Görbicz Anita, a Győr világklasszis kézilabdázója bejelentette, hogy babát vár, ezért az idényben már nem lép több mérkőzésen pályára, így a magyar válogatott legjobb játékosa nélkül játszik majd a decemberi, horvátokkal közösen rendezett Eb-n
A 31 éves irányító még nem nyilatkozott arról, hogy a szülés után folytatja-e a pályafutását, de meglepődnénk, ha nem látnánk tőle már olyat, ahogy kreatív passzokkal tömi a társakat, vagy felemelt kézzel ünnepel egy-egy gólja után. Győri csapattársa, Hornyák Ágnes 2013 áprilisában hozta a világra Áron fiát, így kimaradt klubja addigi legnagyobb sikeréből, az első BL-győzelemből, a másodiknál viszont már ő is ott volt a többiek között.
Számos példát láthattunk arra, hogy egy sportolónő a szülés után visszatért, és sikeresen folytatta a pályafutását, és ebben a műfajban alighanem Nagy Tímea számít az etalonnak. A párbajtőrvívó az 1998-as évet kihagyta első gyermeke, Csenge születése miatt, majd 1999-ben visszatért, a 2000-es sydneyi olimpián pedig aranyérmet szerzett.
2001-ben ismét szünetet tartott, majd második gyermeke, Luca megszületése után 2003 tavaszán kezdett újra versenyezni, hogy aztán Athénban megvédje címét, amivel a magyar sport 150. olimpiai aranyát gyűjtötte be. 2005-ben megszületett a harmadik gyermeke, Csanád, és ezt követően is tartogatott egy nagy dobást, a 2006-os torinói vívóvébén egyéniben verte végig a mezőnyt.
„Nem tudnék különbséget tenni az első két olimpia között abból a szempontból, hogy egy vagy két gyerekkel volt nehezebb felkészülni. Két gyereknél több volt a teendő, amikor viszont csak Csenge volt, akkor még jobban aggódtam, sok minden ismeretlen volt, nem tudtam, mi várható” – nyilatkozta az Origónak a jelenleg a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda létesítményvezetőjeként dolgozó Nagy Tímea.
Hogy miben változtatta meg vívóként leginkább az anyaság? „Minden teljesen más lett, az ember rájön, hogy van élet az eredményeken és sporton kívül is. A vereség ettől még ugyanúgy vereség, az öröm ugyanúgy öröm, de már nincs az a világvége hangulat, ha kiesel. Ami észrevettem magamon, hogy már sokkal kevésbé voltam görcsös vívás közben. Arra viszont nem lettem volna képes, amit sok más versenyzőtől láttam, hogy magukkal vitték a gyereket a versenyre. Biztos, hogy felkaptam volna a fejem az ismerős hangszínre, ami szoros állásnál a vesztemet okozta volna. Volt olyan, hogy az edzőtáborban velem voltak a gyerekek, és akkor is éreztem, hogy ez nem olyan, a pihenés helyett például játszóterezés volt a program” – mondta Nagy Tímea.
A csapatban ötszörös világbajnok, négy évvel ezelőtt visszavonult versenyző elismerte, családanyaként nem volt mindig teljes a lelki nyugalma, többször is előfordult, hogy sírva indult el edzésre, amiért ott kell hagyni a gyerekeit, de a sport megtanította arra, hogy a siker érdekében áldozatot kell hozni. „Ilyenkor mindig azt éreztem, hogy aki igazán jó anya, az nem hagyja ott a gyerekét, de aztán eszembe jutott, hogy ha el szeretnék érni valamit, akkor ezt kell tennem. És azt hiszem, az sem jó megoldás, ha egy anya a nap 24 órájában folyton a gyerek mellett van, meg kell találni a középutat, és nekem ez sikerült, mert egyik gyerekem sem rója fel nekem, amiért eljártam edzésre” – mesélte Nagy Tímea.
„Nyolc kilométert akkor is leevezek, ha fáradtabb vagyok, ha viszont jól érzem magam, tizenötig is elmegy egy edzés. Maximum harminc kilométerig megyünk el naponta, a minimum tizenhat. Ezt tartom, amíg lehet, mert aztán ki fogok hagyni elég sokat" – ezt már a háromszoros olimpiai bajnok Janics Natasa nyilatkozta az Origónak 2011 júliusában, két hónappal a szülése előtt. Bár Janics ettől félt, végül egyáltalán nem hagyott ki sokat, mert négy héttel kislánya, Milana születése után már ismét edzett. Eddig legalábbis így tudtuk, de a jelenleg Mexikóban edzőtáborozó kajakos most elárulta, hogy sokkal korábban munkába állt. „Akkoriban egy hónapos kihagyás volt a hivatalos kezdés, de valójában már a kórházból hazajövetel után két nappal elkezdtem mozogni. Most már tudom, hogy ez nem volt a legokosabb döntésem, de hát mindig nyomultam edzeni”.
Janics azt mondta, az első pár hónapban nem volt valami jó passzban, tudta, hogy keményen kell edzenie, hiszen a londoni olimpia miatt jó formába akarta hozni magát, de Milana hasfájós volt, így nem tudott rendesen pihenni, ez pedig az edzések rovására ment. „Nagyon stresszes voltam, de szerencsére most már nincsenek komoly gondjaink”.
Londonból egy Kovács Katalinnal nyert ezüsttel és egy 200 méter egyéniben szerzett bronzzal tért haza Natasa, mégsem volt elégedett, pedig a németek szintén anyukaként versenyző klasszisát, Katrin Wagner-Augustin legyőzte, neki egy ezüst mellett csak egy B-döntő jutott.
„Nem bírtam elviselni, hogy távol vagyok a lányomtól, lehet, hogy az is közrejátszott az eredményekben, hogy nem látom” – nyilatkozta 200-on szerzett bronza után Janics, aki most bevallotta, extra nyomást helyezett rá, hogy nagyon aggódott a lánya és a gyermek dadája miatt. „A klubom akkor szerzett szállást nekik, amely egy óriási erdő közepén volt, sehol egy bolt, és a szálláshoz nem járt étkezés, én pedig nagyon aggódtam értük, míg készültem a döntőimre. Nagyon szerettem volna, ha a lányom és a legjobb barátnőm ott lehet, amikor olimpiát nyerek, de ha tudtam volna, hogy így lesz, jobb döntés lett volna, ha otthon maradnak, és akkor mindenki nyugodtabb lett volna.”
Janics azt mondta, amikor a szülés után elkezdett edzeni, nem kellett semmin változtatnia, minden úgy ment, mint előtte, de alighogy elmúlt Milana hasfájós időszaka, jött egy újabb nehézség, a gerincsérv, és vele együtt három hónap fájdalom, aminek egy műtét vetett véget.
A sportorvosok véleménye szerint a sportoló nők 8-10 százalékánál javulás tapasztalható a fizikai teljesítményben a szülés után, de Nagy Tímea azt mondta, neki ilyen szempontból inkább hátrány volt a szülés, mert 30-35 kilót hízott, amit aztán le kellett adni, hogy visszatérhessen. Janicsnak sem volt könnyű dolga, úgy érezte, a formáját illetően sosem volt olyan mélyponton, mint akkor. Amiből viszont profitált, hogy a szülés után türelmesebbé vált. „Ha régen volt egy kis problémám, egyből felkaptam a vizet, a szülés után pedig folyton jöttek a nehézségek az edzéssel, és meg kellett tanulnom nyugodtabban felfogni ezeket, mert különben megbolondultam volna.”
Korábban Janics úgy nyilatkozott, hogy szeretne egy testvért Milananak, és erről nem is mondott le, csak kicsit eltolta az időpontot. „Csak a riói olimpiai után lehet aktuális ez a téma, már ha egyáltalán eljutok az olimpiára. De most úgy érzem, meglehet Rio”.
És ki tudja, Brazíliában talán újra együtt lapátol majd Janics Kovács Katalinnal, akinek nyáron született meg Luca nevű lánya, jelenleg pedig az Egyesült Arab Emírségekben edzőtáborozik. „Kezdi visszanyerni a formáját, kapaszkodik, küzd minden edzésen, fantasztikus munkát végez” – mondta róla az idén két vb-címet is begyűjtő Szabó Gabriella, Kiss István edző pedig annyit tett hozzá, hogy Kovács Katalin visszatérése könyvbe illő, látszik, hogy napról-napra jobban megy neki.
Nem csak ők mondhatják magukról, hogy a szülés után is eredményesek voltak, tudna mesélni Székely Éva is, aki 1954-ben szülte meg Andrea lányát, 1955-ben pedig visszaszerezte a 400 vegyes világcsúcsát, és tíz másodperccel jobb időt úszott, mint a szülés előtt, majd az 1956-os melbourne-i olimpián ezüstöt szerzett 200 m mellen.
De említhetnénk még Radulovics Bojanát, aki a gyerekvállalás után is ellenállhatatlan volt a kézilabdapályán, 2003-ban gólkirályként segítette vb-ezüsthöz a válogatottat, és ugyanebben az évben a világ legjobb játékosának választották. Egy évvel később Eb-harmadik és olimpiai ötödik lett, és mindkét tornán besöpörte a gólkirályi címet. Jelenleg a dunaújvárosi kézilabda-akadémia szakmai igazgatójaként dolgozik. A pécsi kosárlabdázás ikonikus alakja, Iványi Dalma 2011-ben vonult szülési szabadságra, majd Szamuil fia világra jötte után két idényt még lehúzott, végül nyáron a tizedik magyar bajnoki címmel a tarsolyában vonult vissza.
A külföldieknél a német kajakos, Birgit Fischer az egyik legismertebb szuperanya, aki második gyereke születése után még öt olimpiai aranyat nyert négy különböző olimpián. A szintén kajakos Josefa Idem a 2000-es sydneyi olimpián ért a csúcsra, fia ekkor volt ötéves. Idem Janics-szintű fanatizmusát mutatja, hogy két héttel a szülés előtt még komoly edzésen vett részt. Idemnek 2003-ban született meg második gyereke, de ez sem tántorította el a folytatástól, 2004-ben és 2008-ban is olimpiai ezüstöt szerzett K-1 500 méteren, Pekingben 43 évesen állhatott dobogóra.
Az ír futónő, Sonia O’Sullivan 1999 júliusában szülte meg Ciara nevű lányát, tíz nap múlva már újra edzett, egy évvel később pedig olimpiai ezüstérmes lett Sydneyben 5000 méteren ezüstérmes. A belga teniszezőnő, Kim Clijstersnek 2008-ban született meg a kislánya, 2009-ben a harmadik olyan női játékos lett, aki nem kiemeltként megnyert egy Grand Slam-tornát.
A US Openen aratott győzelmével egy 29 éves szünetet tört meg, előtte az ausztrál Evonne Goolagong Cawley tudott anyaként GS-tornát nyerni. 2010-ben megvédte a címét New Yorkban, majd 2011-ben az év első GS-tornáján, az Australian Openen is verhetetlen volt. Előtte csak a 24 GS-győzelmével rekorder Margaret Courtnak sikerült három major tornát nyerni anyaként.