A világon 8000 méter feletti hegyből 14 van, ebből 12-t már megmásztak magyar hegymászók palack nélkül, a K2 és a Mount Everest hiányzik még. Utóbbit a világon is 200-nál kevesebben tejesítették ilyenfajta segítség nélkül, ez az összes mászás 2,8 százaléka. Ebben a magasságban ez már azt jelenti, hogy
66 százalékkal kevesebb oxigénhez jut az ember minden egyes lélegzetvételkor.
Klein Dávid kétszer próbálkozott a világ legmagasabb csúcsával palack nélkül, 2007-ben 8600, 2014-ben pedig 8700 méterig jutott.
"Hosszú és komplikált kapcsolatom van az Everesttel" - kezdte Klein Dávid azon a háttérbeszélgetésen, amelyre az Origo is meghívást kapott. "Több emlékem is van róla, szép, felejthető és tragikus is egyben.
A 2014-es kudarcom után azt mondtam, hogy szeretnék távolságot az Everest és köztem, két évet kértem akkor.
Azóta volt két szép nyolcezresem és megjött ismét a vágyam, hogy nekivágjak a világ legnagyobb hegyének" - mondta a magyar mászó, aki idén májusban tiszta eszközökkel (azaz nem használt oxigénpalackot és magashegyi teherhordókat) feljutott a 8091 méter magas Annapurnára.
A Magyar Everest Expedíció 2017 névre hallgató expedíción társa is lesz Suhajda Szilárd személyében, akivel idén júliusban próbálta meg első magyarként megmászni a hegyek királyának is nevezett K2-t, de egy lavina miatt nem sikerült a csúcsra érniük.
Korábban évekig Várkonyi Lászlóval mászott Klein Dávid, de társa tragikus, 2010-es halála óta nem volt állandó mászótársa. Hat évvel ezelőtt Várkonyi és Klein ugyancsak oxigénpalack nélkül próbálta meg megmászni a Mount Everestet, de egy lavina elsodorta őket,
Kleint sikerült kimenteni, de 54 éves társát nem.
"Nehezen nyitottam utána mások felé. Persze megismertem sok embert, mászogattam néhányukkal, de expedíciós társam nem volt. Szilárd az első, akivel ismét el tudom ezt képelni" – mondta a 41 éves Klein.
"Az elmúlt tíz évben figyelemmel követtem Dávid Everest-történetét, amely nagyon inspirált" – kezdte Suhajda Szilárd. "Idén nyáron voltunk először közös expedíción, a K2 pedig összekovácsolt bennünket. Tudjuk, hogy hogyan végződött az az expedíció, de arra mindenképp jó volt, hogy elkezdtünk álmodozni, most pedig szeretnénk ezt az álmot valóra váltani."
A K2-expedíciót összefoglaló kisfilmjük:
Klein Dávid eddig mindig az északi oldalon próbálta megmászni az Everestet, most a déli nyeregben próbálkozik, amelyen ugyan nagyobb a forgalom, de szerinte ez nem jelenthet problémát.
"Egyszerűen ki kell kerülni őket. Az északi oldal egyébként egy kicsit kietlenebb, a délin pedig egy mélyen bemetszett folyóvölgyben kell menni.
Az is a déli nyereg mellett szól, hogy jobban lehet akklimatizálódni.
Az északin a hármas tábor például túl magasan van, 8300 méteren nem tudtam megfelelően pihenni, akkor csak két órát tudtam megállni, ami arra elég, hogy meglazítsam a felszerelésemet, kicsit felfrissítsem a vérkeringésemet, és igyak valamit, ami szintén komoly munka ilyen körülmények között. A 2014-es eredményemhez még 150 métert kell megtennem, ehhez az kell, hogy
hosszabb ideg vagy gyorsabban mozoghassak, ez a déli oldalon szerintem adott lesz"
– adott szakmai magyarázatot Klein.
Az expedíció menedzsere, Stefano Favaro – aki korábban a gyorsaságimotoros-világbajnok Talmácsi Gábor menedzsere is volt – elmondta, hogy a tiszta, környezettudatos mászást is szem előtt tartják, így például az alaptáborban nap- és szélenergiát fognak használni a magyar mászók.
Az expedíció 2017 márciusában indul, és körülbelül két hónapig fog tartani. Klein Dávid azt mondta, ha az időjárás engedi, és fizikailag bírni fogják, akár több csúcstámadás is beleférhet.