A magyaroknak is jó lehet a Frankenstein-direktíva

Jelentős módosításokkal, de megszavazta csütörtökön az Európai Parlament azt az irányelvet, amelynek révén az Európai Unió szolgáltatást végző cégei számára lehetővé válhat, hogy bármelyik uniós tagországban tevékenykedjenek. Ez a magyar vállalkozások számára is új lehetőséget hozhat: az építőipari cégek, ingatlanügynökségek, tanácsadók vagy éppen fodrászok könnyebben jelenhetnének meg az uniós piacokon. A régi tagállamok némelyikében ugyanakkor félnek a versenytársaktól, főként a kelet-európai, így a magyar vállalkozásoktól.

"Nyithatunk cukrászdát Bécsben? Igen." Pár éve, többek között ezzel akarták meggyőzni a magyar választókat, hogy igennel voksoljanak az uniós csatlakozásra. A jelek szerint azonban még mindig sok akadályba ütközne egy magyar vállalkozó, ha erre szánná el magát. Egyrészt a helyi jogszabályok szerint alapítani kellene egy céget, másrészt általában hosszú és bonyolult eljárásokon keresztül vezet az út a szükséges hatósági engedélyek és jogosítványok beszerzéséhez. Nem is beszélve a mindenhol érvényesülő, nemzeti alapú megkülönböztetésről és a szintén nehézséget jelentő, alapvető információhiányról.

Ezen változtatna most az az uniós irányelv, amelyről csütörtökön szavaztak az Európai Parlamentben. Ennek, az úgyneveztt direktívának a célja, hogy lebontsa a főként jogi és adminisztratív korlátokat. A javaslat támogatói kisebb csodát várnak, azt mondják, hogy 600 ezer új munkahely jöhet létre, és lendületet kaphat a gyengélkedő uniós gazdaság, amelynek egyébként legnagyobb részét épp a szolgáltatási szektor jelenti. Az uniós össz GDP (bruttó hazai termék) 70 százalékát termelik ki a szolgáltató cégek, a fodrászoktól a cukrászokon át az építőipari vállalatokig.

Az irányelv szerint nagyrészt megnyílnak a kapuk a szolgáltató szektor előtt és a jövőben egy egyszerű, akár elektronikusan történő regisztráció után, megjelenhet egy másik tagállam piacán egy reklámügynökség, egy ingatlanközvetítő cég vagy egy belsőépítész.

Maradnak azért kivételek

Vannak azonban olyan szolgáltatási ágazatok, ahol ezután sem szabad a verseny a más tagállamokbeli cégek számára: ilyen az egészségügyi és a szociális szolgáltatások, a közoktatás vagy a kultúra területe. Az irányelv a pénzügyi szolgáltatásokra nem is terjed ki, és nem liberalizálnák a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokat, így a városi tömegközlekedést és taxi-szolgálatokat, ahogy a szállítási szolgáltatások többségét és a szerencsejátékokat sem. A közérdekű szolgáltatásokban eleve nem jelenhetnek meg a külföldi versenytársak: a postai szolgáltatásokat, a villamosenergia-, gáz-, vízellátást, a szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatásokat és a hulladékkezelést sem liberalizálják.

Építőiparban nyerők lehetünk

Viszont a jogi és adminisztratív korlátokat kiküszöbölve léphetnek a jó fizetőképességű nyugat-európai és a szomszédos államokbeli piacokra például a magyar vendéglátóipari cégek, a hotel- és étterem-üzemeltetők, a reklámügynökségek, az ingatlanügynökségek és az autókölcsönzők. Megjelenhetnek az uniós tagállamok piacán a különféle szakértői tanácsadást nyújtó vállalkozások, így a jogi, befektetési, környezetvédelmi szolgáltatók. Az egyik olyan ágazat, ahol a legreálisabb a külföldi megrendelésekért versengő vállalkozások sikere, az építőipar. Ezen a területen, egyébként is régóta magas a feketén, más országokban dolgozók aránya.

Akadályok Németországban

Németországban sok magyar vállalkozás dolgozik jelenleg is vállalkozási szerződéses formában, és a németek sajnos meg is próbálják különféle eszközökkel visszaszorítani őket - mondta Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. Minél liberálisabb szabályok érvényesülnek a jövőben az irányelvnek köszönhetően, annál jobb - tette hozzá a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős osztályvezető. Elmondása szerint a tárcánál egyértelműen arra számítanak, hogy a korlátok lebontásával növekedni fog a más országokban is vállalkozó cégek száma.

Az alacsonyabb béreknek köszönhetően, az építőipari szolgáltatásoknál egyértelműen versenyképesebbek vagyunk a nyugati cégeknél, de olyan területek is szóba jöhetnek, mint a turizmus, a vásárszervezés, a belső építészet és a takarítási szolgálatok - mondta Gérnyi. Az [origo] kérdésére viszont elismerte, hogy pár év múlva, éppen ilyen okok miatt, nekünk lesz félnivalónk a nálunk is jóval olcsóbban dolgozó román és bolgár vállalkozóktól, hiszen ezek az országok is az EU-ba tartanak.

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara EU Irodájának vezetője, Gyúró Erzsébet szerint viszont nem valószínű, hogy jelentősen emelkedne az uniós piacra lépő magyar vállalkozások száma. Szerinte aki akart, már eddig is nekiindult, ráadásul várhatóan egy sor kiskapu megmarad az egyes országokban érvényesülő szabályozásban, amiket nehéz lesz kivédeni az idegen országbeli szolgáltatónak. Ráadásul régóta látható, hogy a magyar emberek és vállalkozások egyáltalán nem annyira mobilak, mint lehetnének, és komoly akadályt jelent a megfelelő szintű nyelvtudás hiánya is - mondta Gyúró Erzsébet. Ennek ellenére, elmondása szerint náluk is folyamatosan vannak érdeklődő vállalkozások, amelyek az uniós piacok felé kacsingatnak.