Kilencven év után lehet magyar síugró az olimpián

Ha nem is dédelgethetünk olimpiai érmes álmokat, annyi azért biztosan állítható: Vörös Virágnak minden esélye megvan arra, hogy két év múlva ott legyen a pjongcsangi téli olimpián. Az élmezőnytől ugyan még messze van a kőszegi gimnazista, de rohamtempóban fejlődik, és hónapról hónapra közelíti meg a világ legjobbjait. 92 év után ő lehet a második magyar síugró az olimpiákon.

A 17 éves Vörös Virág nagyszerű nyári síugróidényen van túl, ami jó előjel egy hasonló télre – az pedig nagy lépést jelenthet a 2018-as téli olimpia felé vezető úton. A síugrás már jó ideje nemcsak téli sport, a versenyzők nyáron is versenyről versenyre járnak, és pontokat gyűjtenek – Vörös Virág, például, a Kontinentális Kupa-sorozatban (KK) gyűjtött kettőt, amivel jogosultságot szerzett arra, hogy indulhasson a téli Világkupa-sorozatban a sportág legjobbjai között.

Vörös Virág lehet a második magyar síugró olimpikon Forrás:facebook.com/virag.voros.9

Előbb Besztercebányán, majd Berchtesgadenben nyert versenyt, a kettő között pedig a németországi Rastbüchlben második lett. Ezt követte

a hat állomásból álló Alpen Kupa, ahol négy helyszínen is a legjobb lett

– remek felvezetésként a nyár legfontosabb versenyére, az oberwiesenthali KK-versenyre. Ott olimpiai érmesek és világbajnokok között lett 29., a megszerzett két ponttal pedig indulhat a téli Világkupa-sorozatban.

Könnyen ment

"Több sportot is kipróbáltam a síugrás előtt, az atlétikát, a kosárlabdát és a teniszt is, végül egy ismerősöm hozott le először a síugrókhoz, és két-három edzés után itt ragadtam" – mondta az Origónak Vörös Virág, az országban egyedüliként üzemelő síugróklub, a Kőszegi SE versenyzője.

A Vas megyei városban ugyan mindent megtesznek, hogy megteremtsék a lehető legjobb feltételeket, de azt azért túlzás lenne állítani, hogy a síugrás mesés körülményekkel várja a jelentkezőket. Van azonban más, amivel meg lehet fogni egy tizenegy éves jelentkezőt.

Téli sport, nyári sport

"Rögtön megtetszett az edzések és a versenyek hangulata.

Meg ugye a síugrás lényege, a repülés. Az nagyon jó dolog

– mondja Virág. Szerinte az első ugrásoknál mindenki fél, de aztán "gyorsan meg lehet szokni az érzést".

A kezdők a legkisebb, 10 méteres sáncon tanulják meg az alapokat, majd jöhetnek a nagyobb, 20 és 30 méteres sáncok. Kőszegen azonban ezzel el is fogynak a lehetőségek, úgyhogy "innentől fogva már külföldre kell járnunk, hogy nagyobb sáncról tudjunk ugrani".

A külföld jellemzően Szlovénia és Ausztria, ahol vannak normál (90 méteres) és nagy (120 méteres) sáncok, amilyeneken a nemzetközi versenyeket rendezik.

Az, hogy az idei nyári szezon ennyire jól sikerült, engem is meglepett.

Ahogy jöttek az eredmények, úgy adott minden egyes siker lökést a következő versenyre."

A jó tél alapja a jó nyár

A jól sikerült nyári munka eredménye lett az említett két Kontinentális Kupa-pont, amelynek birtokában Virág ingyen vehet részt a Vk-sorozat valamennyi állomásán. Ez nem jelenti azt, hogy télen körbe fogja utazni a földet, három-négy közeli helyszín, összesen 8 verseny van a célkeresztben.

Messzire repülhet Forrás: facebook.com/virag.voros.9

"A mezőny legjobbja egy japán lány (Takanasi Szara – a szerk.), aki jóval a többiek előtt jár, utána viszont nagyon sűrű a mezőny.

Egyre több nemzet tud versenyzőt indítani a sorozatban, de itt már tényleg csak a legjobbak indulhatnak"

– mondja Virág.

A Vk-versenyeken az első harminc helyezett kap pontot. Az olimpiai részvételnek azonban nem feltétele a Vk-pont, csak a KK-sorozatból kell egy, amit Virág már teljesített is.

Az olimpiai kvalifikáció

A női síugrás 2014-es szocsi bemutatkozása után 2018-ban, a dél-koreai Pjongcsangban is a téli olimpia programján lesz. A 35 fős mezőnyt a 2016 júliusa és 2018. január 21. között megszerzett FIS Világkupa ranglistás helyezései, a Vk- és Grand Prix-pontok, valamint Kontinentális Kupa-pontok alapján jelölik ki. Egy nemzet legfeljebb négy sportolót indíthat, de ezt nem fogják mindenhol kihasználni, a fennmaradó kvótákat pedig szétosztják azok között, akik ranglistás helyezésükből kifolyólag nem jutnak ki automatikusan.

"Az olimpia persze cél, de azért nem vehetjük biztosra – hűti le a kedélyeket Virág, amikor arról kérdezzük, hogy valóban bejelentkeztünk-e a világ legjobbjai közé. – Addig még nagyon sok munka vár ránk.

Én a normál sáncon egy 78 méteres ugrással szereztem azt a két KK-pontot,

de az élmezőny 100 méter körüli ugrásokat tud. Igaz, nagy sáncról már én is ugrottam 101 métert, ez az egyéni rekordom, de még nagyon sokat kell fejlődnöm, hogy reálisan számolhassunk az olimpiai részvétellel."

Csak lazán

Hasonló véleményen van Molnár László, a Kőszegi SE, egyben Virág egyik edzője is, akit a romániai edzőtáborban értünk el telefonon.

Vörös Virág és Molnár László Forrás: Facebook, Molnár László

"Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy parádés nyár van Virág mögött. Ez volt az első éve a nagyok mezőnyében,

teher nélkül tudott versenyezni, és ez a felszabadultság meg is látszott az eredményein.

A Vk-induláshoz szükséges pontokat rendkívül erős mezőnyben, korábbi Világkupa-győztesek, olimpiai és világbajnokok között szerezte meg."

A fiatal versenyzőn első Világkupa-idényében sem lesz teher. "Eredménykényszer nélkül versenyezhet. Egyelőre csak az lesz a dolga, hogy szokja a nagy versenyek hangulatát, az ezzel járó fizikai és mentális terhelést, valamint a szerencsére egyre fokozottabb médiaérdeklődést."

Az obersdorfi nagysánc

Virágra egy szlovéniai, egy romániai és egy osztrák Vk-verseny biztosan vár a tél folyamán, és lehet, hogy egy németországi nagysáncos verseny is, ami igazán különleges élmény lehet, ha a Nemzetközi Síszövetség (FIS) jelenlegi tervei szerint alakulnak a dolgok.

A legfrissebb hírek szerint Obersdorfban, a Négysáncversennyel egy időben rendezik meg a női Vk-versenyt is,

ami hatalmas dolog lenne."

Molnár László (balról az első) és a kőszegi csapat egy része, jobbról az első Vörös Virág Forrás: Facebook, Molnár László

Virág folyamatosan fejlődik. A februári téli ifjúsági olimpián még csak 63 métert ugrott a normál sáncról, a Vk-induláshoz szükséges pontokat viszont már egy 78 méteres ugrással szerezte meg egy, a februárinál sokkal erősebb mezőnyben.

"A legjobbak 100 méter körül ugranak, azaz egyre közelebb vagyunk hozzájuk – mondja az edző. – Az olimpiai részvételhez azonban még mindig nagyon sokat kell fejlődni, pontokat kell gyűjteni a téli Világkupa- és a nyári Grand Prix-sorozatban. De ha Virág így fejlődik tovább, akkor valóban lehet magyar síugró Pjongcsangban."

92 éve nem volt olimpián magyar síugró

Az első hazai síugrósáncot 1919-ben adták át a Normafán, egészen 1990-ig működött. A 40 méteres, műanyag borítású sáncon nyáron még nemzetközi versenyeket is rendeztek. A Normafa magánkézbe kerülése után a sáncot elbontották. Szintén a rendszerváltás idejére ugyancsak az enyészet lett a sorsa az időközben felépített galyatetői, soproni és pécsi sáncnak is. Az utolsó magyar bajnokságot 1989-ben rendezték. Az 1990-es évek elejétől csak az 1964-ben átadott kőszegi sánc üzemel, a városban működő síugróklub tartja életben a sportágat. Világkupákon egészen sokáig jelen voltunk, téli olimpián viszont egyedül Haberl Aladár képviselte a magyar színeket – még a legelső, 1924-es, Chamonix-ban rendezett játékokon.