Nem háborúznak a valódi jóga oktatói

Főiskolai szinten, államilag szigorúan ellenőrzött keretek között képeznek jógaoktatókat, de az országos szabályozást ők is hiányolják. A hazai jógaoktatás szabályozatlanságáról szóló cikkünk folytatásaként bemutatjuk az Európában egyedülálló, akkreditált felsőfokú diplomát adó budapesti jógaképzést, mely a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán zajlik.

Üvegfalú monstrumépület helyett egy szépen felújított, takaros csillaghegyi villában tanítják a jógaoktatókat 2009 óta. A vaisnava jógát képviselik, hirdetik és oktatják, amiben Bengálhoz köthető vallási irányzat és egy rokon szellemiségű himalájai jógatudomány keveredik.

Olyan mélységekig tanítják a jógát és annak oktatását, hogy azt egy indiai guru is megirigyelné.

Csak a napüdvözletet (ez egy összetett gyakorlatsorozat, mely a jóga minden ágában megtalálható) egy fél éven át oktatják.

Nem csak jógát oktatnak, személyiséget is fejlesztenek

Az ászanagyakorlás a tanrendben kiemelt helyet kap, de külön tantárgyként szerepel a szanszkrit nyelv, a hinduizmus társadalomfilozófiája, a relaxáció és a csakrameditáció, a pránajáma vagyis a légzőgyakorlatok és az anatómia is. Ezek mellett több féléven át oktatják a jógához kapcsolódó elméleti ismereteket, valamint retorikát és kutatásmódszertant is, hogy a leendő jógaoktató minél jobban meg tudja majd állni a helyét tanárként.

Évekig tanulják a jógamesterséget

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola 3 éves Vaisnava jógamester szakán nappalin és levelezőn is egyaránt 3-3 éves a képzés, ami a kreditrendszernek köszönhetően megnyújtható. A nappalis oktatás keddtől péntekig délelőttönként tart, a levelezősök számára heti egyszer két órában van gyakorlat, és szombaton egész nap elmélet. A hallgatókat maximum 20 fős csoportokban tanítják a helyes ászanagyakorlásra és oktatásra, minden órán két tanár foglalkozik velük. Az elméleti tárgyak között szerepel a jógapszichológia, a szanszkrit nyelv, a védikus filozófia iskolái, általános pszichológia, szakrális térfelfogás és ájurvéda is.

„A Magyar Jógaoktatók Szövetsége által ajánlott és követelt 200 órás alapképzéshez képest lényegesen többet tanítunk. Nappali oktatásban például 1500 órát, amiből csak a konkrét gyakorlat 600 óra. Ehhez jön még 210 óra anatómia és fiziológia“ - mondja Medvegy Gergely, az intézmény vezető jógatanára.

Medvegy Gergely, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vezető jógaoktatója Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Fontosnak tartja, hogy a főiskola által nyújtott átfogó képzés túlmutat a jógán, mint szabadidős tevékenységen, hiszen a tananyagba beleszőtték a személyiség fejlesztését is.

Az a cél, hogy ne csak gyakorlati tudományt, hanem az életben megélhető és felhasználható tudást adjunk a hallgatóknak.

Nagyon fontos, hogy vallástól függetlenül bárkit szívesen fogadunk, nálunk sem a felvételinek, sem a diploma átvételének nem feltétele, hogy Krisna-tudatú hívő legyen a hallgató“ - teszi hozzá Medvegy Gergely.

Létező probléma, hogy bárki lehet jógaoktató

A főiskola vezető jógatanára és Tasi István adjunktus is egyetért abban a többi jógatípus képviselőivel, hogy szükség lenne egy országos szintű szabályozásra, ami megakadályozná, hogy hozzá nem értők is taníthassanak jógát.

Varjúpóz - a hagyományos jóga egyik gyakorlata Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Úgy látják, a jógaoktatók és a gyakorlók is egyre inkább érzik, hogy szükség és igény van egyfajta szabályozásra. „Nekünk nagyon jó, hogy minket elismert az állam, ez folyamatos ellenőrzéssel jár, így pedig nálunk garantált a minőség.

Közben viszont továbbra is létező probléma, hogy gyakorlatilag bárki kinevezheti magát jógaoktatónak.

Sajnos teljesen gazdátlan területnek számít a jóga, sem a sporttudományokhoz, sem a bölcsészettudományokhoz, sem az egészségmegőrzéshez nem tartozik szorosan. Talán létre lehetne hozni egy új kategóriát jógatudomány néven, ami megoldaná az egész anomáliát“ - mondja Medvegy Gergő.

A populárisabb jóga jóval egyszerűbb megoldásokkal operál

A megoldás érdekében rendszeresen konzultál a főiskola a szövetséggel. Fórumokon, konferenciákon újra és újra előkerül a kérdés, a hivatalos szerveket is próbálják ösztönözni, hogy lépjenek.

Ők is látják, hogy van egyfajta széthúzás Magyarországon az egyes jógatípusok hívei között, hiszen mindenki a saját maga által képviselt jógát tekinti az alapnak.

Ezért tartanák jó ötletnek, hogy egy kívülálló szereplő fogja át a szerteágazó rendszert egy nem túl szigorú szabályozással. Medvegy Gergely és Tasi István szerint nem lenne olyan nehéz megvalósítani ezt a szisztémát, hiszen a 200 órás alapok nagyjából minden oktatói képzésen működnek.

Medvegy Gergely meditációs gyakorlata Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Szerintük a fő problémát az okozza, hogy a tradicionális ágazatok az alapossághoz ragaszkodnak, a populárisabb jógafajták pedig az egyszerűséghez. E kettő között kellene megtalálni a középutat. Erre a megoldás az lehet, hogy lefektetnék a közös alapokat, majd arra épülve „szakosodnának” az oktatók az általuk képviselt ágazat szerint.

A valódi jóga és a testmozgás között nagy különbségek vannak

A főiskola képviselői azt is látják, hogy a gyakorlók nem nagyon tudnak különbséget tenni a valódi jóga és a testmozgás között.

Mint mondják, mindent jógának lehet nevezni, amihez az embernek csak kedve van, a jógaoktatók is korlátok nélkül terjeszthetik meggyőződésüket.

Emiatt gyakran összemossák a pusztán mozgásból álló programokat, valamint a meditációt, relaxációt és ászanagyakorlást egyaránt tartalmazó, teljesebb jógát. Azt is elképzelhető megoldásnak tartják, ha egyszerűen különválasztanák a jógapózok gyakorlására épülő mozgásformát a bölcseleti hátteret is bemutató jógától.

A jóga összekapcsolódott az üzlettel

Ugyanakkor a felszínesebb jóga terjedésével, a "fast" jógával alapvetően nincs bajuk. Azt látják, hogy ez is segíti közelebb vinni az emberekhez az igazi jógát.

El kell fogadnunk, hogy minden elanyagiasodott, így természetes, hogy a jóga is összekapcsolódik az üzlettel.

Nem baj, hogy mondjuk fitneszjógaként lesz népszerű az egész, a lényeg, hogy a gyakorló menjen el, próbálja ki. És ha a látottak, hallottak alapján 100-ból akár csak két ember is el akar mélyedni a jógatudományban, akkor már megérte.” Medvegy Gergely szerint ilyen alapon az egyre népszerűbb "instagram-jóga" is nekik dolgozik. „Nem is nagyon értjük, mitől tombol most ez a jógaőrület a közösségi oldalakon, mindenki jógapózokban lefotózva hirdeti magát.

Medvegy Gergely szerint minden elanyagiasodott, így a jóga is összekapcsolódik az üzlettel Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Aki viszont ért egy kicsit hozzá, az látja, hogy csak egy ászana-szint vagy pedig valódi jóga jelenik meg a fotókon. Az se baj, ha nincs mélysége egy-egy fényképes posztnak. Ha valaki annak hatására kezd el jógázni, hogy látott egy szép lányt bikiniben a tengerparton pózolni, az mindenképp hasznos. Mi ezt nem tartjuk ugyan jógának, de arra jó lehet, hogy felkeltse az ember érdeklődését” - mondja Medvegy Gergő.