Elhunyt Faludy György

Elhunyt Faludy György költő, a magyar irodalom doyenje, a két világháború közti költőnemzedék utolsó képviselője. A 96 évet élt költő nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Pokolbéli víg napjaim, a több mint negyven kiadást megért Villon balladák vagy a Börtönversek. A kalandor költő bejárta a világot, harcolt az amerikai hadseregben, fogoly volt Recsken. A Kádár-rendszerben a nevét sem volt szabad kiejteni, nem sokkal a rendszerváltás előtt települt haza Magyarországra.

Életének 96. évében elhunyt Faludy György költő, műfordító, író, a magyar irodalom doyenje A Kossuth-díjas írót pénteken, otthonában érte a halál. Temetése szeptember 9-én, 16 órakor lesz Budapesten, a Fiumei úti sírkertben - közölte a költő felesége, Faludy-Kovács Fanny.

Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Pokolbeli víg napjaim, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára, vagy a Villon balladák átiratai. Legújabb kötete, a Pokol tornácán bemutatóját már nem érhette meg.

A kalandor, polgárpukkasztó költő 1910-ben született Budapesten, Bécsi majd Grazi egyetemi évei után az 1934-ben saját költségén kiadott Villon-balladái tették őt elismertté Budapesten. Zsidó származása miatt 1938-ban elhagyta az országot, mert a többieknél korábban megértette, hogy merre tartanak az események. Párizsba ment, majd a német megszállás elől Marokkóba szökött, ahonnan az Egyesült Államokba távozott. Három évig szolgált az amerikai hadseregben. Magyarországon maradt családtagjai áldozatul estek a holokausztnak, könyveit máglyán égették el a nyilasok.

A világháború után 1946-ban tért haza Magyarországra, és a Népszavánál dolgozott. Egy évvel később jelent meg Őszi harmat című kötete, valamint a Villon balladák 14. kiadása. Ezt követően a kommunista vezetés koholt vádak alapján elítélte, és három évre a recski internálótáborba zárták. Itt írta Börtönversek című kötetét.

Az 1956-os forradalom idején Nyugata menekült és Londonban telepedett le. Itt írta angolul Pokolbéli víg napjaim című kötetét, amely Magyarországon először 1987-ben, Demszky Gábor szamizdat kiadásában jelenhetett meg. Londonban az Irodalmi Újságot szerkesztette.

A hatvanas években Firenzében, majd Máltán élt, majd 1967-ben Torontóba költözött. Az ötágú síp, és a Magyarok Világlapja szerkesztője volt, és különböző amerikai egyetemeken tanított.

A Kádár-rendszer idején a nevét sem volt szabad kiejteni. Törölték őt az Országos Széchényi Könyvtár katalógusából is. Faludy 1988-ban települt haza, könyvei a szamizdatok után csak a rendszerváltás után jelenhettek meg hivatalosan. 1994-ben Kossuth díjat kapott.

Faludy pesszimistán vélekedett az emberiség jövőjéről, ugyanakkor verseiből életszeretet, és fanyar irónia, olykor polgárpukkasztó humor árad.