Kultképregények az első képregényfesztiválon

Szombaton rendezi meg az első magyar képregényfesztivált Budapesten a Magyar Képregénykiadók Szövetsége. A fesztivállal a kiadók célja, hogy végre itthon is önálló művészeti ágként ismerjék el a képregényt. A rendezvényen kapható lesz a többek a Sin Cityt is tartalmazó Fekete-Fehér Képregényantológia első kötete, a XIII című francia képregény és a Pulitzer-díjas Maus.

Az összes hazai képregénykiadó képviselteti magát szombaton az Almássy téri Szabadidőközpontban, ahol az első magyar képregényfesztivált rendezik meg. A rendezvénnyel a kiadók célja, hogy a képregényt, mint műfajt Franciaországhoz, Japánhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan itthon is önálló művészeti ágként fogadják el. A comic bookok, graphic novellek pedig az újságosstandokról kitörve kaphatóak legyenek a könyvesboltok polcain is.

Ennek érdekében több kiadó az elmúlt hónapokban olyan a kiadvánnyal jelent meg, amellyel azt próbálta demonstrálni, hogy az idehaza eddig meglehetősen lesajnált műfaj nem csupán a gyerekek igényeit szolgálja ki. Ilyen volt többek között a holokausztot macskák és egerek szerepeltetésével elbeszélő, Pulitzer-díjjal jutalmazott Maus megjelentetése, de ugyancsak hozzáférhető magyar nyelven az egyik legnépszerűbb francia képregény, a XIII.

A szombati fesztivál abban különbözik a bolhapiaci jellegű börzéktől, hogy hagyományos csere-bere helyett kizárólag kiadók jelennek meg standokkal. Felvonul a Rejtő-történeteket a legendás Korcsmáros Pál rajzaival elmesélő Képes Kiadó, amelynek hamarosan megjelenik a negyedik Rejtő-albuma. A fesztiválon mutatja be a Krakk Kiadó a XIII második epizódját, a Kövesd az indiánt. A XIII 1984-ben jelent meg először, a képregény sikerét mutatja, hogy a legutóbb megjelent kötetből 2002-ben csak Franciaországban 470 ezret adtak el.

Ugyancsak szombaton debütál a Fekete-Fehér Képregényantológia első része. A kötet révén olvasható először magyar nyelven a többek között a Batman-t és a Daredevil-t újraértelmező kultíró-rajzoló Frank Miller világhírű graphic novelje, a Sin City. A Fekete-Fehér következő részét a kiadó a képregény nyomán készült film magyarországi bemutatójára, június 6-ára időzíti. Az Ulpius-ház standján pedig hozzáférhető lesz a Maus. A képregénytörténelem meghatározó alkotásának szerzője az az Art Spiegelman, aki a '80-as években az underground képregény (comix) legfontosabb folyóiratának, a Raw magazinnak volt az alapító szerkesztője.

Jelen lesz a szuperhős képregényeket (Spiderman, X-men, Superman, Batman) a '90-es évek elején a hazai közönséggel megismertető Semic kiadó. A főként tinédzsereket megszólító Semicnek jelenleg négy füzete jelenik meg rendszeresen: a többször újraindult Pókember, a 184. számnál tartó Garfield, a fanyar humoráról ismert Kretén és a Star Wars. De kaphatóak lesznek az Egmont ifjabb korosztálynak szóló füzetei, a Tom és Jerry, a Witch és a Donald kacsa, illetve a Ratius újranyomásában az egykori NDK-s sorozat, a Mozaik.

Egy díjnyertes graphic novel: David Mack Kabuki-ja

A rendezvényt Réz András esztéta nyitja meg, majd pedig három témakörben rendeznek kerekasztal-beszélgetést. Birkás Péter irányításával a beszélgetők a képregények köré épülő merchandisingot boncolgatják, vagyis hogy mely figurák képesek arra, hogy a papíros forma mellett rajzfilmen, kártyán vagy játékként is megjelenjenek. Réz András lesz a moderátora annak a szekciónak, amely képregényrajzolókkal a magyar képregénykiadás lehetőségeit taglalja.

A legérdekesebbnek a graphic novelről szóló kerekesztal-beszélgetés ígérkezik. A kifejezetten művészi igénnyel készült, az értelmiségieket megszólító "képregényekről" beszél Nagy Gergely, a hvg.hu újságírója, Gál Szilvia, a brüsszeli Képregénymúzeum munkatársa, Pascal Merucci, a Krakk vezetője, valamint a hazai képregény-kiadás kovásza, Bayer Antal.

Magyar Képregényfesztivál (Budapest, Almássy téri Szabadidőközpont, április 9.)

Szabó András