és különórákon. Valószínű, a későbbiekben soha nem lesz lehetőségük a kitörésre és a mobilitásra, mert nem lesznek versenyképesek.

A kisvárosok és a települések vannak a legkatasztrofálisabb helyzetben, ahol munkahelyek tömegei szűntek meg. Ez az ország keleti és nyugati régiójára egyaránt vonatkozik, de ez "nem szembetűnő" szegénység. Szemmel látható viszont a hajléktalanok egyre növekvő aránya, de hatékony rendészeti eljárással "eltüntethetők". Mindegyik kormányzat megfogalmazta már a helyzet javítását, de soha nem készült átfogó koncepció a probléma megoldására. Villódzó politika jellemzi a mindenkori döntéshozókat, de leginkább a jelenlegi kormányzatra jellemző, hogy ad hoc intézkedésekkel próbálnak látványosnak tűnő megoldásokat felmutatni.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak egyelőre nem feltétele, hogy milyen az egyes országok szociálpolitikája és mekkora valójában a szegénység. De az Európai Bizottság az utóbbi három évben egyre többet foglalkozik a szegénység elleni stratégiák kidolgozásával, s a jövőben azt is vizsgálni kívánja, csak a retorika szintjén mozognak-e, avagy tényleges megoldást hozhatnak a szegénység leküzdését szolgáló intézkedések. Ez már egy szociális Európa, ahol a társadalom minőségének fontos szerep jut, s annak, ne kirekesztő, hanem befogadó legyen - jelentette ki Ferge Zsuzsa.

Korábban:

Az emberek szerint minden harmadik magyar igazán szegény

Szegény, veszélyeztetett gyerekek