Kiválóan szerepelt a magyar válogatott a moszkvai kajak-kenu világbajnokságon. Összesen 17 érmet szereztük, amivel elsők lettünk a nemzetek sorában, az erős szombatra vasárnap még rátettek egy lapáttal a versenyzők, öt aranyat, három ezüstöt és két bronzot begyűjtve.
A zárónapon mindjárt a nyitószámban a Lakatos Zsanett, Takács Kincső kenu kettes meglepő magabiztossággal nyert 500-on, egy másodpercet adva a beloruszoknak. "Nem nézelődtünk, azt hoztuk, amit tudtunk - mondta Takács a sportág hivatalos honlapjának. - Készültünk az erős fehérorosz kezdésre, de nem féltünk, mert tudtuk, hogy erős a finisünk."
Nyomban a következő szám, a K-1 500 is magyar aranyat fialt. Kozák Danuta Lisa Carringtonnal csatázott nagyot, s bár az új-zélandi közelített rá, nem érte utol.
"Talán most sikerült legjobban a rajtom a világbajnokságon. A verseny előtt nagyon izgultam, alig aludtam az éjszaka, de a pályán végig higgadtnak éreztem magam. Az első száz méteren hallottam az edzőm hangját, kiabált, hogy ne engedjem el Carringtont. Amikor indítottam éreztem, hogy legalább fél hajót adtam, de végig támadott. Sokat erősödött tavalyhoz képest, nagyot lépett előre, de én még többet, és remélem ez hosszú távon így is marad."
A további két aranyat szintén a nők hozták. Szabó Gabriella és Csipes Tamara K-2 500-on nem ijedt meg a nagyon erősen kezdő szerb Olivera és Nikolina Moldovantól, majd annak rendje és módja szerint lehajrázták őket.
Szabó elsírta magát a futam után: "Hosszú volt ez az év, sokat küzdöttünk ezért az eredményért. Ennek a párosnak múltja is van, így nagyon örülök ennek az eredménynek. Kétszáznál eltemettem magunkat, majd százötvennél elindultunk, és az utolsó ötven méteren nyertük meg a versenyt. Tizedre két egyforma kétszázötvenet mentünk, az edzőink mindig erről beszéltek nekünk, és ezt most meg is valósítottuk."
A sprintversenyekben nem nyújtott kimagaslót a magyar csapat, hat szám után még érem nélkül álltunk, ám a délelőtti program utolsó döntőjében, K-2 200-on a Kárász Anna, Vad Ninetta kettős nyerni tudott egy nagyon erős mezőnyben.
"Amikor beértünk a célba, nem is tudtuk, hogy nyertünk, a fotósok mondták a motorcsónakból, de még akkor sem voltunk biztosak benne - mesélte Vad, aki szombaton a négyessel is aranyat nyert. - Anna iszonyúan berajtolt, én pedig lemaradtam. A rajtunk nagyon rossz volt, de hamar behoztuk őket. Igaz, az elején egy kicsit kételkedtem, hogy ebből mi lesz."
A négy női arany mellett további négy érmet a férfiak hoztak, amiből három ezüst volt. Dombvári Bence K-1 500-on érett versenyzést mutatott be, fokozatosan zárkózott az élbolyra, végül kis híján megfogta a győztes dán René Holten Poulsent is. "Ebben a döntőben az első hely is benne lett volna. Mondom ezt úgy is, hogy a felkészülésem nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Óriási ellenfeleket győztem le, de a fő cél az ezer méter lett volna. Jövőre mindenképpen javítani fogok."
Következett K-2 500-on a Dombi Rudolf, Boros Gergely páros, akik a szlovákokkal vállvetve leelőzték a beloruszokat, végül 16 ezreddel kaptak ki az Erik Vlcek, Juraj Tarr kettőstől. "Sajnos már a kétszázas váltóverseny miatt bekerült egy plusz bójasor, ezt elnéztem, korábban tettem le a lapátot - vallotta be Dombi. - Ha nincs ez, akkor most aranyérmünk lenne, de a bosszúság ellenére is nagyon örülünk ennek az eredménynek, látjuk, vannak esélyeink a jövőt illetően."
Kenu kettes egy kilométeren Vasbányai Henrik és Mike Róbert ismét kicsit lemaradt a rajtnál, és bár egyenletesen jöttek fel, a kamikaze-módra belekezdő románok nem pukkadtak ki. Dumitrescu Lazar és Victor Mihalachi teljesen elkészült az erejével, valahogy kimásztak a stégre, ahol féloldalt feküdtek, mozdulni sem bírtak hosszasan.
"Amikor eveztünk fel a rajthoz, volt némi reményünk arra, hogy szembe szeles pályánk lesz, de sajnos megfordult, és így a románok kibírták ezt az őrült menetet - magyarázta Vasbányai. - Robi 250 méterrel a cél előtt hoppolt, de én még korainak tartottam, nem mertem bevállalni. Lehet, hogy ha rászánom magam, most aranyunk lenne. De a lényeg, hogy nem most, majd Rióban kell nyerni."
A Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel kajaknégyes végig az érmes helyekért küzdött, végül bronz lett belőle. "Három boldog négyes állt fel a dobogóra, mindannyian örültünk az éremnek" - mondta Pauman. - Nagy fegyvertény, hogy már három éve folyamatosan ott tudunk lenni a döntőben. Ez egy megnyert bronzérem volt, és hiszem, hogy ha így együtt tudunk dolgozni, jövőre még fényesebb érmet hozhatunk."
Khaut Kristóf 19 évesen kiharcolt hatodik helye figyelemre méltó volt kenu 500-on, ám utána következtek a sprintszámok.
Az első két futamba nem is jutott magyar döntős (érdekesség azért akadt), a következő négyben pedig nem szereztünk érmet (a Lantos Ádám, Nagy Péter kettős ötödik, Kozák és Lakatos hatodik lett, míg a Molnár Péter, Bán Kristóf duó utolsóként ért célba). Így jutottunk el az utolsó délelőtti döntőhöz, a Kárász, Vad páros sikeréhez, amiről fentebb írtunk.
Délutánra három döntő maradt, mindegyikbe kvalifikált magyar négyes. A "rövidprogramot" arannyal kezdtük: K-1 200-on a Dudás Miklós, Tótka Sándor, Hérics Dávid, Nádas Bence csapat másfél tizeddel a francia riválisai előtt végzett, ezzel a duisburgi vb-bronzot most sikeresen továbbfejlesztette.
Az ötödik legjobb idővel döntőbe jutó kenus váltónak - Lantos Ádám, Nagy Péter, Hajdú Jonatán és Korisánszky Dávid - ugyan győzelmi esélye nem volt (hat és fél másodperccel kapott ki az oroszoktól), de egy bronzot így is elcsípett. Végül a Vad, Kárász, Tóth Dzsenifer, Lucz Dóra kajakváltó negyediknek ért célba, pontosan azon a helyen, amelyen a döntőbe jutott.
A legutóbbi, duisburgi vébén ugyanennyi érmet gyűjtött a magyar csapat, 7-5-5-ös megoszlásban. Ezúttal aranyból eggyel kevesebb jutott ugyan, de a globalizálódó sportágban, az egyre kiegyenlítettebbé váltó, egyre élesebb küzdelemben ez kiváló eredménynek számít. Talán egyedül a sprintszámokban gyengébb egy árnyalattal a szokottnál a magyar csapat, ám ez is azt mutatja: jóhoz vannak szokva a hazai drukkerek.
A szombati termés
Az egy-egy aranyat, ezüstöt és három bronzot hozó szombat délelőtt összefoglalóját itt találja, míg Vajda Attila öt kilométeren szerzett ezüst-, illetve Csay Renáta bronzérméről itt írtunk bővebben.
